A jó kormányzás sarokpontjait keresték

Pap István

Politikai humoresttel tarkított konferenciasorozatot szervezett május 16–18. között Nagyváradon a bukaresti Dilema Veche folyóirat, amely neves előadókat hívott meg erre az alkalomra. Az első napon, május 16-án a neológ zsinagógában előadást tartott Sever Voinescu, a folyóirat főszerkesztője, aki többször hangsúlyozta, hogy a rendezvény pártpolitikától mentes, ezért az előadóktól azt kérték, hogy szakterületük tükrében vizsgálják a felvetett problémákat, az aktuálpolitika belekeverése nélkül, mely felszólításnak az előadók eleget is tettek. Az első napon tartott előadást Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora, aki lélektani szempontból vizsgálta azt, hogy milyen ma a politikai vezetés.

Másnap, szombaton este szintén a zsinagógában Valeriu Stoica jogász, volt igazságügy-miniszter tartott érdekes előadást a jó és a rossz kormányzásról. Kiemelte, hogy a nyugati ember tudása, felfogása a jó kormányzásról évszázadok óta létezik, és tulajdonképpen azóta alig változott. Ennek bizonyításképpen elemezte Ambrogio Lorenzettinek, a sienai festőiskola kiemelkedő alkotójának allegorikus festménysorozatát, melynek címe Jó és a rossz kormányzás és ezek hatásai a vidékre. A sienai Palazzo Pubblicoban látható, 1338-39-ben festett hat falkép ábrázolja a jó és a rossz kormányzást, illetve ezek hatásait a városra és a vidékre. A jó kormányzás három keresztény erényen, a hiten, a reményen és a szereteten alapszik, továbbá hat morális erény igazgatja: a béke, a bátorság, a megfontoltság, a kegyesség, a mérséklet és az igazságosság. A freskón két helyen is megjelenik Justicia, az igazságosság istennőjének az alakja, méghozzá olyan formában, amivel a festő azt a nagyon modern gondolatot sejteti meg, hogy a hatalmi ágakat szét kell választani egymástól, mert ha minden hatalom egy személy kezébe összpontosul, az zsarnoksághoz vezet. Ugyanakkor a freskón az igazságszolgáltatást jelképező mérleget nem a vak Justicia, hanem a bölcsesség tartja a kezében. Ezzel szemben a rossz kormányzás allegóriája című képen az látható, hogy a zsarnoknak nincs szüksége igazságosságra, ezért az ezt jelképező alak meg van kötözve a festményen. A zsarnokot nem keresztény erények irányítják, hanem a kapzsiság, a büszkeség és a dicsvágy, és a morális bukásának velejárói a kegyetlenség, a hazugság, a csalás, a düh, a széthúzás és a háború. A zsarnok egyik kezében tőrt tart, az erőszak eszközét, egyik lábát pedig egy kecskén tartja, ami a kicsapongás jelképe. Összegzésképpen Valeriu Stoica elmondta, hogy a jó kormányzás a hatalommegosztáson és az igazságszolgáltatáson alapszik.

Az előadás után a kérdésekre válaszolt Valeriu Stoica. Egy kérdés arra vonatkozott, hogy a mai szekularizált világban milyen szerepe lehet még a hitnek a közösség irányításában. Valeriu Stoica elmondta, hogy mára már valóban megszűnt a kereszténység társadalomszervező monopóliuma, de ebben a laikus világban tovább élhetnek és tovább is kell éljenek a keresztény értékek. „Nem kell szégyenkeznünk amiatt, hogy a globális világhoz Európa is hozzájárul a saját értékeivel, és ezek a keresztény értékek” – fogalmazott.

Régiók Európáját

Emil Hurezeanu újságíró, jogász, Románia ausztriai nagykövete egy sokkal pesszimistább előadást tartott az előtte szólónál. Elmondta, hogy a jó kormányzáshoz szükség van a polgárok részvételére, az átláthatóságra, a konszenzuskeresésre, az egyenlőségre, a befogadásra és az elszámoltathatóságra is. Csakhogy manapság nem ezeket tapasztaljuk, jegyezte meg, hanem Európát azok a démonok tartják fogva, amelyekről azt hittük, hogy már legyőztük őket: az antiszemitizmus, a terrorizmus, a populista nacionalizmus, melyek mindegyike kikezdte az európai konszenzust. Szintén veszélyt jelentenek az európai konszenzusra olyan külső tényezők is, mint a tömeges migráció vagy Oroszország támadása. Ez utóbbi kapcsán az európaiak, főként a németek sokkja annál is nagyobb, mert megbíztak a keleti nagyhatalomban, mely a történelem folyamán mindig tiszteletben tartotta az írásos szerződéseket, a háborúval azonban felrúgta saját korábbi nemzetközi vállalásait. A külső tényezők mellett belső veszélyforrások is kikezdik az európai egyetértést: ezek egyike a teljes információs zavar, ami összezavarja a választópolgárokat. Nagy problémát jelent továbbá a brüsszeli bürokrácia. Hurezeanu elmondása szerint Európa hatalmi központjába lobbisták fészkelték be magukat, akiknek tevékenysége nem átlátható. Ez a bürokrácia „egy homályos univerzum, amelyről hozzáértést és jó szándékot feltételezünk, de amíg ez a saját kódexei szerint működik és nem tartja tiszteletben az átláthatóság és az elszámoltathatóság elveit, addig ez veszélyt jelent” – fogalmazott.

Elmondta azt is, hogy Európa regionalizálását is csak a nyilatkozatok szintjén támogatják, a gyakorlatban felsőbb struktúrák telepednek rá a régiókra, pedig mint azt Hurezeanu kifejtette, a régiók és a szülőhelyhez való kötődés, illetve az ezekhez a koncepciókhoz való visszatérés hozhatják el az európai gondolat felfrissülését. Talán hogy a pesszimista hangulatot némiképp oldják, másnap délután Toni Grecu és Doru Antonesi, a Divertis csoport két tagjának szatirikus műsorát látta a szép számú közönség a Körösvidéki Múzeum előadótermében. A két komikus a ma már kiveszőben lévő politikai humorműsort adott elő, élceikkel nem kímélve egyetlen vezető romániai politikust sem, így pártállástól függetlenül mindenki felhőtlenül nevethetett a közel két órás műsoron, melyet rövid beszélgetés követett a konferenciasorozat házigazdájával Sever Voinescuval.