Változatos az élővilág Nagyváradon

ERDON-összeállítás

A szakemberek a Védett Területek és Fenntartható Fejlődés Központja (CAPDD) egy évvel ezelőtti felhívása nyomán készítették el a tanulmányt. A Sebes-Körös partján és a folyó vizében élő fajok leltára azt mutatja, hogy a városi terület igen változatos növény-, rovar- és állatvilágnak nyújt otthont. A tanulmány elkészítésén dolgozó szakemberek most azt tanácsolják a hatóságoknak és a nagyváradiaknak, hogy őrizzék meg ezt a természeti gazdagságot, ugyanakkor fedezzék is fel. „Csapatokra oszlottunk, és végigsétáltunk a folyó partjain Nagyvárad területén három különböző évszakban, tavasszal, nyáron és ősszel” – mondta el a helyi sajtónak Andrei Ács, a védett területek szakértője, a tanulmány egyik kezdeményezője. A csapat célja az volt, hogy leírja a Sebes-Körös és partjainak teljes flóráját és faunáját. A leglátványosabb felfedezés az emlősökre vonatkozik: a szakemberek megerősítették, hogy a vizsgált szakaszon hétféle kisállat él, amelyek mindegyike törvény által védett faj. Ezek a folyami vidra, a hód, a rőt koraidenevér, a mogyorós pele, a közönséges ürge, a mezei nyúl és az európai mókus. Mind közül a legritkább a hód, egy olyan állat, amely a 19. század óta kihalt Romániában, és valószínűleg vízi úton érkezett Nagyváradra Magyarországról. Láthatóan jól érzi itt magát, hiszen legalább négy éve szorgalmasan rágcsálja a folyó partján lévő fákat és bokrokat. Az olyan emlősök, mint a hód vagy a vidra, általában nem részei a városi életnek, de ami a hóddal kapcsolatban legjobban meglepte a szakértőket, az az, hogy a folyó mentén az egész városban felfedezték a nyomait.

A kétéltűek és hüllők kategóriájában a szakértő csapat olyan védett fajokat talált, mint a kockás sikló, a mocsári teknős, a zöld gyík, a fürge gyík, a fali gyík és a barna varangy, valamint más gyakori békafajokat és pettyes gőtét is. A madárállomány még gazdagabb, a legfontosabbak közé tartozik a jégmadár, a vándorsólyom, a vörös vércse, a réti fülesbagoly, a függőcinege, a nagy fakopáncs, amelyek mind törvény által védettek. A folyó élővilágának listája szintén hosszú, és három védett faj szerepel rajta: a kecsege, a márna és a menyhal. A listán még több tucat olyan faj található, amelyek tudományos szempontból nem annyira, de a folyó élővilága szempontjából nagyon fontosak. A szakemberek viszont hallépcső létrehozását javasolták a Körösök Vízügyi Igazgatóságának, mert ezek hiánya beltenyészethez vezet, ami hosszú távon veszélyeztetheti a halfajtákat. 

Több gerinctelen faj is él a folyóban, mint például a folyami rák, a kerti csiga és az orvosi pióca, mindhárom a törvény által védett. Ami a növényvilágot illeti, a szakemberek leltárba vették a parton vadon növő összes fát és évelő növényt, köztük a vízi peszércét, a boglárkát és a virágkákafélét. A jó hír az, hogy egyik növény sem szerepel a veszélyeztetett növények listáján. A szakemberek a tanulmány eredményeit a városháza elé terjesztik, azzal a javaslattal együtt, hogy a Sebes-Körös partjait őrizzék meg, hogy Nagyváradon megmaradhasson ez a biodiverzitás.