Péter Sándor (1947–2024) vízügyi építőmérnök emlékére

1947. szeptember 1-én született Nagyváradon, Péter Sándor és Ötvös Márta középiskolai tanárok egyetlen fiaként. Nagyapja, Ötvös Béla a 20. század első felének ismert nagyváradi újságírója. Iskoláit Nagyváradon végezte, 1965-ben érettségizett a mai Mihai Eminescu Főgimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a Temesvári Műegyetem vízügyi mérnöki karán folytatta, 1970-ben államvizsgázott. 1971-ben vette feleségül kollégáját, Szabó Mária építőmérnököt. Házasságukból két gyermek született: Enikő 1975-ben és Sándor 1977- ben. Első munkahelye a Dragán-Jád vízenergetikai komplexumban volt, ahol 1976 júliusáig dolgozott feleségével közösen. A lesi Jád-völgyzáró gát magassága 60 méter, a Dragán-völgyi vizet alagúton vezették a jádi tározóba. Az építkezés 1973-ban fejeződött be, de az áramtermelés csak 1974-ben kezdődött el. 1976 második felétől a nagyváradi székhelyű Megyei Turisztikai Vállalatnál (OJT) folytatta munkásságát munkavezető mérnökként. Kiemelt építkezései: a kiskohi (Chişcău) medvebarlang turistaútvonalának kiépítése és a félixfürdői szállodakomplexum. 1982 májusától a nagyváradi Ipari Építkezési Tröszt (TCI) alkalmazásába került, ahol munkavezetőként a mezőtelegdi vízi erőmű építkezésénél dolgozott annak átadásáig. 

A rendszerváltáskor három mérnöktársával, Tempfli József megyés püspök javaslatára, megalapította az Aquapol Románia vállalatot, ahol a budapesti azonos nevű cég falszárító technológiáját kezdte alkalmazni. Az elektromágneses falszárító készülékek betelepítésével sikerült több családi, köz- és egyházi épületet szárazzá tenni, majd légpórusosan újravakolni. Néhány nevezetesebb épület: a görögkatolikus püspökség; a bályoki volt Károlyi–Degenfeld– Schönburg vadászkastély; a dévai múzeum (Magna Curia); a nagyszalontai Arany János emlékmúzeum (Csonkatorony); a váradi evangélikus templom. 

Folyamatos szakmai továbbképzéseken vett részt, kereste a technológiai újdonságokat, majd 1997-ben szakértői vizsgát tett épületfizikából. Pályafutása további részében vizes, salétromos, gombás, penészes épületek tucatjairól készített szakmai véleményt. Igyekezett lépést tartani a technikai újdonságokkal: új vízszigetelős habarcsok alkalmazása, vákuumos szennyvízelvezető rendszer alkalmazása, a dokumentációk tárolása korai laptop-rendszerrel. 

Aktív tagja volt az Épületek Helyszíni Vizsgálata Társaságnak, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztályának, melynek konferenciáin, valamint a Bihar megyei fiókszervezet keretében értékes előadásokat tartott. Nagy igyekezettel próbálta átadni a fiatal kollégáknak az eddig elért szakmai siker élményeit, valamint átadni az eddigi eredményeket akár további kutatási témaként. Szívügye volt a váradolaszi plébániaépület felújítása, mivel a Barátok templomában keresztelték, illetve vasárnapi szentmisére is ide járt. Több évtizedes Aquapol-tevékenysége alatt gondoskodott az utódlásról is. A cég jelenleg is működik, Czapp Levente mérnök vezetése alatt. Ötvenévnyi munka után nyugdíjba vonult, de szakértői tevékenységét továbbra is folytatta. Ezzel párhuzamosan nagyapja, Ötvös Béla hagyatékának gondozását is feladatául tekintette. Ennek feldolgozása közben talált rá egy tanulmányra, melyet Kőszegi József, Nagyvárad város akkori főmérnöke jelentetett meg a Magyar Szó nagyváradi hetilap 1919. június 20-i számában. Az újságcikk a Dragán– Les vízierőmű-komplexum lehetőségét tárgyalta, aminek kivitelezésében fél évszázad múlva személyesen részt is vett. Az építkezéskor megtalálták az 1910-es évekbeli alagútfúrás kezdetét. Ötvös Béla hagyatékából megjelentetett minden, már korábban kiadott, illetve még addig napvilágot nem látott művet. Szakmai elhivatottsága mellett csak a családja iránti szeretete, valamint szorgalma és kitartása volt nagyobb. 

2024. július 18-án hunyt el. Nyugodj békében, Pötyi! Emléke megmarad a bihari vízi erőművek, valamint a sok rehabilitált épület által is. Emlékét őrzi az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya. 

Az EMT Bihar megyei fiókszervezete