Megújult az Arany-palota Nagyszalontán

Pap István

Annak idején a nagyszalontai Arany János Emlékegyesület a Csonka-toronnyal együtt megvásárolta az ottani telket is, amelyre 1912 nyarán emeletes bérházat épített, és a bérleti díjból harminchat éven át tartották fenn a múzeumot. Az épületet később államosították, emeleti szintjén a városi könyvtár kapott helyet, a földszinten üzleteket nyitottak. A rendszerváltás után a könyvtár továbbra is a helyén maradt, a földszinten viszont kiállítóterem és műhelygaléria nyílt. 1990-ben az Arany Emlékegyesület megújult és Arany János Művelődési Egyesület néven indította el a kárpótlás folyamatát az egykori ingatlanok visszaszerzésére. Az eljárás 1991-től 2016-ig tartott, amikor is ismét az egyesület birtokába került a Csonka-torony és az Arany-palota is. Ekkor kezdődött el a megújulások korszaka. A magyar kormány az Arany-bicentenárium keretében anyagi támogatást nyújtott a Csonka-torony, a benne lévő emlékmúzeum, majd az Arany-palota renoválására. Ez utóbbi esetében a magyar kormány mintegy 200 millió forintos anyagi támogatásából most készült el az épület külső tatarozása, a tetőzet cseréje, ugyanakkor teljesen kicserélődött a víz- és csatornarendszer, a fűtéshálózat és az elektromos hálózat. Megtörtént a nyílászárók javítása és szükség esetén a cseréje, megújult a lépcsőház és valamennyi terem új vakolatot és új padlózatot kapott. A földszinten megmaradt a galéria, illetve a kávézó.

Az Arany-palota emeletén maradt a városi könyvtár, és itt kapott helyet az Arany-kéziratokat őrző terem, valamint megnyílik a Dánielisz-terem. Dánielisz Endre Nagyszalonta 96 esztendős helytörténésze, Arany János kutató, aki több ezer kötetes magánkönyvtárát, dolgozószobáját annak minden berendezésével, bútorával és gyűjteményével együtt az Arany János Művelődési Egyesületnek adományozta, ebből az értékes adományból alakították ki a Dánielisz-termet. „Az épület felújítása során a legnagyobb változás a padlásteret érintette, itt az eddigi galambdúcból egy száz fő befogadására alkalmas konferenciatermet és három vendégszobát alakítottak ki. Így koncertek rendezésére is lehetőség lesz, mert a padlástér akusztikája ezt is lehetővé teszi. A földszinti galériában a kiállításaink lesznek a jövőben is, az épületben igyekszünk az eddig már bevezetett programjainkat, a Szent Iván-éji Fesztivált, a Szabadegyetemet folytatni, illetve új programokkal bővíteni a közönség igényei szerint” – mondta lapunknak Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület vezetője.

Epicentrum

A szombat délelőtti avatóünnepségen Török László polgármester szólt az egybegyűltekhez az Arany-palota és a Csonka-torony által közrezárt udvaron, ahogy fogalmazott, „a magyar életérzés egyik epicentrumában”. Kiemelte többek között azt, hogy: „nemcsak térben, hanem időben is előre kell látni. Ma is megadatik nekünk az, hogy vannak olyan államférfiúk, akik tudják, hogy ma már nemcsak térben, de időben is előre kell néznünk”. Az elöljáró köszönetet mondott Kásler Miklósnak és Cseke Attilának a kifejtett munkájukért, majd elmondta: „minden egyes épület, kőből, fából és vasból készült üzenet a jövő számára. Mi, nagyszalontaiak hittel, becsülettel őrizzük ezt, és az utókornak azt üzenjük, hogy akár modern Kőműves Kelemenek, a lelkünket is beletesszük a jövőnkbe.”

Cseke Attila fejlesztési, valamint ügyvivő egészségügyi miniszter beszédében kiemelte azt, hogy a nagyszalontai Arany-palota Románia legrégebbi magyar irodalmi múzeumának az otthona, ezért nemcsak a helyieknek, de minden erdélyi és partiumi magyar számára nagy öröm az, hogy megújulhatott. „Arany János nem volt gazdag ember, de gazdag örökséget hagyott hátra. Ezt az örökséget megőrizni, gondozni, gyarapítani és tovább adni a mi feladatunk és felelősségünk” – hangoztatta a miniszter, aki hangsúlyozta azt, hogy az RMDSZ most kormányzati eszközök igénybevételével is dolgozik a magyar közösség gyarapodásáért. Emlékeztetett arra, hogy 84 erdélyi magyar műemléképületet restaurálnak a fejlesztési minisztérium támogatásával, ezek között vannak templomok, kastélyok, múzeumok, várak, majd így folytatta beszédét: „De mi, erdélyi magyarok nem csupán túlélni akarunk, nem csupán megmaradni akarunk szülőföldünkön, hanem jól is akarunk élni. Gyarapodni akarunk a mindennapi életben és a közösség gyarapodását akarjuk. Új iskolákra, új kórházakra, új közösségi terekre van szükség, ezért bölcsődéket építünk és óvodákat bővítünk, mert hosszú távra terveztünk, azon dolgozunk, hogy gyermekeink a legjobb körülményeket kapják a tanuláshoz.” Hozzátette, hogy Nagyszalontán felújítják a kórházat és az idősgondozó központot is. Kiemelte, hogy az Arany-palota megújításában és a múzeum kibővítésében baráti segítséget kaptak. „Egyfelől Dánielisz Endre tanár úr évtizedeken át segítette a magyar közösséget újra és újra megtalálni és megérteni Arany Jánost. Köszönet jár ugyanakkor a magyar kormánynak is, mely most is és mindig segít” – fogalmazott a miniszter.

Emberi minőség

Kásler Miklós, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője történelmi bevezetővel indította beszédét, emlékeztetve arra, hogy az Árpád-házi királyok idején a Magyar Királyság „autonómiák halmaza volt. Amikor az Árpádok terjeszkedtek, nem okkupálták, nem olvasztották be Magyarországba egyik tartományt sem, hanem a Szent Korona országai közé emelték őket. Az itt élő emberek minden lehetőséget megkaptak, kifejthették saját képességeiket, hathattak egymásra és egy új minőséget hoztak létre. Most is így éljük meg, hogy száz év magány után itt van az ideje annak, hogy a Szent István-i alapokra építkezve ennek a térségnek minden népe ismerje fel és képviselje a saját érdekeit, hagyományát, kultúráját, szellemiségét, és ha ezek a törekvések egy folyamba terelhetők, akkor a régió ismét meg tud erősödni”.

A miniszter a továbbiakban párhuzamot vont Arany János és Deák Ferenc, a haza bölcse között, ugyanis Kásler Miklós szerint „Mindkettejükben az volt a közös, hogy az emberi minőséget képviselték, és közös volt bennük a hazaszeretet is, az erkölcs mindenek előtti tisztelete. Arany János a legtisztább emberséget, a magyarság hagyományait, erkölcsiségét képviselte” – mondta a szónok, aki idézte Arany János gondolatát: „Embernek lenni mindig, minden körülményben”. Végezetül az épített örökség ápolásának a fontosságáról beszélt. Mint kifejtette, a Kárpát-medencében több ezerre tehető a magyar épített emlékek száma, és „Mindent meg kell őrizni, amit mi építettünk. Mindent fel kell térképezni, minden követ meg kell őrizni, fel kell építeni a régi kövekből mindazt, amit a történelem lerombolt, mert ez a nemzetünk jövője. Én, úgy ahogy eddig, ezután is megpróbálom segíteni a hagyományok ápolását, őrizni a lángot és a hitet, őrizni a magyarságunkat” – zárta szavait a miniszter.

Az ünnepi beszédeket követően Gali Teréz és Meleg Vilmos adtak elő rövid műsort, majd a palotának a galériába vezető főbejárata előtt kifeszített avatószalagot vágta el Kásler Miklós, Cseke Attila és Dánielisz Endre. Ezt követően sort kerítettek az első kulturális eseményre is: Áder Orsolya Sanghajban élő fiatal magyar képzőművész festményeiből nyílt kiállítás. A megnyitón élő online kapcsolatot létesítettek a művésznővel, aki inspirációiról, művészetéről, jelenlegi és jövőbeni terveiről mesélt a megjelenteknek. Végül a vendégek körbejárták a felújított Arany-palotát és a névadó jelenlétében felavatták a Dánielisz-termet is.

Fotók: A szerző felvételei