Elkészültek a Sonnenfeld palota felújítási tervei

Pap István

A részletekről tegnap számoltak be az illetékesek nagyváradi sajtótájékoztatójukon. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a magyar kultúra és a magyar emberek közösségi terét szeretnék létrehozni a Sonnenfeld palotában. Kifejtette, hogy a megfelelő konszenzusteremtés is megtörtént, hisz több intézménynek, több funkciónak kellett megtalálni a helyét úgy, hogy lehetőleg senki ne kerüljön működésképtelen helyzetbe. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező évtizedekre a nagyváradi magyar közösségnek a legfontosabb tere lesz ez, ahol nagyon sok eseményt akarnak és fognak tudni szervezni anélkül, hogy mások valamilyen módon megtilthatnák azt. Az épület megvásárlására és felújítására 2,7 milliárd forintot kapott a magyar kormánytól az Iskola Alapítvány, mondta Nagy Zoltán, az alapítvány elnöke, hozzátéve, hogy ez a pénz elég volt arra, hogy megvásárolják az ingatlant, illetve arra is elég lesz, hogy megkezdjék az átfogó felújítási munkálatokat. Arra viszont már nem lesz elég ez az összeg, hogy be is fejezzék a teljes körű épületrehabilitációt, illetve átépítést, hiszen az évek során az egekbe szökött az építőanyagok ára, most pedig az energiahordozók ára nőtt meg drasztikusan, ami minden más költséget maga után ránt. Mindazonáltal Nagy Zoltán hangsúlyozta, hogy miután az alapítvány megtalálja a megfelelő kivitelezőt, február végén vagy március elején elkezdődhet a munka.

Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke felidézte, hogyan jutottak el eddig, hogy most már gyakorlatilag az épület felújításának a megkezdéséről lehet beszélni. Elmondta, hogy az alapítvány 2018-ban 2,7 milliárd forintot kapott a magyar kormánytól a Sonnenfeld palota megvásárlásra és felújításra, az eltelt három év alatt megtörtént az épület teljes körű felmérése, elkészültek a szaktanulmányok, majd elkezdődtek a tárgyalások az épület leendő funkcióiról. Amikor megvolt a tématerv, felkérték Kim Attila építészt, a Velencei Biennálé román pavilonjának nemzeti biztosát a tervek elkészítésére. Döntöttek arról is, hogy az épületet műemlékké nyilvánítják, ebben hathatós segítséget nyújtott nekik Emődi Tamás nagyváradi építész. Ennek eredményeképpen a Bihar megyei műemlékvédelmi bizottság 2020 elején megadta a B kategóriás műemlékvédelmi besorolást, amely ideiglenesen, egy évre biztosított védettséget az épületnek. Ez alatt az egy év alatt kellett megszerezni a végleges műemlékvédelmi besorolást, ami 2020 végén sikerült is, a kulturális minisztérium határidőre véglegesen védetté nyilvánította az ingatlant. Ugyancsak 2020-ban elkészültek az engedélyeztetési tervek, de fennakadást jelentett az, hogy tűzvédelmi szempontból az ingatlan struktúrája távolról sem felel meg a mai kor követelményeinek. Így a katasztrófavédelem nem adta meg az engedélyt, ugyanis azt kérték, hogy az épületnek legyen alternatív menekülési útvonala a szomszéd telkeken keresztül, annak okán, hogy a palotának csak egy be-, illetve kijárata van. Csakhogy egyik szomszéd sem volt hajlandó arra, köztük az ott szintén ingatlannal rendelkező Micula mágnás testvérpár sem, hogy vészhelyzet esetén menekülő útvonalat biztosítsanak. Ekkor derült ki az is, hogy a telekhatárokkal is problémák vannak, és az egész 2020-as év ezeknek a problémáknak a tisztázásával ment el. Végül sikerült megegyezni a szomszédokkal a telekhatárról, a Sonnenfeld-palota telkéből vesztett egy kis részt az alapítvány, vele együtt más tulajdonba került az egykori nyomda kéménye, amit azonban az új tulajdonos nem bonthat majd le, lévén, hogy egy műemléképület része. 2021 tavaszán a nagyváradi főépítészi hivatal részletes területrendezési tervet (PUD) kért, tehát közmeghallgatást kellett szervezni és újabb dokumentációt kellett elkészíteni. 2021 szeptemberében a Nagyváradi Helyi Tanács elfogadta az urbanisztikai tervet, ekkor a katasztrófavédelem is beadta a derekát és elfogadta az építészek tűzvédelmi javaslatát (erről kicsit lejjebb). A beruházás megkezdése előtti utolsó aktusként az alapítvány tavaly december 14-én kérte, és az önkormányzat idén január 12-én kibocsátotta az építkezési engedélyt. 

Mi lesz?

Hogy miképpen alakítják át az impozáns épületkomplexumot, illetve, hogy milyen funkciók lesznek az épületben, arról Kim Attila számolt be részletesen. A szakember hangsúlyozta, hogy nem historizáló felújítási tervet készítettek, hanem egy bérházat alakítanak át és látnak el új funkciókkal. Tehát nem az eredeti belső térszerkezetet próbálják megőrizni, hanem olyan tereket hoznak létre, hogy látsszon az, hogy kortárs beavatkozás történt, de az épület műemléki státuszának a csorbítása nélkül. Az épület homlokzatát az eredeti állapotba fogják visszaállítani, ami a jelenlegi állapothoz képest annyi változást hoz, hogy az első emeleten a bejárat fölött elbontják a két erkélyt összekötő kicsi részt, illetve szintén az eleső emeleten helyreállítják az eredeti homlokzatdíszeket. A jelenlegi állapothoz képest fontos változás, hogy a földszinti nyílászárók lemennek a járdaszintig, megszűnnek a parapetek, ami azt eredményezi, hogy a mostani bejárat mellett legalább még három bejárata lesz az épületnek. A Szilágyi Dezső (Moscovei) utcáról látható tűzfalat levakolják. Az épület pincéjébe kerül az épületgépészet egy része, illetve felújítják a liftet is.

Belterek

Ezt követően szintekre lebontva ismertette Kim Attila a további terveket. A földszinten a jelenleginél egységesebb tereket alakítanak ki azáltal, hogy megszüntetik a keresztfalakat, ami által az utcai bejárattól a hátsó udvarig átlátható tér alakul ki. A gangtól balra lesz egy kávézó, a kávézó mellett pedig a Bunyitay könyvár kap majd helyet. Külön bejárata lesz az utcáról mindkét létesítménynek, de érdekesség, hogy odabent lesz átjárás a könyvtár és a kávézó között, tehát leülhetnek majd olvasni azok, akik beülnek egy kávéra. Mivel a könyvtárnak fenntartott rész hosszú, de meglehetősen keskeny, ezért az egyik falon lesznek a könyvespolcok, a másik falon pedig tükrökkel tágítják majd a térhatást. A gangtól jobbra lesz egy vendéglő, amit szintén közvetlenül az utcáról lehet majd megközelíteni, az épület belső udvara pedig a két vendéglátóipari egységet fogja majd kiszolgálni. Az első emeleten, ahol az utóbbi években a Moszkva kávézó, azt megelőzően a Tempo klub működött, kulturális központot alakítanak ki. A nagyteremből két különálló, de egybenyitható előadótermet, az ugyanezen a szinten lévő két oldalsó térben más típusú rendezvényeknek helyet adó tereket alakítanak ki.

 Mindhárom emeleten a belső tér egyik oldalán a mosdókat, a másik oldalon teakonyhát építenek ki. A második emeleten jelenleg rengeteg apró tér van, amelyek lakások voltak, de amelyekre már nem lesz szükség. Itt az első emelethez hasonlóan tágas fogadótér lesz, a bejárattól jobbra kortárs művészeti galéria három kiállító térrel és raktárral, valamint egy iroda, a bal oldali térben pedig bérbe adható irodahelyiségek. Mind a második, mind a harmadik emeleten a bejárati résznél kialakítandó hosszú fogadóteret üveggel választják el a különböző funkcionális terektől, ezzel is a beavatkozás kortárs jellegét fogják érzékeltetni. A harmadik emeleten szintén bérbe adható irodahelyiségek kapnak majd helyet. 

Hátsó épület

Az épület hátsó udvarából nyílik majd az új színházterem és egy új koncertterem. Ebben az épülettömbben lesznek a legjelentősebb átalakítások. A földszinten megmarad a színház stúdióterme, az, amelyiket a színházba járók Fekete teremként ismernek. A színházteremben egyébként amfiteátrumszerűen alakítják majd ki a széksorokat, hogy lehetőleg senkinek a perspektíváját ne zavarják a teremben lévő tartóoszlopok, de persze megmarad a terem flexibilitása is a rendezői igényeknek megfelelően. A stúdióterem előtti részt, ott, ahol a mosdók vannak, illetve ahol a Fehér terembe lehetett eddig bejutni, teljesen átépítik, és egy olyan előteret alakítanak ki, amely kiszolgálja majd mind a stúdiótermet, mind a Fehér terem helyén kialakítandó koncerttermet, mind pedig az emeleti próbatermet, mely a koncertterem fölött lesz. A mosdók nagyjából ugyanott lesznek a földszinten, ahol jelenleg is vannak. A hátsó udvar eredeti homlokzatát megtartják, de a koncertterem homlokzatát és hátsó homlokzatát elhúzható hangszigetelő fallal duplázzák meg, a koncertteremben a hátsó homlokzattal párhuzamosan bárpultot alakítanak ki. Az első emeletre lépcsőn lehet felmenni és egy másik előtérbe jutunk, itt lesz egy galéria, ahonnan le lehet majd látni a földszinti előtérre, illetve egy hídon át lehet majd eljutni a próbaterembe, és az emeleten kap helyet a színészek teakonyhája, illetve a nézők számára is lesz ott egy kávézó, mellette egy pici iroda. Szintén az első emeleten egy ajtón lehet majd bejutni a színészek öltözőjébe, ahonnan ők lépcsőn lemehetnek a földszintre és bejuthatnak a színházterembe anélkül, hogy útjuk kereszteződne a nézők által használt terekkel. A hátsó épületre ráépített második emeleti lakást lebontják, ezt követően kialakítanak ott egy nagy teraszt, ami közvetlen összeköttetésben lesz a főépület második emeleti függőfolyosójával. Ezen az emeleten három vendégszobát alakítanak ki társalgóval, teakonyhával, a harmadik emeleten pedig egy vendéglakást építenek. A belső udvar homlokzati anyaga látszótégla lesz. 

Tűzvédelem

Végül Kim Attila kitért arra is, hogyan oldották meg a tűzvédelmi problémákat. Kifejtette, hogy nincs ugyan két vészkijárat, de mivel a kávézó is és az étterem is egyenesen az utcára vezet, ráadásul teljesen átlátható belső tereket alakítottak ki, így a tűzoltóság elfogadta azt, hogy ezek legyenek a vészkijáratok tűz esetén, vagyis a hátsó udvarról és a hátsó épületből ezeken a kijáratokon lehet elhagyni az épületet, míg a főépület felső szintjeiről a főlépcsőn és a főbejáraton lehet kijutni a palotából. A tűzoltóság további elvárása az, hogy az épületben nem tartózkodhat egyszerre több mint 447 személy, amit órarend meghatározásával oldottak meg. Az irodahelyiségekben napközben este hétig folyhatnak tevékenységek, a kávézó és az étterem értelemszerűen hosszabb ideig is nyitva tarthat, míg a hátsó épületben este hét órától tarthatók majd rendezvények, ami Kim Attila megítélése szerint könnyen teljesíthető feltétel, hiszen aligha lennének egyszerre rendezvények a színházteremben és a mellette lévő koncertteremben is. 

Sonnenfeld palota számokban

A Bunyitay könyvtár 65 négyzetmétert foglal majd el, a kávézó 145, a vendéglő 185 négyzetméteren terül el, a koncertterem és az előadótermek mindegyike 160 négyzetméteres lesz. A próbaterem 125, az első emeleti kulturális központ nagyterme 190, a más rendezvényekre kialakított terek 100, a második emeleti galéria 180 négyzetméter lesz, ez utóbbihoz hozzáadódik a 30 négyzetméteres raktártér. A bérbe adható irodák a második emeleten 150, a harmadik emeleten 370 négyzetmétert tesznek ki, a közös közlekedő 100 négyzetméter a teakonyhán és a mosdón kívül. A három vendégszoba 65 négyzetméteres, a vendéglakás 60 négyzetméteres lesz a teraszokon kívül.

Történet

Az épület történetéről Emődi Tamás beszélt röviden. A Sonnenfeld családnak jelentős szerepe volt a váradi nyomdaipar fejlődésében. Sonnenfeld Simon 1857-ben alapította a nyomdát, amit a fia, Adolf vett át az 1880-as években és fejlesztette fel olyannyira, hogy 1911-ben már hatvan alkalmazottja volt. Akkoriban a Kner és a Tevan után a legnagyobb nyomda volt Magyarországon, ugyanakkor a két világháború közötti Romániában az állami intézményeknek is a legnagyobb beszállítója lett. Az 1930-as években a Sonnenfeld nyomdának 150 fős alkalmazotti gárdája volt, ami az akkori viszonyokat tekintve óriási szám. Az 1940-es években Sonnenfeldéket ellehetetlenítették a zsidó törvények, az egész családot gettósították, csak Sonnenfeld Gábor tért vissza Auschwitzból és 1946-ban megpróbált újra nyomdát alapítani, de 1948-ban jött az államosítás, ami végképp lezárta a Sonnenfeld-nyomda történetét. Egyébként a palotában a 90-es évekig nyomda működött. A Sonnenfeld palotát Spiegel Frigyes tervezte, aki rokonságban is állt a Sonnenfeld családdal, és ő volt az, aki az első nagyváradi szecessziós épületet is tervezte. A palotát bérház struktúrájúnak tervezte, de eredetileg cégszékhelynek is helyet adhatott az ingatlan. Az 1913-ra elkészült Sonnenfeld palota nemcsak a város, hanem Spiegel Frigyes életművében is emblematikus épület.

Fotók: Alexandru Nițescu