Százmilliókat költenek a fűtéshálózat felújítására

Pap István 

Hosszabb vita előzte meg Nagyvárad fűtéshálózatának felújítására vonatkozó határozatok elfogadását a csütörtöki helyi tanácsülésen. Mint ismeretes, a hálózat-korszerűsítés eddig három szakaszban történt meg, és most következik a negyedik etap, amikor már a szekunder vezetékek modernizálása kerül sorra. A napirendi pont vitáján Liviu Mihai Sabău-Popa szociáldemokrata párti (PSD) helyi tanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy már a város költségeire vonatkozó határozati javaslat is azt hangsúlyozza, hogy az energiapiac instabil, ráadásul a szénhidrogén-forrásokat megpróbálja monopolizálni az ezekkel a forrásokkal rendelkező szűk csoport. A tanácsos szerint ezek a kilátások arra utalnak, hogy a földgáz ára robbanásszerűen nőni fog, ami arra kellene ösztönözze az önkormányzatot, hogy a megújuló erőforrások felé irányuljon. „De mi jelenleg egy újabb 300 milliós beruházást végzünk, amit két-három év múlva már nem fogunk tudni kezelni, mert képtelenek leszünk fizetni az öt-hatszoros árakat. Ahelyett, hogy más, megújuló energiára alapuló megoldásokat találnánk, a szekunder vezetékek felújításához érkeztünk” – fogalmazott. A tanácsos a javaslat visszavonását indítványozta a napirendről, illetve kérte, hogy készüljön új megvalósíthatósági tanulmány.

Válaszában Florin Birta azt mondta, hogy az előterjesztés kizárólag a hálózat felújítására vonatkozik, nem pedig arra, hogy milyen energiaforrásból fogják felmelegíteni a vizet, ami eljut a lakásokba. „Függetlenül attól, hogy milyen energiaforrást fogunk használni víz felmelegítésére, ha nem cseréljük ki a régi csöveket, nem lesz fűtés a lakásokban” – nyomatékosította az elöljáró. Ugyanezt erősítette meg Călin Ungur, a Nagyváradi Hőszolgáltató Vállalat vezérigazgatója is, hogy a hálózat ugyanaz marad, akkor is, ha földgázzal működik a hőerőmű vagy valamilyen zöldenergiaforrással. Florin Birta elmondta azt is, hogy az eddigi hálózatfelújításoknak köszönhetően a vezetékekben történő hőveszteség a felére csökkent, azaz míg korábban 50 százalék volt a hőveszteség, mára ez csak 25 százalék. Viszontválaszában Sabău-Popa azt mondta: amennyiben nem tudni előre, hogy milyen energiaforrásból történik a hőtermelés, addig nem lehet a szekunder vezetékeket sem átstrukturálni úgy, hogy alkalmas legyen más energiaforrásokból származó hő szállítására, ezért véleménye szerint először egy stratégia kidolgozására lenne szükség, és csak azt követően kellene hozzákezdeni a szekunder vezetékek cseréjének. Călin Ungur erre reagálva azt mondta, hogy a rendszert tulajdonképpen a fogyasztók és nem a hőenergia-forrás határozza meg, hanem az, hogy a lakásokban milyen fűtőtesteket használnak. Végül három tartózkodás mellett fogadták el azt a határozatot, mely a város költségeit rögzíti ebben a beruházásban. 

Ennek értelmében a IV. etap összköltségvetése 375.133.030 lej, amiből az önkormányzatra eső költség 129.103.868 lej. Ez magában foglalja a nem megpályázható összegeket, az önrészt és az áfát, a 246 millió lej különbözet lesz az uniós támogatás. A projekt megvalósítási időszaka 42 hónap. A munkáltok során a hőközpontokhoz tartozó elosztóhálózatokat újítják fel. A hálózatot kivezetik a ingatlanok pincéiből és a magántulajdonban lévő területekről, ugyanakkor digitalizálni fogják a rendszert, ami lehetővé teszi majd az automatikus fűtésszabályozást. A projekt keretében 29 kilométernyi szekunder vezeték újul meg Rogériusz, Őssi és Váradszőllős, Velence lakónegyedekben. A szavazás után Florin Birta elmondta, hogy mintegy 50 millió eurós támogatást kap a város a hálózat korszerűsítésére a IV. etap keretében, és ha találnak újabb forrásokat, akkor folytatni fogják ezeket a beruházásokat, mert mint mondta: „ezek nélkül a pénzalapok nélkül Nagyvárad nem lenne képes modernizálni saját fűtéshálózatát”.

Mekkora lesz a fűtésszámla? 

A vita azonban itt nem ért véget, mert percekkel később a projekt megvalósíthatósági tanulmányáról kellett szavazni. Ennek kapcsán Sabău-Popa azt kérdezte, hogy mennyibe fog kerülni a fűtés Nagyváradon azt követően, hogy befejeződik a IV. etap. Kérdezte ezt annak tudatában, hogy a finanszírozási pályázat benyújtásához az önkormányzatnak össze kell állítania egy erre vonatkozó előrejelzést is. Florin Birta nem adott konkrét, számokkal alátámasztott választ, hanem azt hangsúlyozta: a cél az, hogy amikor már tilos lesz a fűtésszolgáltatás állami támogatása, addigra a váradi hálózat olyan modern és gazdaságos legyen, hogy a lakosság önerőből tudja kifizetni a fűtésszámláit. Bekapcsolódott vitába Sabău-Popa párttársa, Adrian Madar is, aki megjegyezte, hogy bár több tízmillió eurót beleölt a város a fűtéshálózat korszerűsítésébe, az emberek mégis évről évre többet fizetnek a fűtésért. Sabău-Popa a maga során hozzátette, hogy a fűtésszámlák azért is magasak, mert a város évről évre egyre több pénzt fizet a környezetszennyezésért, az ún. karbonlábnyomért, és ezt éppen azért kell fizetnie, mert földgázzal működtetik a hőerőművet. Az említett kiadás tavaly elérte a 20 millió eurót – tette hozzá Sabău-Popa. Viszontválaszában Birta elismerte, hogy valóban fizeti az önkormányzat a karbonlábnyom költségeit, viszont ezt hamarosan az egyéni fogyasztók is fizetni fogják, vagyis azok, akiknek saját földgázzal működő fűtési rendszerük van. Az elöljáró elismerte azt is, hogy nem tudja, hogy mekkora lesz a fűtésszámla néhány év múlva, mert az függ a jövőben megvalósuló beruházásoktól is, de azt hangsúlyozta, hogy az ár mindig is a lakosság fizetőképességének a határán belül fog maradni. A helyi tanács a megvalósíthatósági tanulmányt is három tartózkodás mellett fogadta el.