Kevés megtakarítás, nagyobb káosz

BN-összeállítás

Marcel Ciolacu miniszterelnök Marcel Boloș pénzügyminiszterrel közösen jelentette be a hónap elején „a költségvetési rendszer első valódi reformjának” nevezett intézkedéscsomagot, melynek célja a költségvetési hiány lefaragása, ezzel együtt az európai pénzforrások biztosítása az ország számára. A több tucatnyi intézkedés a központi és helyi hatóságokat, valamint az ezeknek alárendelt intézményeket és vállalatokat érinti: húsz százalékkal csökkenteni akarják az államtitkárok és államtitkár-helyettesek, ötven százalékkal a köztisztségviselők tanácsadóinak a számát; az állami vállalatok vezetői nem kaphatnának nagyobb fizetést a miniszteri bérek hatszorosánál, az alkalmazottak jövedelme pedig nem haladhatja meg a vezetők fizetésének 80 százalékát; egy alkalmazott csak egy juttatást kaphatna, ami nem lehet több az alapfizetés 15 százalékánál, illetve nem haladhatná meg a havi bruttó ezer lejt; nem járna üdülési utalvány azok számára, akiknek bruttó fizetése meghaladja a 10.000 lejt; a kultúrára, sportra és rekreációra fordított kiadások nem haladhatnák meg a finanszírozó saját bevételeinek 7,5 százalékát és a szponzorációs kiadásokat is a forgalom 0,25 százalékában korlátozná a rendelet. Továbbá a kormányrendelet-tervezet megszüntetne 204.000 betöltetlen álláshelyet, megszüntetné továbbá a hivatalvezetői funkciót, mely jelenleg a legalacsonyabb vezetői tisztség a közszférában, valamint 12-ről 8 százalékra csökkentené a vezető beosztások arányát. Ugyanakkor előírja azon, 50 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező intézmények összevonását, amelyek tevékenysége „fedi egymást”. Végezetül a rendelet-tervezet 2025. január 1-jétől a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalna át egyes állami alárendeltségbe tartozó intézményeket, jelesül tanfelügyelőségeket, a kulturális, az ifjúsági és sportigazgatóságokat, a közegészségügyi, a mezőgazdasági és az állategészségügyi igazgatóságokat. Marcel Ciolacu bejelentette, hogy a kormány augusztus 31-ig elfogadja a sürgősségi kormányrendeletet egy másik, a magánszektor egyes adómentességeinek megszüntetéséről szóló jogszabállyal együtt.

Arról már írtunk, hogy az intézkedéscsomag milyen negatív hatással lenne az igazságszolgáltató rendszerre, valamint a kulturális életre, de az önkormányzatok, az állami intézmények és vállalatok sem lelkesednek a tervezett változásokért. A Bihoreanul hetilap megkérdezte a legfontosabb megyei, regionális intézmények vezetőit, és gyakorlatilag egyöntetű volt a vélemény, hogy valójában több kárt okoz majd ez a reform, mint amekkora megtakarítást biztosít majd. A legtöbb intézmény esetében eleve jelentéktelen megtakarítást jelent majd az intézkedéscsomag. Beszédes a Megyei Közpénzfelügyelő Igazgatóság példája: az intézménynek 482 álláshelye van, amiből húsz nincs betöltve, és azokat nem is lehet betölteni az előző, Ciucă-kormány döntése nyomán, mely befagyasztotta ezeket az állásokat. Az intézményben 44 vezetői állás van. Ha a rendelet érvénybe lép, öt irodavezetői álláshely szűnik meg, a megtakarítás pedig havi 11.000 lej lenne. Mivel a fizetések nettó 3500 és 6900 lej között mozognak, ezért megmaradnának az üdülési csekkek, az egészségre ártalmas munkavégzésért járó 15 százalékos bónusz és a havi nettó 202 lejes étkezési támogatás is, egyedül az igazgató és a két helyettese nem kapnának üdülési csekket, ami évi 4350 lej megtakarítást jelent. Hasonló a helyzet a Területi Munkafelügyelőségnél (ITM) is: az 56 betöltött álláshelyből nyolc vezetői tisztség, tehát három vezetői állást szüntetnének meg, ez lenne a megtakarítás, továbbá az évi 4350 lej, mert a három vezetőnek nem adnának üdülési csekket. A felügyelők tizenöt százalékos titoktartási prémiumának a megszüntetése kevesebb mint 10.000 lej/hó megtakarítást jelent. Megjegyzendő, hogy a megye számos intézményében az alkalmazottak eleve csak egy 15 százalékos bónuszt kapnak, amit a 2018. decemberében érvényes alapbérek alapján számolnak ki, így a bónusz értéke kevés esetben haladja meg a bruttó 1000 lej/hó értéket. Valamivel többet lehet spórolni a Bihar Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél (APIA), ahol 117 álláshely van, amiből 13 vezető beosztás, melyek mindegyike magas fizetéssel jár: a Bihoreanul által közölt adatok szerint az igazgató bruttó 13.017 lejt, az igazgatóhelyettes 12.563 lejt, a közmenedzser 16.347 lejt, az osztályvezetők 11.807 lejt, az irodavezetők 11.352 lejt visznek haza. Az üdülési csekkek lefaragása több mint 15.000 lej megtakarítást jelent majd. A hat megyét lefedő, 588 álláshelyet (ebből 537 van betöltve) magába foglaló Körösök Vízügyi Igazgatóság esetében havonta kevesebb mint 10.000 lej lenne a megtakarítás, plusz további 7250 lejt spórolnának azzal, hogy a bruttó 10.000 lej feletti fizetéssel rendelkező vezetők nem kapnak üdülési utalványt. A Bihar Megyei Nyugdíjhivatalban, ahol 96 betöltött állás van, ebből 10 vezetői, egy-két állást kell megszüntetni, így a megtakarítás körülbelül havi 2000 lej lesz.

Összevonás

Külön problémát jelent majd a kevesebb mint ötven alkalmazottat foglalkoztató intézmények összevonása. Ezzel az eshetőséggel néz szembe a Bihar Megyei Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM), ahol mindössze 38 betöltött álláshely van, ezért az ügynökséget egybe kell majd olvasztani más, a munkaügyi minisztériumnak alárendelt intézményekkel, például az ITM-mel vagy a megyei kifizetési és szociális ellenőrzési ügynökséggel (AJPIS). Ehhez azonban törvénymódosításra lenne szükség. Hasonló helyzetben van a környezetvédelmi őrség (14 alkalmazott), az erdészeti őrség (46) és a környezetvédelmi ügynökség (36), melyek összevonására szintén számítani lehet. Egy másik, 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató intézmény a megyei ifjúsági és sportigazgatóság, amely 24 álláshelyet tudhat magáénak, ebből kettő vezető beosztás. A sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében az intézmény 2025-től a Bihar Megyei Tanácshoz kerülne, csakúgy, mint a megyei tanfelügyelőség, amely 45 embert foglalkoztat.

Önkormányzatok

Az önkormányzati vezetők sem lelkesednek a tervezetért a várható következmények miatt. Rény liberális polgármestere, Gheorghe Bota szerint „A rendelet egy hülyeség. Nekünk tizenhat alkalmazottunk van, akikkel projekteket, közbeszerzéseket, várostervezést, mezőgazdasági nyilvántartást, szociális segélyezést és köztisztasági szolgáltatást végzünk. Ha valaki elmegy, mint ahogy ez nemrég is történt, nem tudok mást felvenni. Miért avatkozik bele a kormány a polgármesteri hivatalba, ha mi eltartjuk magunkat és nem kérünk pénzt a kormánytól?” – nyilatkozta az elöljáró. Florin Birta, Nagyvárad polgármestere azt mondta, hogy a normatívák szerint a váradi polgármesteri hivatalnak 972 alkalmazottja lehetne, de csak 565 van, mert „mindig is 15 százalék alatt akartuk tartani a személyzeti költségeket”. Most viszont mind a 11 irodavezetői állást meg kell majd szüntetni. A polgármester kifejtette: „Ha én lennék a miniszterelnök, az intézkedéseket a dekoncentrált intézmények, állami vállalatok esetében alkalmaznám, ahol több tízezer eurós fizetések vannak, továbbá azokra az önkormányzatokra, amelyek pénzt kérnek az állami költségvetésből. Emellett rákényszeríteném a polgármestereket, hogy szedjék be az adókat, hogy ne kelljen kinyújtott kézzel az állam felé fordulniuk, mert sokuknak 30 százalékos az adóbehajtási arányuk, mert népszerűek akarnak maradni, hogy az emberek megszavazzák őket. Nagyváradon az adóbehajtási arány 95 százalékos” – fogalmazott. Az elöljáró is komoly problémának nevezte a megüresedett állások befagyasztását, mert ez kihat az intézmény működőképességére: „Az elmúlt öt évben több mint 200 köztisztviselő hagyta el a Nagyváradi Polgármesteri Hivatalt más intézmények kedvéért, ahol magasabb fizetést kapnak kevesebb munkáért. Mivel nem tudunk másokat felvenni, nincs kivel dolgoznunk” – fejtette ki. Annak érdekében, hogy megmentsen néhány osztályvezetői állást, cselhez folyamodott: a legutóbbi helyi tanácsülésen a testület jóváhagyásával módosították a hivatal szervezeti felépítését úgy, hogy néhány alacsonyabb rangú tanácsosi állást magasabb rangú tanácsosi állássá minősítettek át, és áthelyeztek alkalmazottakat, hogy a szolgálatoknál meglegyen a sürgősségi kormányrendelet megkövetelte minimum tízfős létszám.

De hogy milyen formában fog érvénybe lépni a tervezett kormányrendelet, az még kérdéses, sőt az sem biztos, hogy érvénybe lép egyáltalán, ugyanis a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) polgármesterei bejelentették, hogy az Alkotmánybíróságon és a közigazgatási bíróságon támadják meg a tervezetet, és ugyanígy nyilatkozott a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége is.