Csomortányi: Legyen nyilvános a közpénzek elköltési módja

Pap István

Mint arról beszámoltunk, folyamatban van a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító 2001/544-es törvény módosítása, mely azt a célt szolgálta, hogy növelje a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Az RMDSZ nevében Szabó Ödön képviselő iktatott olyan módosító indítványt, mely kivonná az RMDSZ-t a törvény hatálya alól. Az RMDSZ javaslata szerint ugyanis csak azoknak a civil szervezeteknek kellene beszámolniuk a kapott közpénzek elköltéséről, amelyek kormányhatározattal nyerték el a közhasznú státust. Csomortányi István kijelentette, hogy az RMDSZ erről a módosításról nem egyeztetett az EMNP-vel, és ők nem is értenek egyet ezzel, hiszen a demokrácia működésének fontos követelménye az, hogy az állampolgároknak szabad hozzáférésük legyen a közérdekű információkhoz. Csomortányi István elmondta, hogy a vonatkozó törvényben amúgy is sok a kiskapu, melyeket az önkormányzatok előszeretettel fel is használnak arra, hogy kényesebb kiadásaikat ne hozzák nyilvánosságra. A pártelnök kifejtette, hogy a romániai magyar közösség számára nem prioritás az, hogy bármely szervezet homályban tartsa saját gazdálkodását, ezzel szemben sürgető probléma a közigazgatási törvénykönyv és a zászlótörvény mihamarabbi módosítása.

Anyanyelvhasználat

A pártelnök bejelentette, hogy szakértőkből álló munkacsoport felállítását javasolták, ez a szakértői gárda dolgozná ki a két említett törvény szükséges módosításait. Az ügy aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Sepsiszentgyörgy polgármesterét megbírságolták a március 15. alkalmából kihelyezett magyar zászlók miatt. Csomortányi István kifejtette, hogy a közigazgatási törvénykönyv a legutolsó népszámlálás eredményeihez köti az anyanyelvhasználati jogot. Ezt a kitételt mihamarabb módosítani kell a törvényben, ugyanis megtörténhet az, hogy azokon a településeken, ahol a hamarosan esedékes népszámlálás adatai szerint a kisebbség aránya húsz százalék alá esik, az a kisebbségi közösség elveszíti anyanyelvhasználati jogát a közintézményekkel történő kommunikációban. „Ezt a küszöbértéket csökkenteni kellene akár tíz százalékra, ugyanakkor az anyanyelvhasználati jogot a közösség létszámához is kell kötni, mert az nincs rendjén, hogy egy ezer lelkes község esetében 202 fő használhatja anyanyelvét, míg Kolozsvár esetében, ahol 60 ezer magyar él, ott nincs semmilyen nyelvhasználati jog” – vélekedett a pártelnök.

Formanyomtatványok

A törvénykönyv formanyomtatványok használatára vonatkozó 196. paragrafusának 4. bekezdését egyenesen katasztrofálisnak nevezte a pártelnök. Ez ugyanis kimondja, hogy az önkormányzatok csak azokat a formanyomtatványokat fordíthatják le más nyelvre, amelyeknek jegyzékét kormányhatározattal fogadták el. Ezt a jegyzéket az etnikumközi kapcsolatokért felelős ügyosztály és a kisebbségkutató intézet állítja össze, és a kormányhatározatot csak az összes olyan minisztérium jóváhagyásával lehet elfogadni, amelyek közigazgatási feladatokat is ellátnak. Csomortányi István meglátása szerint ez egy szándékosan túlbonyolított ügymenet, ami csak azt a célt szolgálja, hogy ilyen kormányhatározatot soha ne is lehessen elfogadni, tehát hogy ne is lehessen anyanyelvű, esetünkben magyar nyelvű formanyomtatványokat használni az önkormányzatokban. A politikus véleménye szerint a törvénykönyvből egyszerűen törölni kellene az inkriminált passzust, mert ez lehetőséget nyújtana ahhoz, hogy az önkormányzatok szabadon használhassák a speciális űrlapok magyar nyelvű változatait, melyek magyar fordítását az önkormányzatok kell biztosítsák. „Lehet, hogy különböző lesz a magyar fordítás Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön, de legalább lesz” – fogalmazott Csomortányi István.