Geoană: Oroszország nem támad meg NATO-tagállamot

Pap István

Nagyvárad vendége volt múlt csütörtökön Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese, aki meglátogatta az itteni NATO-központot, délután pedig előadást tartott a Körösvidéki Múzeumban, majd válaszolt a közönség és az újságírók kérdéseire. Egyes várakozásokkal ellentétben Mircea Geoană előadásában csak érintőlegesen beszélt az ukrajnai háborúról, legfőképpen Románia nyugati világban betöltött szerepéről és a hozzá való felzárkózás esélyeiről és lehetőségeiről értekezett, etekintetben az innovációnak és a nemzeti gondolat újraélesztésének tulajdonítva fontos szerepet. Az általánosságokban mozgó előadásnál érdekesebb volt a rendezvény második része, amikor a meghívott konkrét kérdésekre válaszolt. Arra a felvetésre, hogy a NATO közelgő tisztújításán indulni fog-e a NATO-főtitkári tisztségéért, Mircea Geoană azt mondta, hogy a főtitkár megválasztása nem népszavazás útján, hanem a tagállamok konszenzusos döntése nyomán dől el, és ő nincs abban a helyzetben, hogy ezt a folyamatot bármiképpen befolyásolhassa. Egy hasonló jellegű kérdésre válaszolva elmondta, hogy most még túl korai lenne nyilatkozni arról, hogy indul-e a jövő évi romániai államelnök-választáson, „de meglátjuk, mi lesz a szerződésem lejárta után” – fogalmazott.

Ukrán háború

Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy Románia miért nem támogatja sokkal hangosabban, hatékonyabban Ukrajnát, mint teszi azt Lengyelország. Erre válaszolva Mircea Geoană leszögezte, hogy a NATO vezetői sosem kommentálják nyilvánosan azt, hogy mit tesznek a szövetségesek. Mindenesetre Románia és a NATO többi szövetséges állama is rendkívül egységes abban, hogy segítse Ukrajnát, „mert Ukrjana megsegítése most morálisan helyes, stratégiailag szükséges és politikailag elengedhetetlen. Minden szövetséges állam szabad döntése az, hogy mit, hogyan és miképpen kommunikál” – fogalmazott. A fenti felvetésnek mintegy ellentétes párdarabjaként valaki megkérdezte, hogy miért nem oszlott fel a NATO a hidegháború végeztével, illetve miért terjeszkedett Kelet-Európa felé, holott az Egyesült Államok azt ígérte Oroszországnak, hogy ez nem fog megtörténni. Geoană kifejtette: a Szovjetunió összeomlása után Washingtonban évekig komoly vita volt arról, hogy milyen szerepe legyen a NATO-nak. A katonai politikai szövetség felbontása ugyan nem merült fel, de nem volt világos, hogy kell-e vagy sem bővíteni, mint ahogy az is kérdéses volt, hogy milyen kapcsolatot építsen ki a NATO Oroszországgal. „Az amerikaiak bizonytalanságát a bővítés kapcsán mi változtattuk meg, a lengyelek, a románok, Geoană nagykövet (Mircea Geoană a 90-es években Románia nagykövete volt az Egyesült Államokban – szerk. megj.)” – jelentette ki, majd így folytatta: „Azt hiszik, hogy valaki kopogtatott Svédország és Finnország ajtaján, hogy lépjen be a NATO-ba? (…) Mi akartunk a NATO-ba menni, nem Amerika akarta bővíteni a NATO-t. Ez nagy különbség. Kérdezzék meg a szüleiket arról, hogy volt-e valaki, aki be akart lépni a Varsói Szerződésbe.” A NATO főtitkár-helyettes folklórnak nevezte azt, hogy Amerika ígéretet tett volna Oroszországnak arra, hogy a NATO nem fog Kelet felé bővülni. „Nem létezik semmiféle aláírt dokumentum az oroszok és az amerikaiak által, ami arról szólt volna, hogy a NATO nem fog bővülni” – fogalmazott.

A konferencia után az újságírók kérdéseire válaszolva Mircea Geoană elmondta, hogy a NATO közelgő, vilniusi csúcstalálkozóján fontos döntések fognak születni többek között a NATO keleti szárnyát, tehát Romániát is érintő védelmi kérdésekről, valamint a Moldovai Köztársasággal, Grúziával és Bosznia-Hercegovinával való kapcsolatról. Arra a kérdésre, hogy megvan-e veszélye annak, hogy Oroszország megtámadja Romániát, Geoană elmondta: „Minden NATO-ország a szövetségünk abszolút védelmét élvezi, és minden intézkedést megteszünk, hogy megvédjük a szövetséges országok területének és lakosságának minden négyzetcentiméterét. Nyilvánvaló, hogy az Orosz Föderáció stratégiai kommunikációval és ilyen stratégiai megfélemlítéssel próbál repedéseket találni demokratikus rendszereinken és a NATO-országok közvéleményén. Persze, aggasztó számunkra, hogy az Orosz Föderáció ilyen, a nukleáris zónában mozgó retorikát használ, és felelőtlen hozzáállásnak tartjuk, valamint elítéljük a taktikai nukleáris fegyverek Fehéroroszországba történő áthelyezéséről szóló döntést. Mindazonáltal nem látjuk semmi jelét annak, hogy az Orosz Föderációnak szándékában állna, oka lenne rá vagy képes lenne arra, hogy agresszívvá váljon a NATO-országokkal szemben”. Arra a kérdésünkre, hogy mi fog történni akkor, ha Ukrajna, és mi akkor, ha Oroszország nyeri meg a háborút, Geoană azt emelte ki, hogy: „Rendkívül erőszakos szembenállás folyik, a megkezdett ellentámadás valószínűleg hosszú ideig fog tartani. Az Orosz Föderáció elég erős védelmi rendszereket épített ki, de a mi támogatásunkkal és az ukránok akaratával, hogy megvédjék függetlenségüket, teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy Ukrajna meg fogja nyerni ezt a háborút, és a nyugati demokráciák családjába fog tartozni”.