Ökumenikus istentiszteletet tartottak nemzeti ünnepünkön

Ciucur Losonczi Antonius

Az egybegyűlteket közös imára biztató Mátyás Attila evangélikus-lutheránus lelkipásztor köszöntőbeszédében örömének adott hangot, amiért olyan sok fiatalt látott a templomban. Hangsúlyozta: a győzelem a megmaradást jelenti, és azért ünnepelünk, mert azt szeretnénk, hogy hitünkben és identitásunkban megerősődjünk. Amikor pedig a múltra tekintünk, Istennek mondunk hálát azért, hogy a viszontagságok közepette is megtartott bennünket. De ugyanakkor a jelenre is kérjük az áldását, hogy ne vesszünk el, és megmaradjunk hitvallóknak. Jézus azonban arra inti követőit, hogy a közösségnek is éljenek, ezért nemzetszolgálat is kell legyen az életünk ott, ahová az Úr rendelt bennünket. Egyedül viszont semmik vagyunk, ezért van szükség az összetartozásra, a szolidaritásra, a családcentrikusságra.

Böcskei László római katolikus megyés püspök Szent Pál apostolnak a Rómaiakhoz írt leveléből idézett egy buzdítást, melyben benne van a szabadság utáni vágy. Azt tanácsolta: az ünnep ne legyen csupán bús, sopánkodó emlékezés amiért később a forradalmat leverték, esetleg közhelyes múltidézés, ne adj Isten gyűlöletkeltés, vagy csak cifraság a szűrön, hanem inkább hagyjunk „tavaszhozó fényt” magunk után. Legyünk tápláló kenyér mindazok számára, akiket mellénk rendelt a Teremtő, mert amikor a keresztény ember szabadságról beszél, akkor Isten szeretetének szabadságára gondol, a közösségért vállalt áldozatra.

Dénes István Lukács református püspökhelyettes, utalva a Tizenkét pontra is, azt kérte az Istentől, hogy legyen szeretet, béke, egyetértés és testvériség köztünk. Szerinte ezt úgy érhetjük el, ha megismerjük az Igazságot, Jézus Krisztust, mert egyedül a krisztusi szeretet megismerése, befogadása és gyakorlása biztosít számunkra jövőt, hiszen ez az egyedüli helyes kiindulópont számunkra.

Kardos József unitárius tiszteletes arra figyelmeztetett: március 15-én nemcsak a múlt dicsőségére emlékezünk, vagy méltatjuk a nagyszerű eseményeket, hanem a jövő felé is tekintünk. Nemzeti ünnepünk ugyanakkor feladatot is kijelöl számunkra, melyet a magvető példáját követve tudunk teljesíteni.   

Az ünnepségen zenei szolgálatot végzett a nagyváradi magyar iskolák 150 tagú egyesített diákkórusa (vezényelt Nagy Viola, a művészeti líceum tanára), a Művészeti Líceum zenekara és a Voce Vita Énekegyüttes (Zádor-Gősi Enikő, Hovancsek Tünde, Kiss Huba és Benczédi Hunor).