2020.08.27. 13:34
Székely-Farkas Tímea: Zöldüljön ismét a Pece-parti Párizs!
Székely-Farkas Tímea közgazdász, vállalkozó, környezetvédelmi aktivista, egy csodálatos kislány boldog anyukája. Büszkén vallja, hogy „a középkori Magyar Királyság második legfontosabb vallási és szellemi központja, a Pece-parti Párizs, az art nouveau városa az én szülővárosom, Nagyvárad, melynek most a városi tanácsosi pozíciójáért szállok versenybe”.
– Azt látom, a város történelmét már ismered, de megismerhetnénk jobban mi is téged?
– Természetesen. Tanulmányaimat harmadik generációsként a családból, az Ady Endre Középiskolában végeztem, biológia-kémia szakon. Számomra nem is volt kérdés, hogy olyan pályát válasszak magamnak a jövőre nézve, amelynek köze van a környezetvédelemhez. Egyetemi éveim nagyon meghatározóak voltak számomra, hiszen öt évig diákszövetségeztem, és igazan itt tálaltam meg önmagamat.
– Mióta ez a környezetvédő szemlélet?
– Gyermekkorom óta nagy természetszerető ember vagyok, elemi iskolásként is különböző környezetvédelmi és természetismereti versenyeken vettem részt, amely a líceumban is folytatódott, kiegészülve különböző szervezési feladatokkal. Megálmodója és megalapítója voltam a Nagyváradi Magyar Diákszövetség Környezetvédelmi szakosztályának, amire nagyon büszke vagyok, hiszen a mai napig működik ez a szakosztály a DSZ-en belül.
– Van példaképed?
– Igen. Abban a kivételes, megtisztelő és szerencsés helyzetben voltam, hogy együtt dolgozhattam Marossy Annával, akitől rengeteget tanultam, szakmailag és emberileg egyaránt. Sok közös projektünk volt.
– Mondj egy példát.
– A legérdekesebb és számomra legemlékezetesebb az, amikor a környezetvédelmi szakosztály csapatával kigyalogoltunk Püspökfürdőbe, a tavirózsák hínártól való megtisztítása miatt, amit Anna néni a partról koordinált. Én mezítláb másztam be a tóba, mert nem volt nálam gumicsizma, hogy minél több tavirózsát szabadítsak ki ennek az invazív növényfajtának a szorító fogságából, miközben mellettem kígyók siklottak el a víz tetején.
– Volt még több ilyen projektetek?
– Volt vidramentési akciónk, aknázómoly elleni fellépésünk, faültetési akciónk. Tagja voltam több nemzetközi civil szervezetnek az évek alatt, ahonnan szintén sokat tanultam.
– Mi az igazi szakmád?
– Végzettségemet tekintve közgazdász vagyok, azon belül pedig környezetgazdaság-tannal foglalkozok, fő szakterületem a hulladékgazdaság. Szerencsésnek mondhatom magam ismételten, mivel egy tanulmányi ösztöndíj által Szegeden szakemberektől tanulhattam, és mind Szegeden és Budapesten, mind pedig itthon, Nagyváradon, nagyon sok segítséget kaptam a hulladékmenedzsment/hulladékgazdaság mint szakterület elsajátításához.
– Azt mondtad, voltál nemzetközi csapatoknak is tagja, éltél külföldön is?
– Jártam, éltem Angliában és Dániában is, de a családom iránti hiányérzet és a honvágyam hazahozott, és tulajdonképpen rá kellett jönnöm, hogy lokálpatrióta vagyok. Remek élettapasztalatot adott nekem a külföldi élet. Sok mindenben megerősített és még több tervvel tértem haza, melyeknek a folyamatos megvalósítási fázisaiban vagyok. Mindig újabb és újabb tervek, célok születnek a fejemben és hajtanak tovább. Istenhívő ember vagyok, hiszem azt, hogy mindennek, ami velünk, életünk során történik, megvan a célja és odafentről irányítják.
– Most épp mivel foglalatoskodsz?
– Egy környezetvédelmi és turisztikai egyesület társalapítója és projektmenedzsere vagyok. Nagyon sok program, projekt van a csapat mögött. Volt olyan, hogy biciklis szemétszedést szerveztünk, de megvalósítottunk Eco-bike napokat, emléktúrákat, Critical Mass-felvonulásokat is szervezett a csapat.
– Mi az a program, amire nagyon büszke vagy?
– A sok programja közül kiemelném a legnagyobbat, a Czárán Gyula Teljesítménytúrát. Erre azért vagyok nagyon büszke, mert egy olyan csapat áll mögötte, amelynek tagjai évek óta szívvel-lélekkel, önkéntesen dolgoznak a programért és az egyesületért.
– Megszakítottam a kérdéssel az előbb a felsorolást. Mit csináltok még?
– Rendben, nem mondok mindent, csak egy párat még. Volt a palagáz-kitermelés ellen is projektünk, de szerveztünk kenutúrákat és vízi szemétszedést is. Társak voltunk határon átnyúló projektekben. Segítettük zöld szív kert elrendezését és tanösvény kialakítását kisiskolásoknak az egyik nagyváradi líceum belső udvarán, de tartottunk környezeti nevelést is iskolásoknak. A profilunkban ott van a családi túrák, kirándulások szervezése, de akár napestig sorolhatnám.
– Látom, nagyon szeretsz beszélni a közösségi, szervezeti életről.
– A civil szféra, önkéntesség, közösségépítés, a csapatmunka, céltudatosság, határozottság, alázat, szakmai elhivatottság az, ami engem jellemez. Csapatjátékos vagyok, emberközpontúnak mondanak, nagyon pozitív a beállítottságom és hiszem azt, hogy az összefogás erő!
– Most önkormányzati képviselői pályára készülsz az RMDSZ színeiben, miért teszed?
– Kisdiák korom óta részt vállalok a közösségi életben, több civil szervezetben tevékenykedek. Ezek egy része szakmai, másik része kulturális jellegű és úgy érzem, megérett az idő a nagyobb dolgokra!
– Mit gondolsz, mit szeretnének leginkább a váradiak?
– Egészséges környezetet maguk körül. A nagyváradiak 70 százaléka szeretne egy zöldebb, élhetőbb városban lakni. Ha a koronavírusnak van pozitív hatása, akkor az egyedüliként talán az, hogy világszerte komolyabban kezdenek figyelni a környezetvédelemre, klímaváltozásra, fenntartható fejlődésre. Európa városaiban folyamatosan vezetnek be zöldítő intézkedéseket: autómentes zónák létrehozása, kerékpározás, gyaloglás, sport, egészséges életmód ösztönzése, egyre nagyobb zöld felületek, terek kialakítása, zöld építési stílus.
– Önkormányzati képviselőként is ezen a területen dolgoznál?
– Ehhez értek, tehát igen. De gyorsan tanulok, ha kell, mást is vállalok. Azonban úgy érzem, részese tudnék lenni egy városi környezetvédelmi stratégia kidolgozását felvállaló csapatnak. Beszélgetve a fiatalokkal, látható, hogy köztük társadalmi elvárás egy zöldebb, egészségesebb Nagyváradon élni. Sok a tennivaló, hisz városunk ez irányú fejlődésének az előnye lenne a levegőminőség javulása, a városi hőérzet-hatás mérséklése is.
– Amit mondasz, az sok pénzbe kerül, honnan lenne rá keret?
– Azoknak a forrásoknak a nagy része, amelyeket az Európai Unió a következő hét évben országunknak ad, környezetvédelmi célok elérésére fog érkezni. Azonban ne felejtse el, ezekkel a beruházásokkal az ingatlanok értéknövelése is elérhető, tehát mindannyian jól járunk. A végén élvezni fogja mindenki, hogy a lakosság pihenőhelyeinek növelése következtében több park létesül, több fa lesz elültetve Nagyváradon. Cseke Attila egy jó célt tűzött ki: megteremteni a városban az egészséges egyensúlyokat. Hiszem, hogy ez hatványozottan igaz a városban leöntött beton és a kialakított zöld területek közötti arányra is.
– Össze tudnád sűríteni egy mondatba ezt a sok tervet?
– Igen. Zöldüljön ismét a Pece-parti Párizs!
(HIRDETÉS 10325)
Borítóképünkön: Székely-Farkas Tímea az RMDSZ színeiben