Várja a magyar anyanyelvű fiatalokat is a váradi állami egyetem jogi kara

Pap István

A Nagyváradi Egyetem Jogi Kara az egykori váradi királyi jogakadémia hagyományait kívánja követni a jog és a közigazgatás oktatása területén, nyilatkozta lapunknak dr. Diana Cîrmaciu dékánhelyettes, aki a váradi felsőfokú oktatási intézmény július 13-án kezdődő felvételijére hívja fel a figyelmet. Mint elmondta, a kar a következő tanévre százötven helyet hirdetett meg alapszakon jogi szakra négyéves, közigazgatás szakra hároméves képzés keretében, míg mesteri szakon büntetőjogot és büntetőjogi perrendtartást három szemeszter alatt, polgárjogot és polgárjogi perrendtartást két szemeszter alatt, közigazgatást pedig további négy szemeszter alatt lehet elsajátítani. Mindezek a szakok és képzések akkreditáltak. A világjárványra való tekintettel a július 13. és 25. közötti időszakban zajló beiratkozás és felvételi online történik, a beiratkozáshoz szükséges minden információ megtalálható az egyetem honlapján és a kari honlapon is. A felvételi vizsga egy ún. dossziépróba, a bejutáshoz hetven százaléknyi arányban az érettségi eredményt, harminc százalékban pedig a román nyelvismeretet veszik figyelembe.

Magyaroknak is

A Nagyváradi Egyetem Jogi Karán nem folyik magyar nyelvű oktatás, már csak ezért is felmerül a kérdés, hogy a magyar ajkú fiatalok számára milyen pluszt nyújthat ez a tanintézmény. Diana Cîrmaciu erre válaszolva kifejtette, hogy a váradi jogi kar legalább tíz éve nagyon jó kapcsolatot ápol a debreceni, a miskolci és a szegedi egyetemek hasonló profilú karaival, ennek eredményeképpen pedig minden évben számos meghívott tanár érkezik ezekről az egyetemekről Nagyváradra előadásokat tartani, az Erasmus program keretében pedig az itteni hallgatóknak lehetőségük van átmenni ezekre az egyetemekre tanulni egy-egy évet alapszakon és mesteri szakon. A három magyarországi tanintézménnyel már olyan szoros kapcsolata van a váradi jogi karnak, hogy immár közös kutatási programjaik is vannak, és arra is van lehetőség, hogy a Váradon tanuló jogászok Magyarországon szerezzék meg a doktori fokozatot. A számos közösen szervezett konferencia, műhelymunka, kutatási program keretében az itteni diákok elsajátíthatják a magyar jogi szaknyelvet, hiszen minden évben vannak meghívott magyar tanárok, akik készséggel segítenek az itteni hallgatóknak. „Van alkalom elsajátítani a magyar jogi szaknyelvet, de ez a hallgatóktól függ, attól, hogy ők mennyire aktívak, mennyire kapcsolódnak be azokba a programokba, amelyet a jogi kar a magyarországi egyetemekkel közösen bonyolít le” – fogalmazott a dékánhelyettes.

Kapcsolatrendszer

Amúgy a váradi egyetem jogi karának Magyarországon kívül további harminc európai országgal van különböző partneri kapcsolata Olaszországtól, Spanyolországtól és Portugáliától kezdve Franciaországon és Németországon át Lengyelországig és Litvániáig, és mindez megannyi további utat nyit meg azoknak, akik Nagyváradon kezdik meg jogi tanulmányaikat. A dékánhelyettes elmondta, hogy a váradi egyetem jogi kara azzal büszkélkedhet, hogy a fiatal, illetve fiatalos tanári gárdának a nagy része gyakorló jogász, tehát amellett, hogy az egyetemen oktatnak, ügyvédi praxist visznek, bíróságon, ügyészségen dolgoznak stb., így gyakorlati téren is rendkívül nagy hasznukra vannak a hallgatóknak. Mind a tanároknak, mind magának az egyetemnek rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszere van, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy az egyetemisták minél könnyebben elsajátíthassák ne csak az elméleti, de a gyakorlati tudást is. „Sok együttműködési szerződésünk van intézményekkel, ügyvédi irodákkal, bíróságokkal, ügyészséggel, így hallgatóink a kötelező gyakorlatot ezekben az intézményekben végezhetik el” – emelte ki a dékánhelyettes, példaként említve azt, hogy a nagyváradi ítélőtáblán két év óta perszimulációkat tartanak, amelyeken a hallgatók eljátszhatják a bíró, az ügyvédek, vagy a pereskedő felek szerepét.

Végezetül az intézményvezető kifejezetten a magyar ajkú fiatalokra utalva elmondta: érdemes nekik is megpróbálkozni a nagyváradi jogi karral, mert annak elvégzése után számos lehetőség nyílhat meg számukra. „Határ menti övezetben élünk, nagyon sok magyar állampolgár és cég intéz különböző jogügyleteket Romániában, Nagyváradon, és ezek az emberek, vállalkozók, intézmények elsősorban olyan jogászokhoz fordulnak itt, akik tudnak magyarul, tehát a jogot végzett magyar fiatalok számára több lehetőség lesz az egyetem elvégzése után” – fejtette ki végül Diana Cîrmaciu.

Borítóképen: A Száz éves a váradi királyi jogakadémia konferencián

debreceni, miskolci és szegedi kollégákkal