Irodalmi podcast

3 órája

Poétikon: a háború sokszor hentesmunka (videó)

A Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető műsor e heti vendége Horváth László Imre történész, József Attila-díjas költő volt. A meghívottal az I. és a II. világháborút végigélt nemzedékről, Rosseb című regényéről, valamint arról beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra, hogy az ’56-os forradalom miért volt eleve halálra ítélve.

Viola Szandra, a Poétikon műsorvezetője

Forrás: Poétikon/adásfotó

„Volt egy híres kaposvári gyalogezred, amelyet Rosseb ezredként is hívnak, a regényben erről lesz szó, maga a rosseb kifejezés pedig Somogy vármegyében is jól ismert, eredetileg mit jelentett?” – vezette fel a Poétikon legújabb epizódjának témáját  műsorvezető, Viola Szandra.

poétikon
Horváth László Imre költő volt a Poétikon e heti epizódjának vendége
Forrás: Poétikon/adásfotó

Ez a „rossz seb” kifejezés összevontan ejtett alakja. Katonai káromkodások emlékét idézi, de amikor Kaposváron voltam felolvasni, ott azt mondták nekem az öregek, hogy igazából Somogy megyében máig nagyon sokat használják ezt a kifejezést

 – mondta a szerző, aki azt is elárulta, hogy ez a seb nem valami harctéri sebesülésre akar utalni, hanem a bakák által akkor összeszedett egyik leggyakoribb nemi betegségre, a szifiliszre. 

De miután a katonák kirívóan sokat használták, ezért lett egy egész ezred – a Rosseb-ezred – gúnyneve is ez a kifejezés. 

Erre az egységre a helyiek különben elég büszkék is voltak, mert a Monarchia egyik legjobb gyalogezrede volt: hivatalos nevén ez volt a 44-es, királyi gyalogezred.”

Persze nemcsak az ezredre utal a regény címe, hanem úgy gondolom, hogy a „rosseb” maga volt a háború is

 – magyarázta el a szó eredetét, átvitt jelentését és a regény címét Horváth László Imre.

„A főszereplő neve Kis János. Ezt a nevet látva az olvasóban rögtön felmerülhet a párhuzam Móricz Zsigmond Tragédia című novellájával, amire még az is rá erősít, hogy egy Móricz Zsigmondtól származó mottót is beillesztesz a regénybe” –mutatott rá lehetséges párhuzamokra a műsorvezető.

Sőt, Móricz Zsigmond meg is jelenik a regényben, mint egy haditudósító. Nagyon szeretem Móricz Zsigmondot, nagyon nagy írónak tartom, viszont nagyon nem szeretem tőle a Tragédiát, mert véglénynek ábrázolja a parasztokat

– hangsúlyozta a szerző.

Az, hogy Kis János viselkedése véglényhez illőnek tűnhet fel, nem a Móricz hibája, hiszen az egy briliáns novella, amit olvasva nem tagadhatjuk fel, hogy ilyen karakter is létezett. De az oktatáspolitika hibája, hogy Móricz érettségi tétellé avatásával ezeket a mai szemmel nézve ijesztő figuráit kiemelt jelentőségűvé tették – tette szóvá a Poétikon vendége. 

Szerinte el kellene kerülni, hogy ilyen alakok torz viselkedésével kellő felkészítés nélkül szembesülhessen egy mai diák. Aki az ábrázolt történelmi korszakból csak ennyit láthat, az ugyanis azt gondolhatná, borzalmas életet élhettek a parasztok. 

Hisz ezt úgy is értelmezhetnék, hogy ezeket a véglényeket csak a zabálás érdekli, holott ez a félreértés nem Móricz hibája lenne. 

Igen, szerettem volna rehabilitálni Móricz munkásságát. Könnyű dolgom volt, mert direkt Kis Jánosnak neveztem el a főszereplőmet 

– fogalmazott.

Kis, Nagy, Horváth, Német, több százezer embert hívnak így. Egy átlag parasztembert akartam, akire ez a név jól illett”

 – mondta a szerző, hogy az a szándék persze tudatos volt a részéről, hogy nem Nagy Istvánnak, hanem Kis Jánosnak hívják a főhőst. 

Igen, a Tragédia miatt. Mert én azt gondolom, hogy egy egyszerű parasztember is rendkívül árnyalt, érzékeny személyiség

– fejtette ki véleményét Horváth László Imre.

poétikon
A Poétikon vendége Horváth László Imre Rossebb című regényének borítója 
Forrás: Poétikon


„Neked több időd is volt, gyakorlatilag egy fél évszázadon keresztül ábrázolhattad az ő jellemfejlődését, miközben titok övezi sokszor, hogy ő mit gondol, mert a háború beszorítja a személyiséget” – jegyezte meg Viola Szandra.

Igen, a háborús öldöklés nem a jellem fejlődéséről szól. Az első világháború első fél évében ezek az emberek végigharcoltak 15-20 ütközetet, amit mi klasszikus csatának tartunk. Abban meg is haltak zömmel, és aki túlélte, az fél év alatt veterán volt

– fejtette ki a szerző, aki kiemelte, hogy ezek az emberek mégsem gyilkológépek vagy pszichopata karakterek voltak. Egyszerűen csak a munkájukat végezték, ami – mi tagadás – néha megtévesztően olyan volt, mint a hentesmunka.
A teljes adás itt nézhető meg:

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!