Hiánypótló könyvvel jelentkezett Domonkos László

Jelen, múlt és egy biztató jövő találkozik Domonkos László író, újságíró, televíziós szerkesztő legújabb kötetében, amely pár hete jelent meg a Jogar Alapítvány gondozásában, Kövér László, az Ország­gyűlés elnöke támogatásával. A távoli Moldva felkeresése után a szerző ezúttal az Érmelléket utazta be, hogy ezt a rejtőzködő, jószerivel színmagyar tájegységet megszerettesse az olvasóval. 

Az Ér mellékén a műfaja alapján lírai szociográfia, de ettől senki meg ne ijedjen: sok regény nem tartalmaz annyi érdekességet és izgalmat, mint ez a mű, amely kétségkívül a magyarságtudatot is erősíti. Domonkos ráadásul sas­szemmel válogatta ki azokat az Érmellékre vonatkozó történelmi eseményeket, embereket, amelyek és akik Kárpát-medencei összefüggésbe helyezik könyvét. 

A mű olyannyira úttörő vállalkozás, hogy percekig azt sem tudtam, hol fogjak neki, melyik fejezetnél mélyedjek bele, miközben folyton megállítottak az útitárs, Hetzmann Róbert készítette fotók. Végül úgy döntöttem, a végénél indítok, ott, ahol a térségi feltámadás kerül a fókuszba. 

Itt a főszereplő az érmelléki megmaradás egyik vezéralakja, a jeles népzenész és borász Heit Lóránd Bihardiószegről, aki még tormatermesztéssel is foglalkozik. Oroszlánrészt vállalt az egyik legősibb magyar, egyben érmelléki bortermő szőlőfajta, a bakator felélesztésében. A történetét olvasva – kiváltképp, hogy egykor osztálytársak is voltunk – úgy éreztem, ki is van védve az a levakarhatatlan, depresszív hozzáállás, amit Ady húzott rá a magyarságra. Az az Ady Endre, aki érmindszenti születése révén nem hiányozhat ebből a könyvből, ám akit Domonkos parádés módon a helyén is kezel. 

A szerző nem győzi hangsúlyozni, hogy az Érmellék, ez a „Tisztántúli Mini-Székelyföld” ott, Szatmár, Szilágy és Bihar találkozásánál valójában egy máig felfedezetlen, titkokat rejtő része a Kárpát-hazának. Egy olyan régi magyar borvidék is egyben, amely több okból kiesett mostanra a látókörünkből. Pedig az ottani Sződemeteren született a Himnusz írója, Kölcsey Ferenc, és Érsemjénben látta meg a napvilágot a magyar nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc is. Kell ennél több? 

Vannak persze élő érmelléki–anyaországi kapcsolódások, de közel sem olyan vaskosak, mint amilyeneknek lenniük kellene. Ezt a hiányosságot hivatott orvosolni Domonkos László nagyszerű könyve, amelyet a www.jogar.hu oldalon érdemes keresni.