Nagyobb hangsúlyt fektetnének a Kazinczy-kultuszra

Ciucur Losonczi Antonius

Az ünneplő közösséget köszöntő Balazsi József polgármester úgy fogalmazott: Érsemjént különösképpen megáldotta az Úristen, hiszen amellett, hogy valamikor egy nagyon jó helyre telepítette le az őseiket, igazán nagy formátumú személyiségekkel is megajándékozta őket. Kötelességük, hogy róluk mindig és büszkén megemlékezzenek – hangsúlyozta. Kazinczy Ferenc 190 évvel ezelőtt hunyt el, augusztus 23-án, amikor napjainkhoz hasonlóan szintén egy járvány tombolt, ő a kolera áldozata lett. Szülőföldjét sohasem felejtette el – sokszor visszatért oda, bár ezzel sajnos nem sokat, és nem eleget foglalkoznak napjainkban. Vele kapcsolatban eszünkbe juthat a Magyar Nyelv Múzeuma – az elöljáró szerint ez a megnevezés nem jó, hiszen múzeumba olyan dolgok kerülnek, amelyek már elmúltak, miközben a magyar nyelv, hála Istennek, minden rosszindulatú próbálkozás ellenére, napjainkban él és virul. Szinte nincs a világnak olyan része, ahol ne beszélnének magyarul.

Arról is beszélt ezután a polgármester, hogy többször jártak Széphalmon, ahol Kazinczy meghalt. Az onnan elhozott gyertyánfa azt is szimbolizálja, hogy egységes a nemzet. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy tíz év múlva méltó körülmények közt fognak tudni megemlékezni a nyelvújító halálának 200. évfordulójáról, a majdani szervezőknek megígérte, hogy számíthatnak a támogatására. „Azt szeretném, ha a Bihar megyei magyarság egy kicsit nagyobb hangsúlyt fektetne a Kazinczy-kultuszra, hiszen itt született, a szűkebb hazánkban, Biharban, az Érmelléken. Szükségünk van erre, mert az anyanyelvünket most is érik támadások mindenfelől, sőt, mi magunk is sokszor bántjuk, idegen szavakat használva” – fogalmazott.

Borsi Imre Lóránt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke Gárdonyi Gézát is idézve azt emelte ki beszédében, hogy a magyarság nem csupán egy kalapdísz, ennek tudata, érzése mindennap bennünk kell hogy éljen, visszatükröződve a cselekedeteinkben. Mindannyiunk erkölcsi feladata az, hogy nehogy a szívünk vagy az elménk is megszokja a másfajta zászlókat, a piros-sárga-kék vagy a szivárvány színűt, ezért van szükség szerinte most is Kazinczykra. Emiatt is kell nekünk összefognunk, nem feledve azt, hogy a Szent István-i örökség tartott meg bennünket ezer éven keresztül a Kárpát-medencében. „Ha nap mint nap a magyarok kenyerét esszük, akkor felelősség is jár ezzel: hálát adni őseinknek, hogy hagytak ránk szülőföldet, hitet, anyanyelvet” – figyelmeztetett a szónok.

A magyar történelmi egyházak részéről Csáki Márta református lelkész és Nagy János Csaba római katolikus plébános járultak hozzá igei gondolataikkal az ünnepség hangulatához. A beszédek után, de még a koszorúzások előtt, színvonalas műsorral lépett fel a helyi Ezüstperje Néptánccsoport.

Fotók: A szerző felvételei