Elballagtak a Lorántffy végzős diákjai

Pap István

Eltelt egy újabb tanév, ismét ballagásra gyűltek össze a nagyváradi Lorántffy gimnázium végzős diákjai, a rokonok, ismerősök és a tanári kar a váradolaszi református templomban. A két végzős osztály Kövendi Éva és Thalmeiner Zoltán osztályfőnökök vezetésével kora délután pontban fél egykor vonult be a templomba, ahol a gyülekezet meghallgatta Bogdán Szabolcs Jánosnak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének az igehirdetését. 

A püspök kiemelte, hogy a ballagás fordulópont a fiatalok életében, mert ez az a pillanat, amikor „Valami lezárult, ugyanakkor valami elkezdődik” – mondta. Ez alkalmas pillanat arra is – folytatta –, hogy a fiatalok megértsék és tudatosítsák magukban azt, hogy melyik az az út, amelyet az Isten elrendelt számukra. De bármerre is vezesse őket a sors, az teljesen bizonyos, hogy csakúgy, mint a Szentírásból vett példázatban a fügefának, az embernek is az a rendeltetése, hogy gyümölcstermő legyen. „Életünknek küldetése van, életünknek értelme van. A legfőbb célja az emberi életünknek az, hogy az Istennel élő kapcsolatban éljünk. (...) Életünknek az a célja, hogy a Szentlélek által megtérjünk a mi bűneink útjáról, hogy újjászülessünk és üdvösségünk legyen, és már itt e földön Isten dicsőségére éljünk” – fogalmazott. 

A fügefa és az emberi élet közötti újabb párhuzamot vonva elmondta, hogy a fügefa nem díszfa, mint ahogy az ember sem azért él, hogy a külsejével arasson tetszést, hogy magamutogató életet éljen. Az igaz, hogy a mai világban nagyon fontosak a külsőségek, az emberek ezért is álarcokat tartanak maguk elé, mert vannak dolgok, amiket nem akarnak magukból megmutatni másoknak, „de az álarc nem változtat a valóságon és előbb utóbb minden álarc lehull” – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: valóságos tapasztalat az, hogy „Ha Isten nélkül vágsz neki az előtted álló útnak, akkor semmit nem fogsz teremni. Ha csak a látványnak élünk, kiég az életünk” . Végezetül Bogdán Szabolcs János azt javasolta a tizenkettedikes tanulóknak: „Törekedjetek a gyümölcstermésre, a lélek gyümölcseinek a termésére!” Erre mindig megadatik az esély, hiszen mint fogalmazott, „Ha elszalasztjuk a lehetőségeinket, amiket Isten ad nekünk, akkor a gyümölcstelenség útjára jutunk. Vannak dolgok, amelyek a mi döntéseinktől függenek, amelyekben Isten szabadságot adott nekünk, de minden elrontott életet Isten kegyelméből újra lehet kezdeni.”

Címszavak

A továbbiakban Módi Kinga igazgatónő mondott beszédet, kiemelve többek között azt, hogy az iskola a szülőkkel együtt próbálta nevelni, vezetni a tanulókat. Hangsúlyozta, hogy a ballagás ünnepe az az időszak, amikor kiderül, hogy az iskola mennyire tudta a diákokat gazdaggá tenni, mennyire tudta felkelteni a diákok érdeklődését, igényét Isten igazságára, a jóra és a szépre, és az is kiderül, hogy a diákok mennyire voltak fogékonyak minderre. „Legyetek büszkék arra az értékrendre és tudásra, amit megszereztetek, bővítsétek folyamatosan és használjátok a magatok és a körülöttetek lévők növekedésére. Nagy reménnyel és elvárással tekintünk rátok. A magyar szakember Európában bárhol meg tudja állni a helyét, mert elismerik szaktudását, kreativitását, de fontos, hogy a siker és a pénz oltárán ne áldozza fel emberségét” – fogalmazott. 

Az igazgatónő a maradni, az adni, a tartani és a támaszkodni címszavakkal búcsúzott a diákoktól: a maradni ige jelenti azt, hogy az élet nehézségei elől nem elmenekülni kell, hanem kitartani, az adni ige jelzi azt, hogy másokra is oda kell figyelni, mert ha csak magunkra gondolunk, akkor mindenki a vetélytársunk, de ha másokért vagyunk, akkor egész életünkben ajándékozhatunk. A tartani ige jelzi azt, hogy felelősséget kell tudnunk vállalni önmagunkért és másokért. A támaszkodni címszó pedig biztos pontok, a tartós értékek megkeresésére vonatkozik, melyek segítenek a világban való tájékozódásban, illetve segítenek Isten megtalálásában. Az igazgatónő a közelgő szakvizsgákhoz és az érettségihez alapos felkészülést és sikereket kívánt a tizenkettedikeseknek. A két végzős osztály egy-egy diákja a tizenkettedikesek búcsúzó üzenetét tolmácsolták a jelenlevőknek. 

Szakács Zoltán iskolalelkész is szólt a fiatalokhoz, azt hangsúlyozva, hogy a fiatalok ne szégyelljék keresni Istent. Következett a különböző díjak, oklevelek, elismerések, ösztöndíjak kiosztása, majd a végzős diákok jelképesen átadták az iskola kulcsait a tizenegyedikes diákoknak. A ballagási ünnepség a Himnusz eléneklésével zárult.