Leszakadóban a falusi iskolák

ERDON-összeállítás

Voltak olyan falusi iskolák Bihar megyében, ahol egyetlen diák sem jelentkezett az országos felmérőre, hívta fel a figyelmet szerdai sajtótájékoztatóján Horia Abrudan, Bihar megye főtanfelügyelője. Elmondta, hogy megyeszerte az általános iskolát végzetteknek mindössze 89 százaléka vett részt az említett vizsgán. A városi és a falusi iskolák közötti minőségbeli különbség a felmérő eredményeiben is visszatükröződött: míg a városi iskolákban tanuló diákok 83,51 százaléka ment át az országos felmérőn, addig a falusi iskolák tanulóinak körében 50,9 százalék volt az átmeneteli arány. A számadatok elemzéséből az is kiderül, hogy a falusi iskolákban a tanárok sokkal engedékenyebbek a tanulókkal, ami szintén az oktatás minőségének a rovására megy. Horia Abrudan közölte, hogy az országos felmérőn a falusi iskolákban tanuló diákok nagy része 3, 4, és 5-ös átlagokat ért el, míg a városi iskolák tanulói 7–8-as átlagot teljesítettek. „Másrészt, ha az általános iskolai átlagokat nézzük, akkor 7–8, vagy akár 9-es átlagokat is látunk mind a városi, mind a vidéki környezetben” – fogalmazott Abrudan.

A főtanfelügyelő példaként említett néhány olyan iskolát, ahol vagy el se mentek a gyerekek a felmérőre, vagy nagyon kevés diáknak sikerült megfelelően teljesíteni a vizsgán. Ilyen tanintézmény a nagyváradi Lucreția Suciu Általános Iskola, ahol a tizennyolc beiratkozóból nyolc el se ment vizsgázni, és mindössze egy tanuló ért el átmenő osztályzatot. A Hegyközszentmiklósi Toldy Iskolából 21 beiratkozó volt, közülük tíz hiányzott, a többiek közül pedig senkinek sem sikerült a felmérő. A bondoraszói 1. számú iskola nyolc felmérőre beiratkozott diákja közül egy sem ment el vizsgázni, az érbogyoszlói 1. számú iskolában a tizenhárom beiratkozó közül 12 nem jelent meg a vizsgán, de az egyetlen részt vevő diák legalább átment. És a sor sajnos folytatható. A falusi iskolákban tapasztalható gyenge eredmények okai közé tartozik a megyei főtanfelügyelő szerint az is, hogy sok helyen szimultán osztályok működnek. Abrudan elárulta, hogy már többször szorgalmazta a szimultán osztályok megszüntetését és a falvakban működő osztályok átköltöztetését a községközpontokba vagy a közeli városokba, de ez az elképzelése mindeddig a pedagógusok és az önkormányzati vezetők ellenállásába ütközött. E tekintetben példaként említette a biharlonkai iskolát, ahol idén mindössze négy diák végzett nyolcadikban, és közülük csak egy ment el az országos felmérőre, ráadásul ő is megbukott. „Milyen egyszerű lenne ezeknek a gyerekeknek Vaskohsziklásra menni tanulni. Lehet, hogy megszűnne a biharlonkai iskola, de a tanulóknak jobb lenne” – fogalmazott Abrudan.
A főtanfelügyelő elmondta azt is, hogy kérdőíveket osztottak ki azoknak az iskolaigazgatóknak, mely tanintézményekben sok diák nem ment el az országos felmérőre. A kutatásból kiderült: 372 diák válaszolta azt, hogy szakiskolába megy, mert ott a beiratkozáshoz nincs szükség az országos felmérő eredményére, míg 69 tanuló azt közölte, hogy nem folytatja majd iskolai tanulmányait. Abrudan szerint ezek a válaszok annak tudhatók be, hogy az iskolák vezetői nem a megfelelő módon vagy nem pontos információkkal látták el a diákokat.

Furcsa adatok

Abrudan szerint a legfeltűnőbb jelenség az, hogy sok falusi iskolában tanuló diáknak az országos felmérőn elért átlaga és az iskolai átlaga között több mint kétpontos az eltérés. Különösen a román nyelv volt az, ahol az országos felmérőn legalább két jeggyel kevesebbet kaptak tanulók, mint amennyi a négyéves átlaguk volt ugyanabból a tantárgyból. Egy ilyen extrém eset volt azé a diáké, akinek románból 9,62-es átlaga volt az iskolában, miközben az országos felmérőn 3,20-at ért el. Volt olyan diák, aki matematikából 7,25-ös átlaggal dicsekedhetett, de a felmérőn 4,2-t írt. Ezekben az esetekben az iskolaigazgatók kell majd számot adjanak arról, hogy ez miképpen történhetett meg. „Amellett, hogy mi sokkal nagyobb odafigyeléssel kell nyomon kövessük a tanárokat ezekben az iskolákban, ugyanúgy az igazgatóknak is felelősséget kell vállalniuk azért, hogy a tanulók iskolába járjanak, és aktívan részt vegyenek az oktatási folyamatban” – fogalmazott Abrudan. A főtanfelügyelő külön kitért a hátrányos helyzetű gyerekekre, akik hajlamosak lemorzsolódni, ezért Abrudan szerint az iskolaigazgatók nagyobb erőfeszítést kell tegyenek azért, hogy meggyőzzék az érintett szülőket arról, hogy járassák iskolába a gyerekeiket. A lemorzsolódás különösen a roma közösségeket sújtja, derült ki a sajtótájékoztatón. A 2022–23-as tanévben beiratkozott 8512 roma nemzetiségű tanuló közül 840 már nem volt benne az oktatási rendszerben a következő, 2023–24-es tanéveben. Abrudan megjegyezte: nem tudták megállapítani azt, hogy az iskolaelhagyók közül hányan mentek külföldre, ahol esetleg folytatják tanulmányaikat, „de itthon nem tudtuk azonosítani őket” – tette hozzá. Véleménye szerint a vidéki iskoláknak össze kellene fogniuk és össze kellene hangolniuk a tevékenységüket. „Szükség van az iskolaigazgatók bevonására és felelősségvállalására, és sokkal jobb kommunikációt kell kialakítani a közösségen belül. De maguk a közösségek is felelősséget kell vállaljanak, gondolok itt a helyi hatóságokra, a szülőkre, a civil szervezetekre és minden más intézményre, amely hozzájárulhat a tanórákon való részvétel ösztönzéséhez és az oktatás színvonalának emeléséhez” – nyilatkozta a megyei főtanfelügyelő.

Érettségi

Ami az érettségi eredményeit illeti, Horia Abrudan elmondta, hogy azok jobbak az országos felmérőn született eredményeknél, viszont egyes iskolákban gyanúsan magas volt a bukók száma, akik emiatt nem is érettségizhettek. Példaként említette a szentmártoni Technológiai Líceumot, ahol minden végzősnek sikerült az érettségi, viszont volt 11 bukó, a bihardobrosdi líceumban nyolc tanuló érettségizett, mindannyian átmentek, viszont 15 végzős diák megbukott tizenkettedik osztályban. Az élesdi Alexandru Roman Műszaki Főgimnázium 111 végzőse közül 15 megbukott, 12 diák pedig nem volt lezárva. A főtanfelügyelő kijelentette, hogy ha a tanulók csak az utolsó, tizenkettedik osztályban buktak meg, akkor felmerülhet a gyanú, hogy mivel gyenge képességű diákokról van szó, a tanárok akadályozták meg ekképpen az érettségin való részvételüket, hogy ne rontsák az iskola átlagát. Abrudan leszögezte, hogy minden gyanús eset kapcsán az iskolaigazgatók kell majd magyarázattal szolgáljanak. „Magyarázatot fogok kérni az iskolaigazgatóktól, hogy elmondják, milyen konkrét intézkedéseket tettek a szülők és a helyi hatóságok irányába. Nem akarok szankciókig eljutni, de beszélgetéseket kell folytatnom velük” – zárta szavait a megyei főtanfelügyelő.