A Kommunizmus áldozatainak emléknapja az Érmellék fővárosában

Balázs Eszter

Február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 1947-ben, ezen a napon, Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, a diktatórikus rendszerrel szembeni kiállása miatt tartóztattak le és a Szovjetunióba hurcolták. Az ő ellehetetlenítése volt a kezdő lépés abban a folyamatban, amelyben a párt bolsevista vezérei elkezdték kiiktatni az ellenséggé kikiáltottakat.

Az Érmihályfalvi Református Egyházközség által szervezett író-olvasó találkozó, mint könyvbemutatóval, megemlékezéssel egybekötött esemény, 18 órakor kezdődött a Veronika Gyülekezeti Ház Dísztermében. Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, aki rövid igei szolgálatában a Máté evangéliuma 23, 23–24. alapján beszélt a farizeusok képmutatásáról, a velük szemben álló Jézus őszinteségéről, aki a mózesi törvény igazi arcát, eredeti jelentését hangsúlyozta. Isten Fia őszinteségre int és tanít minket is, tanítványokat, hogy ami a szívünkben, lelkünkben krisztusi, azt mutassuk Isten és embertársaink felé is. Hozzátette, hogy a tanítvány a kommunizmusban is Jézus útmutatását kellett kövesse: küzdeni a képmutatás, kétszínűség ellen, példaadóan járva az egyenes úton. Ma is imádkozni kell bátorságért, reformálódásért, nem szabad vaknak lenni, hallgatni, elhallgatni, a látszatra koncentrálni. A lelkész ezután Csűry István püspök pásztorleveléből idézett. Meg kell tanulnunk Jeremiás prófétától, hogy hívjuk segítségül az Urat, állhatatosan, a megzavarodott világban hirdessük, hogy Istennél mindig van segítség, még tehetünk azért, hogy az újkommunizmus ellenére nemzetünk, egyházunk megmaradjon, hangzott el. Ezután Balázsné Kiss Csilla bemutatta Fábián Tibor nagyszántói lelkipásztort, akihez azzal a kérdéssel fordult, hogy mi késztette a Ceauşescu elvtárs, pajtás című művének megírására, illetve milyen gondolatai vannak az emléknap alkalmából. A lelkész-író kifejtette, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal öt éven át írta a szatirikus regényt. A történelmi korrajz papírra vetését komoly kutatómunka előzte meg, ugyanis fontos volt számára, hogy a fikciós történetek mellett a történelmi források, a feldolgozott anekdoták hitelesek legyenek. Ma még vannak olyan generációk, akik megélték a kommunista korszakot, és vannak olyanok is, akik már csak tudakozódhatnak a diktatúra időszakáról. Azért választotta a szatíra műfaját, hogy humoros, gúnyos stílusban emlékeztessen a múltra. A könyvet olvasva az idősebb generációknak eszébe juttathatja gyermekkori élményeit, a fiatalabbak pedig a humoros nyelvezetnek köszönhetően valószínűleg nagyobb kedvvel veszik kezükbe az olvasmányt, érdeklődnek a korról.

A szerző egyéb megjelent műveiről is szólt: a Guyana szörnyei misztikus kalandregényről, az Ilyenek voltunk tárcanovella gyűjteményről, és a Diktátorkeringő című történelmi drámáról. A regény stílusához igazodva és a Petőfi-emlékévhez kötődve Balázs János Dénes lelkipásztor a Pató Pál úr című költeményt adta elő. Ezután a közönség soraiból szólaltak fel. Akik már olvasták a könyvet kiemelték, hogy nem tudták letenni, és jó szívvel ajánlják a kisregényt, majd gratuláltak az alkotónak. Voltak olyan presbiterek, akik elmesélték a diktátorról eszükbe jutott történeteiket, és volt, aki a Diktátorkeringő című drámáról kérdezett. 

A rendezvény dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.