1956 hőseire és az Érmihályfalvi Csoport tagjaira emlékeztek

Balázs József Attila

A rendezvény moderátora, Boros Emőke tanárnő először Karsai Attila megbízott polgármestert szólította a mikrofon elé, aki ünnepi beszéde elején felhívta a figyelmet: ezen a napon, amikor a magyar történelem kiemelkedő eseményét ünnepeljük, amelynek érmihályfalvi mártírjai is voltak, minden helybéli magyar érzelmű embernek itt lenne a helye. „1956-ban a budapesti fiatalok voltak az elsők, akik felvették a harcot a kommunista diktatúra ellen, majd pedig futótűzként terjedt a fegyveres ellenállás Magyarország egész területére. Bár a szovjet tankok eltiporták a forradalmat, a megtorlás pedig rendkívül súlyos volt, a reménynek ezt a parazsát nem lehetett kioltani. A szabadság iránti vágy nem állt meg a határoknál, eljutott ide, Érmihályfalvára is, megalakult az Érmihályfalvi Csoport, amelynek tagjaira a hatóságok vasszigorral lecsaptak, hosszú évekre bebörtönözték vagy halálra kínozták  őket. Köszönöm, hogy ma itt vagyunk, és megemlékezünk azokról, akik a szabadságért harcoltak és szenvedtek, így lehetünk méltók azokhoz, akik az 1956-os forradalom és az Érmihályfalvi Csoport tagjaiként az igazság és a szabadság mellé álltak. Emlékük legyen áldott, dicsőség a hősöknek!” – zárta beszédét az elöljáró.

Szabó Ödön parlamenti képviselő ünnepi beszédében egyebek mellett hangsúlyozta: ha már az 1956-os forradalom résztvevői, hősei nincsenek közöttünk, mi évtizedekkel később is emlékezünk rájuk. Emlékezünk azokra, akiket név szerint ismertté tettek a történelem lapjai, és azokra is, akik nevét csak családjuk, barátaik ismerték. Visszatekintve az elmúlt évszázadok küzdelmeire, Szabó Ödön kifejtette: „(...) Minden harcunk után más lett a világ, példát mutattunk a többi nemzetnek. Mi, akik itt vagyunk és fejet hajtunk az ’56-os forradalom és az Érmihályfalvi Csoport hősei előtt, úgy döntöttünk, érdekel minket magyarságunk sorsa” – zárta gondolatait a képviselő.
Az ünnepi program következő részében Meleg Vilmos színművész mutatott be irodalmi összeállítást, többek között Illyés Gyula és Ady Endre versei alapján, majd koszorúzás következett. A főtéren rendezett ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget, majd az ünneplők átvonultak a Gizella Művelődési Központba. Itt újra Boros Emőke köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette az ünnepség második részének menetrendjét. Először Nyakó Józsefet, a helyi RMDSZ elnökét kérte mikrofonhoz, aki ünnepi beszédében megfogalmazta: Érmihályfalva 31 mártírját egy koncepciós per koholt vádjai alapján ítélték el, hisz a vádlottak nemhogy fegyvert fogtak, de az erőszak egyetlen eszközével sem éltek az akkori hatalom ellen. Amiért együtt éreztek az anyaország felkelőivel, rájuk sütötték, hogy államellenes tevékenységet folytattak, azaz veszélyeztették a román állam biztonságát. „Nem engedhetjük meg, hogy szétforgácsolják közösségünket, mert ha egységesek vagyunk, akkor mindig lesz erőnk visszaverni a magyarságunk ellen irányuló bármilyen támadást” – mondta az elnök. Beszéde végén Nyakó József Sütő Szabolcsot köszöntötte, aki koreográfusi tevékenységéért nemrégiben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. Ezután az újjászervezett GGG Irodalmi Stúdió ez alkalomra összeállított irodalmi műsorának tapsolhatott a közönség. Az ünnepség az érsemjéni Ezüstperje Néptánccsoport Emlékezünk 1956-ra című műsorával zárult, amelyet a hálás közönség vastapssal köszönt meg.