Nagyváradi egyetemista is részt vett az Építészeti Világkongresszuson

BN-összeállítás

Nagy Bernadett Erika, a Nagyváradi Állami Egyetem építészeti tanszékének hallgatója a közelmúltban részt vehetett a dán fővárosban megszervezett Építészeti Világkongresszuson, valamint az ugyancsak itt zajlott diákakadémia kurzusain. A nagyváradi egyetemista jelenléte ezen a világszínvonalú eseményen annak köszönhető, hogy idén tavasszal megnyerte a Dán Királyi Építészeti Akadémia által szervezett nemzetközi építészeti verseny országos fordulóját.
Nagy Bernadett Erika szerint a diákakadémián zajlott tevékenységek az univerzális tervezésről és egy befogadó társadalom megteremtéséről szóltak. „Ezeken a kurzusokon részletesen tanulmányoztuk a fogyatékkal élők igényeit. Olyan műhelymunkákon és gyakorlatokon vettünk részt, amelyek megmutatták, mennyire különbözők vagyunk, és mennyire másképp reagálunk bizonyos helyzetekre. Lehetőségünk volt találkozni olyan tervezőkkel, kritikusokkal, építészekkel és művészekkel, akik beszéltek nekünk azokról a problémákról, amelyekkel a fogyatékkal élők nap mint nap szembesülnek, és arról, hogyan bánik velük a társadalom” – részletezte. Hozzátette, a kurzusokon megtanulta, hogy neki, mint leendő építésznek olyan épületeket kell terveznie, amelyek figyelembe veszik mindenki igényeit, és azokra a részletekre is időt kell szánni, amelyek megkönnyíthetik a fogyatékkal élők életét. A diákakadémia kurzusainak második részében a résztvevő csoportoknak egy-egy projektet kellett megvalósítaniuk.

A kongresszuson az egyik legfontosabb megvitatott téma a fenntartható épülettervezés volt az egészséges és kiegyensúlyozott környezet érdekében. „Nagyon jó példa erre maga Koppenhága városa. A főváros gyorsan fejlődött, zöld területeket és fenntartható építészetet hozott létre. Viszont a város eredetileg nagyon szennyezett volt, amely teljes mértékben a fosszilis tüzelőanyagoktól függött. Amikor azonban 1973-ban kitört az olajválság, a városvezetés megpróbálta megváltoztatni környezetvédelmi politikájukat, és sikerrel jártak. Koppenhága fenntartható várossá vált, amely a gazdasági növekedés feláldozása nélkül csökkentette víz- és energiafogyasztását” – ismertette Nagy Bernadett Erika, hozzátéve, hogy szerinte a romániai városok is követhetnék a koppenhágai modellt. Ehhez azonban „új mentalitásra lenne szükség és valóban akarni kellene, hogy Románia magasabb életszínvonalú országgá váljon” – fogalmazott.