A vaddisznók terjeszthetik a sertéspestist

Pap István

A Bihar Megyei Prefektúrától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a huszonkét Bihar megyei gócpontban 38 állat hullott el, és a kór továbbterjedésének megakadályozása érdekében leöltek még 229 állatot. A legtöbb gócpont, összesen három Szalacs községben van. A prefektúra összesítése szerint két-két gócpont van Érbogyoszlóban és Réven, további tizenöt Bihar megyei településen pedig egy-egy góc van, köztük Kisszántón, Érsemjénben, Gálospetriben, Váradalpáron, Érkörtvélyesen. A legtöbb állatot, szám szerint ötvenhatot Köröstarjánban kellett leölni, itt előzőleg négy állat pusztult el sertéspestisben. A prefektúra összesítése szerint harmincnégy disznót öltek le Kordón, huszonhatot Érsemjénben, huszonötöt Alkéren, tizenhármat Bertényben, tizenegyet Kécen és Érbogyoszlón. A többi érintett településen tíznél kevesebb állatot kellett feláldozni.

Nincs oltás

Horváth Béla, Szalacs község polgármestere lapunknak elmondta, hogy nagy valószínűséggel a vaddisznóktól származik a kór, ugyanis a helyi vadásztársaság három tagja kiment vaddisznót lőni, és ezt követően jelent meg az ő gazdaságukban a sertéspestis. A polgármester nagy gondnak tartja azt, hogy évek óta nem oltják a disznókat pestis ellen, „pedig emlékszem, gyerekkoromban még oltották a disznókat. Így most már behozhatja bármi a betegséget: a patkány, a galamb, de maga az óvatlan ember is” – tette hozzá. Mint megtudtuk, a polgármesteri hivatal ingyen fertőtlenítőszert oszt szét az embereknek, és azt kéri tőlük, hogy amikor az erdőre mennek, fertőtlenítsék le a ruhájukat és a járművüket is akár. Az elöljáró szerint a kórt akkor lehet megfékezni, ha az emberek maguk óvatosak, és például nem abban a ruhában etetik az állatokat, amellyel máshol is tartózkodnak.

Kócza István, Érbogyoszló polgármestere kérdéseinkre válaszolva kifejtette, hogy mintegy két hete voltak kint a Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) munkatársai a faluban, ahol két érintett gazda állatait ölték le. „Minden óvintézkedést a DSVSA foganatosít, nekünk nem is nagyon volt szabad odamennünk” – mondta a polgármester, majd hozzátette: „ők végezték a fertőtlenítést is. Mi adtuk oda az ásógépünket, azzal ásták el a gazdák telkén a leölt állatokat, de még abból se volt szabad kiszállni, az ásás után a gépünket is fertőtlenítették bent az udvaron” – mesélte az elöljáró.

Nagy kár

Sikerült megszólaltatnunk az egyik érintett érbogyoszlói gazdát is, aki név nélkül nyilatkozva elárulta, nagy anyagi kár érte, hiszen „nekünk megdöglött a koca és négy malac. Az anyagi veszteségem több, mint ezer euró, de ha a tenyésztést nézem, akkor legalább 2-3 ezer euró” – jelezte, majd hozzátette, hogy a megdöglött állatok után nem is kap kárpótlást. Elmesélte, hogy mintegy két hete vette észre azt, hogy betegek lettek az állatok, mert nem úgy ettek, ahogy kellett volna. Hívta az állatorvost, aki már akkor sertéspestisre gyanakodott. „Én azután is ugyanúgy etettem őket tovább, hiszen a gazda csak ugyanúgy eteti a jószágát, és amíg meg nem döglenek, addig az ember reménykedik, hátha nem pestis” – mondta a károsult. De reménye hiábavaló volt, mert néhány nap múlva az állatok kimúltak, ekkor vettek mintát belőlük, és a laborban kimutatták a sertéspestist. „A másik nap már ki is jöttek és lelőtték a többi kilenc sertést is. Öten jöttek összesen – mesélte a gazda –, ketten a DSVSA-tól Nagyváradról, aztán ott volt a margittai körzeti állatorvos, a helyi állatorvos, és még volt egy másik állatorvos is, akit nem ismertem. Ők lőtték le az állatokat, vártunk egy fél órát, és kivittük az állatokat a gödörbe. Idehaza a kertbe kellett ásni gödröt, mert az a törvény, hogy ne menjünk másnak a területére” – mondta a gazda. Felidézte, hogy a szakemberek motoros permetezővel levegyszerezték az egész istállót, és az udvart is ott, ahol bejöttek, valamint a gödörásó gépet is, amit a helyi polgármesteri hivatal bocsátott a rendelkezésükre. „Most hat hónapig nem nevelhetek disznót, de úgy gondolom, hogy ebben az évben én már nem nevelek, fertőtlenítem többször az istállót. Más háztájim nincs, kertészettel foglalkozok még” – mondta a károsult. Arra a kérdésünkre, hogy ez a kár a megélhetésüket is veszélyezteti-e, a gazda így válaszolt: „Tudja, hogy van a parasztember: több lábon áll, nem csak ezzel foglalkozunk. A kormány se nagyon engedi, hogy nagy tételben foglalkozzunk sertéssel, mert mindenre kitalál valamit: ha hat disznó van, akkor már adót kell rá fizetni, a piacokat bezárták. Most hiába tartunk több kocát, a malacokat nem tudjuk eladni, ha felneveljük a hízókat, azokat sem tudjuk eladni, mert nincs vágóhíd, nem veszi senki, esetleg az ismerősöknek ha el tudjuk adogatni” – ecsetelte a problémákat a károsult.

A vaddisznó a probléma

Az érbogyoszlói gazda is arra gyanakszik, hogy a kór a vaddisznóktól terjedt át a háztáji gazdaságokba. „Nekem korábban nem volt sertéspestises állatom, és én is a vaddisznókra gyanakszom, más nem lehetett: piac nincs, más állatot nem hoztam, nem vettem. Azt mondják, hogy amikor a vaddisznó beteg, akkor már végül a nyálát, vérét csorgatja az orrán, és elmegy az úton, ahol az emberek járnak. Én az őszön napi szinten jártam ki a határra a kertészetbe a kocsival, a traktorral, és a betegség valahogy behozódott. Így mondják a doktorok is” – fejtette ki véleményét a panaszos, aki szerint ennek tükrében az óvintézkedések sem voltak megfelelőek. „Ha a vaddisznóban van a sertéspestis, akkor miért nem kezdték el azokat kilőni három, négy évvel ezelőtt, amikor megjelent a betegség?” – kérdezte, és meg is adta rá ő maga a választ: „azóta van úgy elszaporodva a vaddisznóállomány, mióta behozták ezeket az új vadásztörvényeket. Ezekből úgy jön ki, hogy szinte már csak a külföldi vadász lőheti ki a vaddisznókat, mert a vadásztársaságok csak így tudnak megélni”. Márpedig az elszaporodott vaddisznóállomány rengeteg kárt okoz a gazdáknak: „tavasszal kitúrják a vetésünket, egész nyáron benne vannak, ősszel, mikor jön a zsenge, összepocsékolják megint, hektárszámra dúlják a vetéseket, és ennek a tetejébe most még a pestist is terjesztik. Ott, ahol több erdő van, nem is tudnak az emberek kukoricát vetni, mert a vaddisznó mindet összepocsékolja” – sorolta a bajokat a gazda, aki szerint ezt a problémát csak országos szintű intézkedésekkel lehetne orvosolni, sem a helyi, sem a megyei önkormányzatok nem tehetnek érdemben semmit a helyzet megoldására.

Borítóképünk illusztráció