2023.01.22. 09:30
A nagy háború emlékműveit gyűjtötték össze egy albumban
Az első világháború és Trianon után számos hősi emlékművet állítottak a kis hazában. Sokukat eltüntették, mások túlélték a kommunista ámokfutást. Ludmann Mihály ezeket az alkotásokat mutatja be gazdagon illusztrált könyvében.
Katonai hagyományőrzők a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából állított szobor felavatásán Kondoroson 2020. augusztus 21-én
Forrás: MTI
Fotó: Lehoczky Péter
A L’Harmattan Könyvkiadó, a budapesti Kossuth Klub, valamint a Trianon Kutatóintézet égisze alatt jelent meg A nagy háború hősi emlékezete című kötet, amelyből kevés hasonló kiadványt találunk a könyvpiacon. A jeles képzőművész, Ludmann Mihály több mint kétszáz oldalas albuma a két világháború közötti időszak azon alkotóit mutatja be, akiknek életművében meghatározó szerepet kaptak a hősi emlékművek, azok a köztéri kő- és bronzszobrok, emléktáblák, amelyek a magyar fájdalom enyhítéséért és a jövőbe vetett hitért is állíttattak országszerte.
A hősi emlékművekről tudni kell, hogy egyszerre szolgálták az egyéni, a családi és a kollektív emlékezetet is, hiszen feliratuk általában felsorolja a háborúban elesett és eltűnt katonák névsorát. 1990-től pedig sokukra a második világégésben odaveszettek neveit is fel lehetett már vésni. Ezen alkotások felállítása mindig jelentős pillanat, nevezetes dátum volt a települések életében. Az avatásokon megjelentek a falvak, városok elöljárói, országgyűlési képviselők, egyházi nagyjaink és a katonai vezetők is. Komoly megtiszteltetés volt, ha a kormányzó, Horthy Miklós és József főherceg is eljött egy ilyen eseményre.
Az albumból érdekes információkat tudhatunk meg többek között a szombathelyi születésű Vass Viktorról, akinek többek között Szabadszálláson, Bakonytamásiban, Jászfényszarun és Budapesten is áll alkotása, illetve a székelyudvarhelyi illetőségű Rápolthy Lajosról is, akinek egyebek mellett a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű négy szobrát is köszönhetjük. Ezt a jelentős, szellemiségében az irredenta szobrok világához közel álló emlékművet 1952-ben távolította el a kommunista hatalom, de szerencsére nem törték össze, csak elásták, így 2001-ben újra fel lehetett állítani. (Bár a két háború között felállított alkotások jelentős része ma is áll, 1945 és 1990 között több mint hatvan emlékművet bontottak le.)
A kötet az alkotók között külön tárgyalja az egyik legjelentősebb magyar szobrászt, Zala Györgyöt és tanítványait, Gách Istvánt, Csiszér Jánost és Nemes Györgyöt is, akiknek szintúgy több jelentős szobrot köszönhetünk országszerte.
Ludmann Mihály könyve gazdag fotóanyagot is rejt, a szerző ugyanis két év alatt végigfényképezte a tárgyalt emlékműveket, azokat a szobrokat is, amelyek alkotói között méltatlanul elfelejtett, és megtagadott művészek is találhatók.
Könyvadatok Ludmann Mihály: A nagy háború hősi emlékezete |
