Nagyváradon is bemutatta könyvét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója

Szolár Éva

Kiemelkedő nemzetközi figyelem kíséri Magyarország kormányának geopolitikai gondolkodását és útkeresését a változó világrendben, amelynek értelmezésére vállalkozott a kötet. A könyvborítón két vezérmotívum látható: egy boltív, amelynek záróköve Magyarország a Nyugatot és Keletet összekötő kulcsállami pozíciójára utal, míg a magyar huszár, arra a szereplőre, akinek mozdulata, bravúrjai („huszárvágás”) megfordítják a harc menetét. A két vezérmotívum tudja a leginkább értelmezni a magyar és nemzetközi közönség számára azt a stratégiát, amelyet Magyarország követ – magyarázta a szerző. A nyugati porondon egyedüliként állunk szemben a jelenlegi blokkosodási törekvésekkel, azaz Magyarország nem a Nyugat és Kelet szétválasztásában, elkülönülő tömbökbe terelésében hisz, hanem az összekapcsolásában („connectivity” – konnektivitás, összekapcsolódás). A boltív egyik oldala Nyugaton, másik oldala Keleten áll, középül pedig Magyarország lehet a zárókő, az a kulcsállam, ami összekapcsolja a kettőt. A jelenlegi globális hangulatban és a Magyarországra nehezedő nyomás alatt azonban huszáros harcmodorra (leleményesség, bátorság, gyors reagálás, kockázatvállalás) van szükség, hogy ez megvalósulhasson, s ha sikerül, akkor huszárvágással fordítanak a küzdelem menetén. A kötet közép-kelet-európai és más nyelvekre történő lefordítása – és ezzel az értelmezés nemzetköziesítése –, az előző könyvhöz (A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye) hasonlóan itt is alaptörekvés – tudtuk meg a szerzőtől. A kötet méltatói között olyan neveket találunk, mint a nemzetközi népszerűségnek örvendő amerikai kommentátor Tucker Carlson, Sebastian Kurz volt osztrák kancellár, vagy Jeffrey D. Sachs amerikai közgazdász.

A könyvbemutató beszélgetésének kiindulópontját az az átrendeződés adta, amelyet gyakorta világrendváltásnak szoktunk titulálni. Mint a szerző kiemelte, itt lényegében az épp összeomló neoliberális világrendről van szó, amelynek vezető hatalma, képviselője és a nemzetközi szervezeteken keresztüli terjesztője az Egyesült Államok. A kilencvenes évek neoliberális „receptje” arról szólt, hogy akik átveszik a gazdasági berendezkedést (szabadpiac), az állameszményt és az emberképet (individualizmus) sikeresek lesznek. Ennek a receptnek vége – nyomatékosította Orbán Balázs. Kiderült, hogy sok más stratégia is lehet sikeres, például az a kínai modell, amely ugyan rácsatlakozott a szabadkereskedelmi rendszerre, de más politikai elvek mellett tette mindezt. A magyaroknak is kell legyen egy ilyen sikerreceptje – húzta alá. Senki sem tudja, hogy az újonnan felépülő világrendek forgatókönyvei közül, melyik fog megvalósulni, de nekünk magyaroknak a változó környezetben tudnunk kell, milyen stratégia mentén érhetjük el nemzeti céljainkat, hogyan lehet győzelemre vinni a nemzet ügyét. Mint mondta, „nem a világot kell megváltani, hanem magunkat”.

A nemzeti érdekek érvényesítését zászlajára tűző magyar recept egyszerű: a blokkosodással szemben álló konnektivitással, szövetségépítéssel Magyarország relatív előnyre tesz szert a többi országgal

szemben. Ha a kapcsolatok számában és minőségében ugrást sikerül elérni, akkor az anyaország gyengeségei (csekély népesség, nyersanyaghiány, kis méretű belső piac, gyenge katonai erő) ellenére is kulcsállammá tud válni a térségben – fogalmazott. A földrajzi elhelyezkedést nem „veszélyforrásként” (Nyugat és Kelet közötti geopolitikai törésvonal) kell megélni, hanem kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Így például azt, hogy a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala mentén fekszik, valamint szociokulturális értelemben is kiváló alapjai vannak a közvetítő szerepre. A kapcsolatokat nem leépíteni kell, hanem megsokszorozni, nyitott, együttműködésekre alapuló kül- és gazdaságpolitikát folytatni. Az összekapcsolódás stratégiáját minden területen végig kell vinni, úgy hogy közben értékrendünket, önazonosságunkat is megtartjuk – hangsúlyozta. Fontos megjegyezni, hogy ez nemcsak jövőstratégia, hanem a magyar kormánypártok elmúlt évtizedének döntéseit meghatározó alapállás volt, amely mellett következetesen és határozottan kiállt a Fidesz-KDNP.

Számos olyan példa van ebből az évtizedből, amellyel az összekapcsolódás politikája és a „huszárvágás” sikeres véghezvitele érzékeltethető. Ilyen az a „huszárvágás”, amellyel gazdasági erőre tett szert Magyarország, felépítve a világ tizenegyedik legösszetettebb szerkezetű gazdaságát – utalt a Harvard kutatására. További példa az a bravúr, amelynek keretében egy bezárkózó, ellenséges környezetben kiegyenlítették a Nyugatról és Keletről jövő befektetések arányát, fenntartották az energetikai együttműködést Oroszországgal, miközben más forrásokat és szövetségeket is kerestek, magyar cégek kijutását érték el a világpiacra, valamint külpolitikai leleményességgel sikerült menedzselni az uniós források ügyét is. Könnyű belátni, hogy gazdasági erő nélkül nincs kulcsállami pozíció sem. A gazdaság fejlődésének alapfeltétele a szellemi háttér, az oktatás. A tehetséggondozás a gazdasági erősödés alapja, emelte ki, amelynek érdekében forrásokat kell mozgósítani.

A kulcsállami pozícióhoz a környező nemzetekkel is az együttműködésre kell törekedni, mint kiemelte, Magyarország nemzeti érdekei nem elválaszthatók a közép-kelet-európai térség érdekeitől, felemelkedésétől. Felhívta a figyelmet arra a sajátosságra, hogy Magyarország háborúval kapcsolatos álláspontja csak látszólag egyedülálló, mivel a térség médiája és a vezető politikusok ezt a látszatot keltik. Rendelkezésre állnak azonban olyan közvélemény-kutatások, amelyekből kiderül, hogy a szomszéd népek jelentős mértékben osztják a magyar álláspontot annak ellenére, hogy médiájuk és politikusaik mást közvetítenek számukra.

A schengeni csatlakozással kapcsolatos közönségkérdésre Orbán Balázs kiemelte: Magyarország az év második felében az Unió soros elnökségét adja, amelynek keretében az egyik fő prioritása – a határvédelem és a migráció problémájának kezelése mellett – Románia teljes jogú tagságának elérése lesz.