Márton-napi vigadalmat szervezett a Szent László Óvoda munkaközössége

Ciucur Losonczi Antonius

Kézműves-foglakozásokkal, műhelyekkel várták a gyermekeket és a kísérőiket az óvodapedagógusok, illetve a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum tanítói péntek délután az iskolában. Jöttek is szép számmal a megszólítottak, sokan a testvéreiket, nagyszüleiket is magukkal hozták. A bejáratnál Dulău Dianna igazgatóhelyettes fogadta az érkezőket. Voltak ügyességi vetélkedők (libatollszár pattogtatás, tojásvivés, a libák ólba terelése, tojáskeresés a szalmában stb.), valamint rengeteg hagyományőrző tevékenységet ki lehetett próbálni, úgymint csutkavárépítés, tengerifejtés, málédarálás, párnatömés libatollal. A legnagyobb sztár kétségkívül a Márton nevű szelíd liba volt, aki hagyta magát simogatni, etetni, szeretgetni, hiszen az elmúlt években visszatérő vendégként már hozzászokott ehhez. Az egybegyűlteket Konrád Katalin igazgatónő üdvözölte, majd Szabó Ervin, az iskola spirituális vezetőjének közreműködésével a jelenlevők Tours-i Szent Márton püspök életét is megismerhették. Életpéldája bemutatásának az is volt a nem titkolt célja, hogy a gyerekeket jócselekedetek megtételére bíztassa, és arra tanítsa őket, hogy vegyék észre, hogy mire van szüksége a körülöttük lévőknek. A jól ismert történet kapcsán a szociális érzékenység fontossága is előtérbe került, ezért adománygyűjtő játékot is szerveztek rászorulók számára.

 Később az udvaron lámpásokat és tüzet gyújtottak, kihangsúlyozva, hogy a külső sötétségben fontos, hogy lámpásként világítson minden ember lelke. A tűz áldását az óvónők, tanítónők és dadusok kórussá verbuválódott közös csapatának éneke követte, majd a táncház vette kezdetét, ahol, élő zenekar húzta a talp alá valót, Kiss-Király Tünde óvónő vezetésével pedig a gyerekek és szülők együtt rophatták a táncot. Mivel az újbornak Márton a bírája, a felnőttek bort is kóstolhattak a Márton-napi falatozás közben.

„Egyre inkább azt tapasztaljuk az óvodában, hogy a gyerekek szeretik, ha természetes anyagokat mutatunk nekik vagy élő állatokat láthatnak, hiszen városi környezetben ritkábban adódik ezekre lehetőség. Az ilyen alkalmak ezért nem csak a találkozások, a közösségi élmény miatt hasznosak, hanem azért is, mert keretet teremtenek annak felidézésére, hogyan éltek, mivel töltötték hétköznapjaikat az elődjeink”, nyilatkozta lapunknak Szabó Emese, az óvoda vezetője.