Több, de gyengébb minőségű búza termett az idén Bihar megyében

Pap István

A bihari gazdák többsége a múlt héten befejezte az aratást a mintegy 60 ezer hektárnyi búzával bevetett területen. „A terméshozam, amely fajtánként és területenként igen eltérő, átlagosan 6,8 tonna volt hektáronként. Ez azt jelenti, hogy legalábbis a mennyiséget tekintve jobb termésünk van, mint tavaly, és nagyon jónak számít az ország más részeihez képest, ahol a termést aszály sújtotta. Vannak olyan területeink, mint Érkörtvélyes, Diószeg, Érsemjén és Érmihályfalva, ahol a termés meghaladta a 7000 kilogrammot hektáronként, de vannak gyengébb, kevésbé termékeny vagy az aszály által jobban sújtott területek is, ahol 6000 kilogrammos vagy annál kisebb hektáronkénti termés volt” – nyilatkozta Nicolae Hodișan, a Bihar megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A hektáronkénti 6,8 tonna körüli átlagtermés jobb, mint a tavalyi hozam, ami nem jelenti azt, hogy a gazdák nagyobb nyereségre fognak szert tenni, mert a búza minősége nem ér fel az elmúlt évivel. „Biharban szerencsénk volt a tavalyinál jobb terméshozamokkal. De az aszály és a hőség miatt a búza minősége nem éri el a 2023-as szintet” – fogalmazott Hodișan, míg a Cséffa környéki Sergiu Boroș gazda, aki mintegy 160 hektáron gazdálkodik, elmondta: „Mennyiségileg jobb a búzatermés, de gyengébb minőségű. Az elmúlt időszakban a hőség miatt a búza hirtelen kiszáradt, súlyt és glutént vesztett”.

Gyengébb minőség

Kádár Tibor agrármérnök, egy Nagyszalonta környéki, búzával, repcével és kukoricával foglalkozó mezőgazdasági vállalat vezető mérnöke portálunknak elmondta, hogy Szalonta környékén sem lehet panasz az őszi búza hozamára, de a minőséggel gondok vannak. „A betakarítást megszakította az eső, ez minőségbeli romlást eredményezett, ami nyilván azt jelenti, hogy nem malmi, vagy gyenge malmi minőséget fogunk tudni értékesíteni” – mondta, azaz, ha gyenge a minőség, akkor nem biztos, hogy a búzából liszt lesz. Az biztos, hogy emiatt alacsonyabb áron fogják tudni a gazdák értékesíteni a búzát, a nagyobb mennyiség azonban valamelyest kompenzálni fogja a minőséget – értékelte a helyzetet a szakember. „Az ár bezuhant, sokkal olcsóbb a felvásárlási ár, mint ami mutatkozott az év elején, de az árat a tőzsde szabja meg” – fogalmazott. A búza árát nemcsak a minőség és a mennyiség, hanem az értékesítés időpontja is meghatározza. A tárolókapacitással nem rendelkező gazdák kénytelenek azonnal az aratás után eladni a búzát, míg azok, akik tárolják a termést, eladhatják azt a következő év elején, amikor várhatóan emelkedni fog az ár. De az sem biztos, hogy akkor magasabb lesz az ár – tette hozzá Kádár Tibor –, vagyis nincs garancia arra, hogy jobban fognak járni azok, akik el tudják raktározni a búzát későbbi eladásra. Van, aki már most tudja, hogy veszteséges volt az idei búzatermesztés. „Én veszteséggel jöttem ki. Hektáronként 4280 lejes kiadásaim voltak. Ha hektáronként 5 tonna búzatermést veszek, amelyet 0,7 lej/kilogramm áron értékesítek, akkor hektáronként csak 3500 lejes bevételem lesz” – mondta a Bihoreanulnak Sorin Mudura, aki 1800 hektár földet művel Nagyürögd térségében.

Repce, kukorica

A búza, ha nem is lett minőségi, de legalább bőven termett az idén, a repcéről azonban még ez utóbbi sem mondható el. Kádár Tibor kifejtette, hogy a március-áprilisi meleg időnek köszönhetően a repce hirtelen fejlődésnek indult, de hamar elvirágzott, emiatt kicsi maradt és kevesebbet termett. „Mi harminc százalékkal kevesebb repcét takarítottunk be, mint tavaly” – árulta el az agrármérnök. Ami pedig a szeptemberben betakarítandó kukoricát illeti, arra sincsenek jó kilátások. A tavaszi jégeső, a hosszan tartó szárazság és a hőhullám megtette pusztító hatását. A Nagyürögd környéki gazdák már le is tettek az idei kukoricatermésről. „Még a kombájnt sem érdemes kivinni a földre. Megvárom a katasztrófavédelmi értékelő bizottságot, aztán letárcsázom és előkészítem a földet a következő termésre” – jelentette ki a Bihoreanul megkeresésére egy gazda, Florin Ciurdariu. Kádár Tibor szerint, mivel még nem takarították be a kukoricát, ezért még nem tudni, hogy az mennyire lesz rossz a termés, csak azt tudni már biztosan, hogy jócskán el fog maradni a tavalyi hozamtól. „Mivel tavasszal sok eső volt, az a kukoricának nagyon tetszett, remekül fejlődött. A június végi, július eleji esők a búza betakarítást akadályozták, de a kukoricának az az eső is nagyon jól jött” – idézte fel Kádár Tibor. A problémák a kánikula beálltával kezdődtek, és most már a vízhiány is problémát jelent. Elmondta, hogy a két héttel ezelőtti kánikulai időszak minden nap súlyveszteséget jelentett a kukorica számára. A kedvezőtlen időjárás miatt már most legalább ötven százalékos a súlyveszteség ahhoz képest, amire az év elején a gazdák számítottak. Kádár Tibor hangsúlyozta, hogy még előttünk áll augusztus, ami annyi pozitívumot hozhat, hogy megáll a súlyveszteség. Ez akkor történhet meg, ha lesznek még esőzések. Kedvezőtlen időjárás esetén azonban még nagyobb lehet a súlyveszteség, ami miatt akár a becsült hozamnak csak alig harminc vagy negyven százalékát lehet majd betakarítani. A szakember végül hozzátette, hogy régiónkban sem rózsás a helyzet, de még mindig van remény valamelyes terméshozamra, nem úgy, mint Románia déli részén, ahol sok helyen már most megsemmisítettek rengeteg kukoricatáblát. Mindazonáltal az itteni gazdáknak sincs okuk örömre a kukoricatermés tekintetében. „Nagyon jól indultunk, és most vagyunk a felénél annak a hozamnak, amire számítottunk az idén. Többet is veszíthetünk, de már a tervezett hozam felénél is veszteséges a kukoricatermesztés” – zárta szavait Kádár Tibor.