Megvédenék a váradi várat, miután megtámadták azt

Pap István

A nagyváradi főépítészi igazgatóság múlt heti évértékelő sajtótájékoztatóján Radu Fortiș főépítész bejelentette, hogy az idén elkészül a váradi vár környékére vonatkozó belvárosi városrendezési terv. Kifejtette, hogy van egy övezeti városrendezési terv (PUZ), ami jelenleg „aktív”, ahogy fogalmazott, védett övezeti városrendezési terv „jellege” volt, szintén ahogy ő fogalmazott, és ennek alapján történtek az ottani beruházások. De maga Fortiș ismerte el azt, hogy ez a dokumentum még az Általános Városrendezési Terv (PUG) elkészítése előttről való. „A kulturális igazgatósággal folytatott különböző megbeszéléseket követően arra a következtetésre jutottunk, hogy frissíteni kell ezt a dokumentációt, amelyet a PUG előírásainak megfelelően a szükséges paraméterekhez kell igazítani. Másrészt kaptunk egy átiratot a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóságtól, melyben jelzik, hogy elég nagy területeken a vár köré épített elővédműveket azonosítottak be, ezért azt javasolják, hogy ezekkel bővüljön a vár műemlékvédelmi övezete. Ezeket a javaslatokat továbbítják a Kulturális Minisztériumnak, és akkor ezek egyértelműen körülhatárolt védett övezetté válnának” – fogalmazott.

Arra a kérdésünkre, hogyan engedhette meg a főépítészi igazgatóság azt, hogy a vár délkeleti ellenlejtőjére tömbházak épüljenek, Radu Fortiș azt válaszolta: el kell dönteni, mi a szándék. Ha az, hogy látsszon a vár, akkor le kellene bontani minden parazita elemet, ami az évszázadok során körülötte épült, például az 1900-as évek elején emelt Rovex-gyárat is. Csakhogy a szakemberek véleménye az, tette hozzá, hogy meg kell őrizni annak a helyszínnek a történetiségét, tehát a Rovex-gyárat is. „A várat az 1900–1930-as években is parazita elemekkel építették körül, anélkül, hogy az elővédműveket vagy hasonlókat figyelembe vettek volna” – fogalmazott, azt is megemlítve, hogy még vasúti síneket is lefektettek abban az övezetben. Majd szintén a még 2009-ben Pafka Ernő építész által készített övezeti városrendezési tervre hivatkozott, mely azt javasolta, hogy emeljék ki ezeket az egykori ipari építményeket, és olyan felszereltségekkel kell kiegészíteni a területet, melyek alkalmasak a turisták ide vonzására. Arra a felvetésünkre, hogy a tömbházak nem turistacsalogató épületek, illetve egy lakóparkot nem lehet felszereltségnek nevezni, Radu Fortiș azt válaszolta, hogy „csinálhatunk mi több tucatnyi sétányt, ha azokon nem megy végig senki. Lebonthatunk a vár körül minden parazita elemet, ha nincsenek turisták, akiket oda vonzzunk”. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a helyzet azzal az elképzeléssel, amely szerint a Kolozsvári útból kiinduló Redutei utca kis házait – amelyek egy része szintén az ellenlejtőre épült – lebontják, méghozzá éppen arra hivatkozva, hogy jobban látsszon a vár. Elmondta, hogy valóban létezik egy régebbi terv egy gyalogos mobilitási folyosó kialakításáról, mely szerint gyalogos híd épül a Sebes-Körösön, majd a gyalogos és kerékpáros útvonal a hídtól halad egészen a vár keleti bejáratáig. Hozzátette, hogy ez a terv is bele lesz foglalva a már említett védett övezeti városrendezési tervbe.

„A védett övezeti városrendezési terv azt a célt szolgálná, hogy olyan szabályokat alkossanak műemléki övezetekbe, amelyek védik az ott levő városképet és műemlékeket, ezért örvendetes, hogy ez az urbanisztikai terv végre meg fog születni, mert az eddigi szabályozások alkalmatlanok és eszköztelenek erre” – mondta portálunk kérdéseire válaszolva Emődi Tamás építész, a Regionális Műemlékvédelmi Bizottság tagja. Kiemelte, hogy már maga a PUG is előírja, hogy a rövidítve PUZ-CP-ként ismert védett övezeti városrendezési tervet el kell készíteni, és azt is hangsúlyozta, hogy a vár ellenlejtőjére nem szabad építkezni addig, amíg nem születik arra vonatkozólag egy átfogó tartószerkezeti szakvélemény. Ugyanakkor a vár a saját ellenlejtőjével együtt A kategóriás műemlék, ezért az ominózus beruházás elbírálását a bukaresti Országos Műemlékvédelmi Bizottságban kellett volna elvégezni, ahol aligha kapták volna meg a jóváhagyást. Véleménye szerint egy ilyen beavatkozást sehol az országban nem engedélyeztek volna egy vár közvetlen közelében, sőt részben rajta. „Jó példa erre az uniós finanszírozások lehívása szempontjából konkurens gyulafehérvári vár. Érdemes volna az illetékeseknek megnézni, hogy ennek a környezetét hogyan kezeli az ottani önkormányzat” – jegyezte meg.

A vár védelme

Emődi Tamás a lakóparképítéssel kapcsolatban korábban lapunknak már elmondta: „A műemléki elvek betartása azt eredményezhette volna, hogy a vár mögötti két ipari épületet konzerválják, megtartva egyedi tömegformálásukat és a domináló jellegüket, és adnak nekik egy új funkciót. Ehhez képest az egyikre újabb szintek kerülnek és az egész közre lesz fogva két újabb, az ellenlejtőre kerülő tömbházzal. Hogy ez bármi módon szolgálná az ipari műemlék épületek értékelvű bemutatását, azon legfeljebb mosolyogni lehet!” Arra is felhívta a figyelmet korábban, hogy a vár délkeleti részén is feltártak olyan elővédműveket, más néven pajzsgátakat, mint amilyeneket a vár nyugati oldalán, az ortodox katedrális körül találtak, és mivel ezek eddig semmilyen műemléki és urbanisztikai dokumentációban nem szerepeltek, elindult a műemlékké nyilvánításuk, aminek a legfőbb célja éppen adaptált módon szabályozni a vár közvetlen környezetének lehetséges fejlesztési irányait. A védett övezeti városrendezési terv célja továbbá tisztázni az ellenlejtő jogi és topográfiai helyzetét. Emődi Tamás most hozzátette, a terv célja az is, hogy a várat ne csak fizikailag védje, hanem emelje ki a városszöveti jelentőségét, kezelje az arra való rálátást, vagy a várból való kilátást is, illetve azt, hogy milyen jellegű és mennyire magas épületek épülhetnek a létesítmény közvetlen környékén.

Csakhogy a baj már megtörtént, hiszen a volt Rovex-gyár mellett már épülnek a tömbházak az ellenlejtőre, méghozzá annak a Pafka Ernő által 2009-ben készített PUZ-nak az alapján, amely, mint azt maga Fortiș elmondta, jóval a város általános városrendezési terve előtt készült, és elsősorban magára a várra vonatkozott. Mivel pedig a PUG csak az akkoriban, tehát 2016-ban már folyamatban lévő beruházások városrendezési terveire adott bizonyos érvényességi határidőket, ezért nyilvánvaló, hogy a 2009-es Pafka-féle PUZ-ra nem lehet hivatkozni egy 2021-ben keletkezett beruházási terv kapcsán. Az ingatlanfejlesztési terv alaposságával kapcsolatban pedig az is komoly aggályokat vet fel, hogy az egyik történeti ipari épület, amelyre két újabb szintet húzna az ingatlanbefektető, tavaly félig összeomlott.