Két színházi bemutató egy hétvégén

Pikó Stefánia

Tasnádi-Sáhy Péter gondolta újra, és rendezte meg a múlt csütörtökön bemutatott Az ember tragédiáját, mely előadást elsősorban középiskolások számára hozta létre a társulat. Madách zseniális történetét kevéssel több mint egy órába sűrítve, „felpörgetve” láthattuk hat színész játékában – köztük a társulat legújabb tagjával, Scurtu Dáviddal. Minden férfi – Scurtu Dávid, Hunyadi István, Szabó Eduárd – volt Ádám és Lucifer, és minden nő – Pitz Melinda, Tasnádi-Sáhy Noémi, Kocsis Anna – volt Éva és Lucifer.

A lerövidített verzióba is bőven belefért minden szín – a színváltásokat pedig színváltással jelölték, azaz a könnyen alakítható díszlet, és a jól kitalált jelmezek színei is úgy változtak, ahogyan a drámai színek.

Az előadásnak stúdió- és osztálytermi változata is van, a lehetőségekhez mérten, a társulat szeretne ellátogatni az iskolákba, illetve várják a diákokat a közönség soraiba is. „Amiért érdemes ifjúsági előadást csinálni ebből az anyagból az, hogy Ádám és Éva éppen olyan képlékeny állapotban van, mint a célközönségünk: látjuk, amint a tudás fájáról szakítva öntudatra ébrednek, aztán mindenféle furcsa élethelyzetben próbálnak kezdeni valamit az őket ért hatásokkal, küzdenek a kor szavával, reflektálnak, megoldást, kiutat keresnek, végül pedig Éva terhességével felnőtté válnak” – fogalmazott a rendező. Az előadás ismét megtekinthető lesz március 15-én, az Árkádia színpadon.

A tigris

Mihaela, az állatkertből kiszökött nősténytigris hányattatott sorsával ismerkedhettünk meg a hétvége második bemutatóján, szombaton. Egy humoros, dokumentumfilm-szerű keretben meséltek az állattal való találkozásról a szemtanúk, akikről a végén kiderül valami, ami teljesen új színben világítja meg a teljes történetet. A Tóth Tünde által rendezett darabban Trabalka Cecília vitte a prímet, akár szándékosan, akár nem. Hol bankigazgatónő, hol galamb szerepében láthattuk Szotyori Józsefet, hol hajléktalan, hol varjú szerepében Dimény Leventét, veréb vagy épp francia turista volt Tőtös Ádám, de játszott a szintén veréb, majd vénember szerepébe bújt Balogh Attila is – mindezek mellett még az is előfordult, hogy saját magukat alakították a színészek, vagy valami egészen mást.

Gianina Cărbunariu elismert román kortárs drámaíró nézőpontjátéka telis-tele van jelenkori, közéleti témákkal, problémákkal, ugyanakkor tágas teret nyújtott ahhoz is, hogy a rendező belehelyezzen konkrét nagyváradi, helyi ügyeket, így mondhatnánk, hogy sikerült kicsit kisajátítani a darabot. Olyannyira, hogy a színészek egy adott pillanatban a negyedik falat is áttörték, ami pedig ekkor történt, biztosan nem értette volna egy, a társulatot nem ismerő, nem helyi közönség.

Az előadás vége kisebb „botrányba” fulladt – bontás zaja vetett véget a darabnak, a műszakosok pedig türelmetlen csapkodás közepette hordták el a kellékeket, bontották szét a díszletet, miközben a színészek hajlongtak.

A bemutatókat, melyek a Stúdió búcsúztató ünnepségsorozatának a részei, a Varadinum Kulturális Alapítvány támogatta.

Fotó: Facebook/Szigligeti Színház Nagyvárad