Derzsi Ákos: Egyre inkább háttérbe szorul a mások melletti határozott és tudatos kiállás

Deák István

Nemrég tartották meg Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom XIII. kongresszusát. Bár a mozgalom immár több mint harminc éve létezik, és nemzetközi viszonylatban ismert, hazai közéleti láthatóságáról ez nem mondható el. Legalábbis eddig, hiszen a vízválasztónak tűnő kongresszuson létrehozták az ügyvezető elnöki funkciót, épp azért, hogy az a mozgalmat visszavezesse a romániai magyar közélet fősodrába. A mozgalom ügyvezető elnöke egy tapasztalt, komoly szakmai önéletrajzzal rendelkező politikus lett, nevezetesen Derzsi Ákos. Az egykori képviselő, szenátor, kétszeres államtitkár, több parlamenti bizottság tagja előtt komoly feladat áll, hiszen egy olyan zavaros időszakban kell új lendületet adnia az RMKDM-nek, amikor az emberek egyre távolabb kerülnek a politikától.

– Talán indíthatnánk onnan, hogy maximális szavazattal választották meg elnöknek, pontosabban, a jelenlévő küldöttek mindegyike önre adta le a voksát.

– Igen, ez így van, és ezúton is köszönetet szeretnék mondani a küldötteknek, hogy kitüntettek bizalmukkal. Az a véleményem, hogy a szavazatokat maga az ügyvezető elnöki funkció is megkapta, hisz ahogyan már a bevezetőben említette, a láthatóság hagy kívánnivalót maga után. Ezt a küldöttek közül sokan el is mondták, tehát úgy gondolom, van igény arra, hogy a mozgalom igenis láthatóan jelen legyen a közéletben. Ebben segíthet egy jól megszervezett ügyvezetés.

– Egy olyan mozgalomba kell életet lehelni, amiről nem sokan hallottak. Mit kell róla tudnunk?

– Én nem azt mondanám, hogy nem hallottak róla, mivelhogy már 33 éve jelen van a romániai magyar politikai életben, inkább azt tapasztalom, hogy azok az emberek, akik nem politizálnak, nincsenek tisztában azzal, hogy mi a mozgalom feladata, mit képvisel és főleg, hogy kiket képvisel. Sokan rákérdeznek még a mai napig is, hogy ez most az RMDSZ-en kívül vagy belül van, hogy ez egy politikai alakulat vagy csak egy nonprofit egyesület.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom jogelődje a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt volt. Ez 1990 márciusában nyert hivatalos bejegyzést, és első volt a Kárpát-medencei magyar pártok közül, melyet felvettek az Európai Kereszténydemokrata Unióba. 1999-ben a párt mozgalommá alakult, és azóta is az RMDSZ platformjaként politizál, felismerve azt a tényt, hogy a romániai magyarság politikai megosztottsága a képviselet kárára menne. A Platformok Konzultatív Tanácsának tagja és hozzájárul a Szövetség politikai döntéseinek előkészítéséhez. A mostani, XIII. Kongresszuson a tisztújítás során elnököt, hat alelnököt és egy ügyvezető elnököt választottunk. Az elkövetkezőkben újra fogjuk definiálni mindenki feladatát.

– De mit kezdjünk a kereszténydemokráciával, lehet-e ezt a hétköznapok szintjén értelmezni?

– Eszembe jut egy interjú, melyet Balog Zoltán református lelkésszel, a volt Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjével készítettek, és azt kérdezték tőle: ön kereszténydemokrata? A válasz pedig az volt: Igyekszem keresztény lenni, és demokrata vagyok. Való igaz, hogy sokszor könnyebb demokratának lenni, mint kereszténynek.

A hétköznapok szintjén a mi magyar közösségünk, ha nem is tudatos ideológia mentén, de életforma szerint sokkal közelebb áll a kereszténydemokrata eszmerendszerhez, mint bármely más politikai ideológiához. Én abban látom a problémát, hogy a kereszténydemokrácia legfontosabb elvei, mint a perszonalizmus, a szubszidiaritás, valamint a szolidaritás nem érvényesülnek a mindennapokban. Vagyis az az ésszerű gondolkodás, hogy a problémákat azon a szinten kell megoldani, ahol azok felvetődnek, egyre kevésbé megvalósítható törekvésnek tűnik a központosított hatalom miatt. A közjót, mint az emberi tevékenység fontos célját összetévesztjük az egyének javának summázásával. Egyre inkább háttérbe szorul a mások melletti határozott és tudatos kiállás. Nem az értelmezés jelent gondot, hanem a keresztény magatartás elsajátítása és megélése.

– Melyek a legsürgősebb, azonnal elvégzendő feladatok?

– Az én meglátásomban az egyik legfontosabb és sürgősebb feladat a tagsági jegyzék elkészítése. Létezik ugyan, de az évek során nagyon sokat változott, így mindenképp aktualizálni kell. Fontos tudnunk, hogy kit, hol és hogyan tudunk megszólítani, valamint azt is, hogy kire számíthatunk. Erre van már kidolgozott tervünk, melynek kivitelezése az ügyvezető elnök feladata.

Az elmúlt négy év tapasztalata azt mutatja, hogy sokkal többet kell az emberekkel találkozni, és jól megszervezett, tematikus fórumok keretében beszélgetni. Igény van közösségen belüli szélesebb konzultációra. Erre tettünk már egész jó kísérleteket, ha csak a lapbemutatókra és különböző aktuális témák margójára szervezett beszélgetésekre gondolunk.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a nagyobb szabású közösségi események szervezését sem. Ezt is sikeresen gyakoroltuk az elmúlt években. A visszajelzések azt mutatják, folytatni kell.

Természetesen minden eddig vázolt tevékenységeknek komoly anyagi vonzatai vannak. A gazdasági kérdés nem megoldható csak tagdíj beszedésből, vagy pedig jóindulatú személyek támogatásából. A mozgalom mellett működik a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Egyesület, mely mint jogi személy gazdasági tevékenységet is folytathat, és melynek az lenne a feladata, hogy hozzájáruljon a kijelölt célok eléréséhez. Minden pályázati lehetőséget ki kell használnunk. Ehhez a feladathoz viszont szakemberekre van szükségünk. Harminc napon belül a teljes elnökség ütemtervet köteles bemutatni, melynek elfogadása után kivitelezési tervet készítünk, melyben rögzítjük a feladatokat és a felelősöket.

Aláhúznám, hogy a mozgalomban elvégzett munkáért sem az elnököt, sem az ügyvezető elnököt, sem az alelnököket nem illeti fizetség.

– Azt azért mindenki tudja, hogy a jövő esztendő elég viharos lesz a négy választás miatt. Juthat ebben szerep a mozgalomnak?

– A választások csak akkor lehetnek sikeresek, ha a polgárok élnek szavazati jogukkal, és részt vesznek minden előttünk álló voksoláson. Bármilyen magasztos célokat tűz ki egy politikai alakulat, ha azt a szavazók nem értékelik, az eredmény messze elmarad. Sajnos az idő múlásával a polgárok nagy része közömbössé vált a közügyekkel, illetve a politikával szemben. Ennek természetesen megvannak az okai. Csökkent a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom, az emberek úgy érzik, nincsen beleszólásuk a politikai döntésekbe. Így aztán a szavazópolgárok passzivitása növekedett. Ezekután nem kis feladat meggyőzni választóinkat, hogy érdemes szavazni. Úgy, ahogy Háromszék, vagy a Partium, vagy Csík, vagy a szórvány nélkül nem lehet meg az 5%, a platformok, köztük a kereszténydemokrata platform mozgósítása nélkül is kérdéses a jó eredmény. Kampányolni csak valós problémákra valós megoldásokkal lehet. És persze nem mindegy, hogy ki, vagy kik a jelöltek, főleg a helyhatósági választásokon. Csak olyan jelölteket tudunk támogatni, akik megfelelnek a kereszténydemokrácia eszmerendszerének.