Magyarországon jártak a partiumi nyugdíjasok

Anderkó Katalin

Április végén a tavaszi napsütés kirándulásra csábította a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének tagjait, Orosháza-Hódmezővásárhely- Szeged- Makó útvonalon. Orosházán megtekintettük a Kútmúzeumot, melyet – elsőként az országban – Kis Horváth Sándor, helybéli lakos hozott létre. Hódmezővásárhelyen Ambrus Sándor fazekas, népművész műhelyében megismerkedtünk a hagyományos agyagtárgyak készítési módjával. A bemutatótermekben a tabáni, az újvárosi és a csúcsi kerámia tárgyakat csodálhattuk meg, egyebek mellett étkészleteteket, boroskancsókat, tálakat. 2004-ben a Magyar Kereskedelmi Iparkamara a tabáni stílusú terméket Magyar Kézműves Remeknek ismerte el. 
Szeged mai arculatát nagyban meghatározza az 1879-es árvíz, amely olyan nagyméretű volt, hogy 6000 épületből 300 lakóház élte túl a pusztítást. A szegediek fogadalmat tettek, hogyha felépül a város, templomot emelnek. A város nemzetközi összefogással újjáépült, korának egyik modern városa lett. A fogadalmi templom alapjait 1914-ben rakták le és 1930-ban megtörtént a templom felszentelése. A belvárost uraló fenséges neoromán stílusú Szegedi Dóm a helyiek adakozásából épült meg a Dömötör templom helyére, amely az árvíz áldozata lett és csak egy tornya vészelte át a tragédiát. A Dóm az egyetlen 20. században épült temploma a városnak.
Makó története szorosan kapcsolódik a hagymához, a lakosság fontos megélhetési forrása volt évszázadokon keresztül. A mai városképet meghatározza gyógyfürdője és a Makovecz Imre által kivitelezett organikus épületek, amelyek híressé tették a várost. Makovecz Imre első megvalósult munkája a Hagymaház-művelődési központ. Az előtérben található Páger Antal Kossuth-díjas színész szobra. Tornyai növényszerű üvegelemekkel törnek a magasba, belső terét fákat formáló pillérek tartják fenn.
A Hagymatikum gyógyfürdő kútját 1956-ban fúrták. 91 Celsius fokos vizet találtak, mely mivel organikus elemeket, ásványokat tartalmaz, gyógyászati célokra igen alkalmas. Az épület az organikus építészet gyöngyszeme. Belső tere jellegzetes kupolákkal, stilizált emberfejekkel és növényi mintákkal van díszítve. Az élménymedence közepén egy 10 méteres életfa oszlop található égre nyíló ablakokkal. Makovecz Imre összesen 13 létesítménnyel gazdagította a várost: buszpályaudvar, gimnázium, tanuszoda, hagymavirág szökőkút, lombkorona sétány, kilátótorony, bölcsöde, stb. A gyógyfürdő előtti téren áll a Zenepavilon, érdekessége a kupola belső részében elhelyezett hangfogó madár, amelyet a zenéhez lehet igazítani kötelek segítségével, így elérve a tökéletes akusztikus élményt. Makovecz Imre épületei és betervezett épületei, amelyek halála után valósultak meg büszkén hirdetik az organikus építészet sikerét határon innen és túl. Kellemesen elfáradva, élményekben gazdag kiránduláson vettünk részt, köszönet az együtt töltött szép napért.