Magyar előadások a FITO fesztiválon

Pap István

Arról már beszámoltunk, hogy június 3-án mutatta be a debreceni Csokonai Színház a Borbély Szilárd regényéből készült Nincstelenek című darabot, amelyet a fesztivál következő napjain két további magyar színházi előadás követett. Június 6-án délután öt órától az Árkádia Bábszínházban a békéscsabai Jókai Színház mutatta be Az öltöztető című előadást Tarsoly Kriszta rendezésében. Varsányi Anna háromszereplős kamaradarabja egy különös kapcsolat alakulását eleveníti fel. A főhős, Lajos (Lénárt László) furcsa szerzet: öltöztetője volt egy időközben elhunyt híres színésznőnek, és annyira megrázta a díva halála, hogy azóta nem is teszi ki a lábát a házból, és az elhunyt színésznőnek a jelmezeit hordja. Hozzá csönget be egy napon a szomszéd lány, M. (Kiss Viktória), és kibontakozik egy megszelídítési folyamat, ami hasonlít arra, mint amit Saint-Exupéry elképzel a A kis hercegben. Az öltöztető egyre inkább bizalmába fogadja M-et, sőt, valamilyen szinten még az ő rámenős anyját (Nagy Erika) is. Érdekes történet, de a megvalósítás nem emelkedett a FITO versenyszekciójában szereplő előadások művészi színvonalára.

Elektra

Egészen más színvonalat képviselt a június 8-án este hét órától a színházban bemutatott Elektra, a Kolozsvári Magyar Állami Színház előadásában. Szophoklész klasszikus, közismert tragédiáját Kali Ágnes és Botond Nagy szövegadaptációjában, utóbbi rendezésében vitte színre a társulat. A színpadkép és az összhatás egyszerre idézi meg a kortárs és antik világot. Ez utóbbit idézi a veretes antikizáló nyelv, ami jól illik az állatbőrökkel bélelt falú, zárt térbe. De a falak pörgethetőek, az állatbőrrel bevont falfelület másik oldalát papír borítja, ezekre kerülnek rá a közelgő tragédiára utaló szavak, mondatok, jelek. A Dragoş Buhagiar díszlet- és jelmeztervező által tervezett színpadképben a  kortárs élet rekvizitumai a szereplők jelmezei: Oresztész például motorosként jelenik meg, a nevelője pedig takarítási cég dolgozójának álcázza magát. A darab két pólus közötti mélységes, erőszakra késztető gyűlölet oda-vissza hatását közvetíti: az egyik póluson áll a bosszú vágyától égő Elektra és testvére, Oresztész, valamint az őket segítő nevelő, a másik póluson pedig ott van az uralkodót, Elektra és Oresztész apját meggyilkoló feleség, valamint a trónbitorló Aighisztosz. Köztük őrlődik a lélekben Elektrával, tettekben viszont a gyilkosokkal tartó, óvatos, a hatalomnak meghunyászkodó harmadik testvér, Khrüsztometisz. Albert Csilla Elektrája nagyon erőteljes, míg gyűlölettől, bosszúvágytól izzó jellemének mintegy ellenpólusát alakítja a pályáját Váradon kezdő Román Eszter Khrüszotemisz szerepében. Szintén ismerősként köszönthette a váradi közönség Kiss Tamást, aki Oresztészt játszotta meggyőzően, illetve Kardos M. Róbertet, a váradi magyar társulat egykori vezető színészét is, aki Oresztész nevelőjét alakította. Ugyanakkor említsük meg Györgyjakab Enikőt Klütaimnésztra és Váta Lórándot Aighisztosz szerepében. Egyébként a kolozsváriak Elektrájában a színészi játékkal egyenrangú fontosságot kapnak a fény- és hangeffektusok, előbbit szintén Botond Nagy, utóbbit Claudiu Urse tervezte meg. Ezek a hatások mindvégig nyomasztó hangulatot keltettek, éles kontrasztot képezve az olykor parodisztikus színészi játékkal és színpadi megoldásokkal. Tömény, tömör, egyszer-egyszer meghökkentő a kolozsváriak Elektrája, mely egy pillanatig sem engedte el hatása alól a váradi közönséget.