Klasszikus mű, klasszikus feldolgozásban

P. Nagy Noémi

Klasszikus bábjáték formájában vitte színre Petőfi Sándor elbeszélő költeményét a váradi Szigligeti Színház Lilliput Társulata. A bábjátékot a Blattner-díjas rendező, Urbán Gyula rendezésében láthatja a váradi közönség. Az előadást vasárnap délután mutatták be, ez alkalommal gyerekek és szülők töltötték meg a nézőtér sorait, hiszen ez a klasszikus darab, klasszikus, bábos feldolgozásban mindkét generációnak szól. Kukorica Jancsi már jól ismert története, valamint a báb- és díszletválasztás nosztalgikus hangulatba hozhatja a felnőtteket, továbbá a szóviccek és áthallások (érmelléki bor, szatmári pálinka) is inkább nekik szólnak. A kisebb korosztály viszont emészthetőbb formában ismerkedhet meg egy nagy klasszikussal. Az előadás főbb cselekménypontjai azonosak az elbeszélő költeményével, de természetesen rövidített formában tárul a gyerekek elé. A hangsúly nem a lineáris történetalakításra, hanem a részletekre, az egyes cselekménypontok kidomborítására esik: megismerkedés a szereplőkkel, a konfliktus kibontakozása, a próbatételek (zsiványok, franciaországi kalandok, viszontagságok a tengeren, óriások földje, boszorkányok) és végül a jól megérdemelt, boldog vég: János vitéz erős jellemének, akaraterejének és Iluska iránti szerelmének jutalmául visszakapja kedvesét és Tündérország királya lehet. Mindezek pedagógiai célzata nyilvánvaló: a gyerekek megérthetik, hogy a kitartás, az egyenesség és a bátorság meghozza gyümölcsét.

Modernebb nyelvezet

A darab nyelvezete modernebb, a műből pontos idézeteket keveset használtak fel, emiatt természetesen érthetőbb a gyerekek számára is, viszont így sokat veszít az elbeszélő költemény eredeti szövegének gazdagságából. A jelenetek között magyar népdalokat hallhatunk (Kicsi nékem ez a ház, Házasodik a lapát stb.), sőt Petőfi Csatadalából is elhangzik egy megzenésített részlet. A darabot Benczi Tekla, Birtalan Katalin, Daróczi István, Hanyecz D. Róbert, Lélek Sándor Tibor, Németi Emese, Szabó J. Viktor, Szentpéteri Lenke játsszák, a szöveget Petőfi Sándor elbeszélő költeménye nyomán Szilágyi Dezső írta. Díszlet és bábu adaptáció: Császár Ágnes (a hagyományos magyar népviselet és huszár egyenruha motívumaiból merítő bábok tervezője Koós Iván), a zenét magyar népdalokból András Béla állította össze. Egy zavaró jelenség volt az előadás során, viszont az nem a színpadról érkezett. Többen is a mobiltelefonjaikkal készítettek felvételeket, sőt egy páran még a vakut sem kapcsolták ki. Ez esetben a bábszínészeket nem biztos, hogy zavarta a villódzás, tekintve, hogy egy paraván mögött játszottak, de a nézőtéren ülők nagy része, főként a hátrébb ülők bizonyára nem világító telefonokért ültek be a bábszínházba.