2025.02.24. 17:36
Nagy Márton: nemzetgazdasági érdek az Oszakai Világkiállításon való részvétel
Az Oszakai Világkiállítás a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai és gazdasági hatású eseményeinek egyike, ezért Magyarország részvétele az expón nemzetgazdasági érdek – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, a kiállításra készülő Magyar Pavilon építészeti, kreatív és művészi koncepcióját bemutató hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten, írja az MTI.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Oszakai Világkiállításra készülő Magyar Pavilon építészeti, kreatív és művészi koncepcióját bemutató sajtótájékoztatón a Magyar Zene Házában 2024. február 24-én
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
A miniszter hangsúlyozta, hogy a turizmus eddig is a magyar gazdasági növekedés egyik motorja volt, tavaly a GDP csaknem 13 százalékát adta. A kelet-ázsiai régióban Magyarország bemutatkozása azért is fontos, mert 2023-hoz képest tavaly Kínából mintegy kétszeresére nőtt a vendégforgalom, Dél-Koreából 8 százalékkal, Japánból pedig 44 százalékkal többen érkeztek Magyarországra turistaként.
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI
A hat hónapig tartó expón csaknem 160 ország vesz részt, amelyre a szervezők több mit 28 millió látogatót várnak.
A kiállítás arra is jó lehetőséget ad, hogy Magyarországot a turisztikai szempontok mellett befektetési célpontként is bemutassa nemcsak Japán, hanem az egész régió gazdasági szereplői számára – emelte ki Nagy Márton.
A több mint 150 éves japán–magyar kapcsolatokat erősítve a pavilon a két ország kulturális párhuzamaira is épít, és a zenét mint a kultúrákat összekötő univerzális nyelvet helyezi előtérbe. Ez a koncepció jelenik meg a pavilon építészetében, belső tereiben, és ezt a szellemiséget közvetítik a művészi produkciók, a gasztronómiai kínálat és a formaruha-kollekció is.
Az expó fő témája a jövő társadalmának megtervezése, ehhez kapcsolódik a magyar pavilon tematikája is, kiegészítve a japán és magyar kultúra közötti párhuzamokat előtérbe helyező koncepcióval – mondta el Drozsnyik Dávid kreatív vezető, a pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember. Kiemelte, hogy a pavilon fő üzenete az, hogy a kulturális örökség megőrzése, a generációkon átívelő hagyományok ápolása kiemelt fontosságú a fenntartható jövő szempontjából, és ezek mindig hozzájárultak a társadalmak fejlődéséhez. Éppen ezért egy élményalapú „ajándékot” szerettek volna adni a látogatóknak, amit egy dallam formájában vihetnek haza magukkal.
Ördögh László kreatív szakember arról beszélt, hogy a pavilon üzenetének megalkotásakor kiemelt cél volt a magyar–japán közös értékek és gyökerek felfedezése, amit a két nemzet népzenéjében is jelenlévő, pentaton alapú dallamokban találtak meg. A kiállítás átélhető élményt kínál a látogatók számára a hagyományos információszerzésen alapuló megközelítés helyett, a zene univerzális nyelvén keresztül – fejtette ki. Hozzátette: az egységes arculat kialakításánál szempont volt a magyar országmárka képviselete, de a japán kulturális és környezeti adottságok figyelembevétele is.
A pavilon bejáratnál a látogatók a magyar rétekre emlékeztető zöld környezetbe lépnek be, ahol a magyar és japán kultúra közös pontjai elevenednek meg. Zoboki Gábor építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta, hogy a pavilon megalkotásában a japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természetes építőanyagok inspirálták. Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét jeleníti meg. Az építmény előterében a látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek meg egy lecsendesülést szimbolizáló térbe, a Bolyongóba, ahol többek közt népdalok kezdő sorait idéző természeti képeket láthatnak. Ezután lépnek be a Zengő Dómba, amelyben egy karakteres magyar pentaton népdalt tanulhatnak meg.
A háromszintes pavilonban a fogadó- és kiállítótér mellett látogatói ajándékbolt, étterem és borbár, valamint egy üzleti tárgyalásoknak helyet adó közösségi tér is helyet kapott. A magyar megjelenés központi részét a kívülről boglya formát idéző Dóm adja, amely a színházi térnek ad otthont.
A magyar pavilon fő attrakciójának létrehozásakor a cél egy olyan immerzív élmény megteremtése volt, amelyben a közönség a magyar táj ihlette világon keresztül érkezik meg egy végtelen, univerzális térbe, amelynek középpontjában a magyar népdal ál – mondta el Vági Bence rendező, koreográfus, a művészeti koncepció felelőse. Hozzáfűzte: a kiállítás hat hónapja alatt 21 népdalénekes 15 perces váltásokban adja elő, tanítja meg a népdalt a közönségnek.
A gasztronómiai kínálat is a koncepciót követi, a pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagait, a paraszti kultúrát és a nemzeti hagyományokat veszik alapul, így a látogatók kóstolhatnak majd egyebek mellett
- gulyáslevest,
- hortobágyi palacsintát,
- paprikás krumplit,
- túrógombócót
- vagy somlói galuskát is.
Az étterem mellett egy borbár is helyett kapott, ahol a magyar tájegységek legjobb borai lesznek elérhetők, de meg lehet majd kóstolni a hungarikumnak számító fröccsöt, vagy többféle házi szörpöt is – mondta el Csapody Balázs, a gasztronómiai koncepció felelőse.
A magyar szekció „házigazdáját”, kabalafiguráját, Miskát a népi kultúra jellegzetes dísztárgya, egy miskakancsó ihlette. Miska házigazdaként a magyar vendégszeretetet, és a közösség fontosságát szimbolizálja, de megjelenésében egy kortárs japán stílust is felelevenít.
A pavilon munkatársainak formaruháját Bódis Boglárka tervezte, aki elmondta, hogy a kollekció megalkotásakor kiemelt szempont volt a funkcionalitás és esztétika összhangjának megteremtése, a fenntarthatóság előtérbe helyezése, és a helyi klimatikus sajátosságok figyelembevétele is. A ruhák megjelenésében a magyar népi kultúra formavilága és a visszafogott japán kulturális jegyek ötvöződnek.
