2023.03.28. 23:05
Eddig ismeretlen helyek is megnyílnak a látogatók előtt a megújuló veszprémi várban
Egy éve kezdődött a történelmi léptékű rekonstrukció a veszprémi várnegyedben, a húsvéti szentmisét már a megújult Szent Mihály-főszékesegyházban tartják meg. A Veol.hu-nak az illetékes szakemberek azt is részletesen bemutatták, hogyan zajlik a templom egyes körökben heves érzelmi hullámokat keltő felújítása.
A felújítás alatt álló veszprémi vár, középen a Szent Mihály-székesegyház kéttornyú épülete
Forrás: MTVA/Bizományosi
Fotó: Jászai Csaba
Idén Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa, ez alkalomból pedig kiemelt beruházásként megújul a királynék városának történelmi központja is. Az évtizedek óta nem látott mértékű felújítás során a veszprémi várnegyedben 18 műemléképületen, köztük a Szent Mihály-főszékesegyházon és az Érseki Palotán dolgoznak a szakemberek.
A Veszprém Vármegyei Hírportálnak, a Veol.hu-nak Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze és Pém Attila projektvezető, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese beszélt a jelenleg is zajló munkák részleteiről. Mint a főépítész elmondta, a megvalósításra két plusz két év áll rendelkezésre, idén ütemezetten át kell adniuk az épületek egy részét.
A Szent Mihály-főszékesegyház húsvétkor liturgiára alkalmassá válik, megújulnak az érseki palota vendégterei, megnyitja kapuit a Körmendy-házban a főegyházmegyei gyűjtemény és a Biró–Giczey-házban lévő kiállítás
- mondta a szakember.
Fotós: Nagy Lajos / Forrás: Veszprém Megyei Napló
Ezer év történelmét őrzik a veszprémi vár épületei
A szakemberek a Veszprém Vármegyei Hírportálnak elmondták, az épületeknél egyesével kellett arról dönteni, milyen mértékben kell azokat felújítani. Művészettörténeti szempontból sok érdekességet találtak az érseki palotában, a Szent Mihály-főszékesegyházban, a Gizella-kápolnában, a Szent György-kápolnában.
Mint mondták, a vár alapvetően egy barokk épületegyüttes, de ismert a klasszicista időszakban való részleges átépítése – a piarista együttest említhetjük –, jelentős a neoromán, neogótikus historizáló átalakítás is, ami a ferences együttest, a Tejfalussy-házat és a Szent Mihály-főszékesegyházat érintette leginkább.
A három korszak kirajzolja a várnegyed történeti képét, közéjük illeszkedik a két jelentős középkori emlék, a Gizella-kápolna és a Szent György-kápolna, így a vár ezeréves történelmét teljes ívében láthatjuk.
Fotós: Nagy Lajos / Forrás: Veszprém Megyei Napló
Eddig elzárt, középkori termek is megnyílnak a látogatók előtt
A szakemberek a hírportálnak elárulták, hogy a Szent György-kápolna 2025-re keresztelőkápolnaként újul meg. A Gizella-kápolna kétszintes uralkodói és püspöki kápolna volt a középkorban, többször átalakították, megváltozott a körülötte lévő épületek összetétele, de
már a barokk kori alakításkor, az 1700-as évek második felében megtalálták a 13. századi értékes falfestményeket, melyeket megőriztek. Most ezeket a falképeket is restaurálják, kiegészítve az emeleti résszel, ami egy gótikus kápolna maradványait tartalmazza. Ez eddig nem volt látogatható, el volt falazva mindkét épület irányából.
Az érseki palotában is be tudják majd mutatni a nagy ebédlő eredeti, építéskori barokk enteriőrjét, amit nemrég fedeztek fel a restaurátor kutatók.
A felújítás folyamatába nemrég a látogatók is bepillanthattak, mint írják, az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat nyitórendezvényéhez kapcsolódva szerveztek egy különleges hétvégét. Idén pedig vezetett túrákat szerveznek, a májustól látogatható Work in Progress 2023 kiállítássorozatnak köszönhetően restaurálási munka közben láthatják a látogatók a várnegyed megnyíló épületeit és korábban elzárt kertjeit.
Kiderült: a hetvenes években mázolták át a székesegyház eredeti díszítőfestését
A Veol.hu Vörös Tamás főépítészt a székesegyház nagy érzelmi hullámokat keltő felújításáról is megkérdezte. Mint a szakember kifejtette,
a veszprémi székesegyház elmúlt száz évének építési periódusai alig voltak dokumentálva. A megjelent híresztelésekben a negatív vélemények abból fakadtak, hogy ez a történet egyáltalán nem volt ismert, sokszor még a kutatóknak sem.
Vörös Tamás elmondta: a barokk székesegyházat 1907–1910 között átépítették, a ma látható formához nagyon közeli állapotra. 1928-ban kisebb felújítás történt, a világháborús sérülések után 1968-ra kritikus állapotba került az épület. A beázás, vizesedés, nedvesedés hatása nyomán született akkor a döntés, hogy nekikezdenek egy felújításnak, amely tíz évig tartott, 1968–1978 között. Az utolsó évben,
1978-ban teljes értékűen átfestették a templom belső terét. Sajnos ez alacsony művészeti szinten készült el; sem restaurátor, sem festőművész nem volt jelen, egyszerű kisipari technológiával végezték el a munkát. Ennek a nyomait találták most meg a restaurátor kollégák.
Mint mondta, két réteget tártak fel, nemcsak az eredeti Szirmay Antal-féle festést, hanem azon egy gyengébb minőségű felülfestést is. Ez nem székesegyházhoz méltó kifestés. 2010-ben történt egy felújítás; úgy döntöttek, a nedvesedés, beázások okozta károk forrását megszüntetik, a következményeit azonban nem tudták kezelni, a belső felújítás máig váratott magára. "A mi feladatunk, hogy ezt egységesen, a teljes épületben elvégezzük. Nem csak általános műszaki felújítást kellett megtennünk, a belső térben is sok elemet meg kellett újítanunk, például a padló- és falszerkezetek szigetelését" -mondta Vörös Tamás.
Az átfestések technikája miatt és a beázások eredményeként megjelenő sófertőzés azt mutatta, sok helyen csak vakolatcserével lehet kezelni a helyzetet.
El kellett gondolkodni azon, mi történik a belső terekkel. A három lehetőség közül az egyik, hogy restaurálás történik, de akkor végleg lemondtunk volna arról, hogy az 1910-es festés valaha is látható lesz. Második a rekonstruktív festés, de az 1978-as átfestés sem a mintarendszert, sem a színeket nem követi. A harmadik lehetőség, ami műemlékvédelmi szempontból is helytálló, hogy kap egy védőréteget a teljes felület, az alatta lévő rétegek nem sérülnek, teljesen feltárhatók maradnak. Ezáltal az 1910-es festés még kutatható, később lehet még vizsgálni. Az utóbbi lehetőség mellett született egyöntetű szakmai döntés
– tette világossá a főépítész.
Megmenekült a tihanyi apátságéval azonos korú, ősi altemplom
A főépítész elmondta, a templom legősibb része, az altemplom még nem nyílik meg, ott olyan fokú a nedvesedés, sófertőződés, hogy 2023-ban csak a szentély és a hajó lesz látogatható. Mint Vörös Tamás kifejtette, úgy vélik, az altemplom a tihanyi apátsággal azonos korú, azonos építőmesterek dolgoztak rajta. A barokk korban készítettek egy kifalazást, hogy a boltozatokra háruló főoltár terheit levezessék, hogy a boltozat elbírja a főoltárt. Az 1910-es átalakítás előtt a barokk főoltár Városlődre került. Az 1970-es évekbeli alakításkor tervben volt az altemplomi kifalazás eltávolítása és a neoromán főoltár kiemelése, hiszen olyan pluszterhet helyezett már akkor a boltozatra, amely veszélyeztette a gótikus altemplomi épített részt. Anyagi okok miatt ezt nem tudták véghez vinni, kompromisszumos szerkezeti munkákkal áthidalták.
A mostani feltárás igazolta, hogy az altemplom boltozata jelentős pluszterhet nem bír el. Hogy az ősi, értékes templomrész újra az eredeti állapotában legyen látható, és a boltozat védelme biztosítható legyen, ki kellett emelni a főoltárt.
Mint a főépítész elárulta, itt a legnagyobb a szintkülönbség a templomhajó és a szentély között, a hajó egy részéből nem látható a liturgia, most viszont egy jobban látható szakrális teret lehetett kialakítani. Az új, szembemiséző oltár kettős pozíciójával alakítható tér jön létre, különböző méretű liturgiák, események használati mintázatait is képes lesz befogadni - fejtette ki Vörös Tamás, hozzátéve:
ma ugyanazon ősi falak között járhatunk, amelyek között egykor Szent István és Boldog Gizella is. A templom épített karaktere, tere, ereje, ami ezer éve itt van, országosan is egyedülálló.
