A magyar közoktatásáról vitáztak az RMDSZ választmányi gyűlésén

Ciucur Losonczi Antonius

A választmányi gyűlés szokás szerint a megyei elnök politikai tájékoztatójával kezdődött. Cseke Attila először is köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt időszakban közösségi rendezvényeket szerveztek, ugyanis – mint fogalmazott – ezek sok ember megmozgatnak, és felvillantják a helyi értékeket. A kormány tevékenységét egyetlen szóval jellemezte a megyei RMDSZ-elnök: káosz. Felidézte, hogy tavaly nyáron sok mindent ígért, illetve riogatott is ezzel-azzal a kormány, amikből végül nem lett semmi. Ehelyett rossz döntések születtek, tulajdonképpen megszorító intézkedéseket vezettek be, és idén is elmaradt a költségvetés-kiigazítás. Emiatt pedig nem lesz könnyű az önkormányzatoknak, hiszen negatív hatással van/lesz mindez a beruházások folytatására, a településfejlesztésekre.
Áttérve a megyei szintre, Cseke Attila örömének adott hangot, hogy kiváló eredmények születtek a helyhatósági választásokon, szerinte ez bizakodásra ad okot: „erőnknek megfelelően fogjuk tudni képviselni a magyarságot a következő mandátumban”. Rossz kormánydöntésnek nevezte, hogy az új önkormányzati képviselő-testületek csak október 15. után alakulhatnak meg, illetve a megválasztott polgármesterek is csak ezután tehetik majd le az esküjüket. Október 24. után az államelnöki, november 1-jét követően pedig a parlamenti kampány kezdődik el, így előfordulhat, hogy az új polgármesterek, akik még nem rendelkeznek kellő közigazgatási tapasztalattal, nehezen fognak tudni megbirkózni az erre vonatkozó hatáskörökkel, feladatokkal – magyarázta a honatya. Arról is beszélt a szenátor: nem titok, hogy az RMDSZ-nek az a célja, hogy a parlamenti választások után kormányra kerüljön. Többször is bizonyított már e tekintetben a Szövetség, megmutatta, hogy tudja miként kell az ügyeket vinni. Csakis kormányzati pozícióból lehet a rendszerszintű problémákat megoldani, elérni például azt, hogy az állampolgárok ne legyenek kiszolgáltatottak az állammal szemben – hangsúlyozta Cseke Attila.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke bejelentette, hogy a határidőn belül a jelenlegi három törvényalkotó (Cseke Attila, Biró Rozália, Szabó Ödön) jelezte, hogy pályázna ismét mandátumra a bukaresti törvényhozásban. A képviselő is kiemelte a közelgő parlamenti választás fontosságát, egy összehasonlítással élve arra figyelmeztetve, hogy ez a fal, mely összeköti az alapot (önkormányzati képviselet) a tetővel (Brüsszel), hogy állni tudjon a ház.
A továbbiakban Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes egy elemzést ismertetett Bihar megye magyar nyelvű közoktatásának helyzetképéről. Többek közt elhangzott, hogy a tanfelügyelőség és szakminisztérium adatbázisa szerint 2023-2024-ben Bihar megyében 1882 diák „tűnt” el a rendszerből (433 magyar tagozaton), melyek közül elemi szinten 453 (magyar tagozaton 88). Elsősorban tehát azt kell elérni, hogy a gyerekek iskolába menjenek, ne morzsolódjanak le, és minőségi oktatásban részesüljenek. Bebizonyosodott, hogy van igény a magyar nyelvű szakoktatásra, illetve a vokacionális oktatás iránt is nagyobb az érdeklődés, mint az elméleti líceumok iránt. Az elmúlt években például a művészeti líceum magyar tagozatán a 9-12. évfolyamokon megduplázódott az osztályok száma. A beszámolóból kiderült az is, hogy a PISA-felmérés egyértelműen kimutatja, hogy a romániai magyar oktatás kiegyensúlyozottabb, mint a román nyelvű. „Sok esetben belelovaljuk magunkat abba, hogy a magyar gyerekek gyengébben teljesítenek a vizsgákon, miközben ők a nyolcadikos képességfelmérőn és az érettségin saját anyanyelvükből jobb eredményeket érnek el, mint a románok a saját anyanyelvükből. Mindezt olyan körülmények között, hogy évek óta elmondja mindenki, hogy a magyar anyanyelv tételek nem könnyűek. Tehát nem azért érnek el jó eredményeket, mert egyszerűek a tételek, hanem azért, mert tényleg tudnak!” – fejtette ki Kéry Hajnal.

A hozzászólásoknál felvetődött, hogy a román oktatási rendszer egyszerre progresszív és elavult. Mindenki felelőssége (a pedagógusoké, a diákoké, illetve a magyar közösségé egyaránt), hogy milyen tudást szereznek a felnövekvő generációk. Azonban problémát okoz a „demográfiai ősz”, a gyermekvállalási kedv hanyatlása, valamint az is, hogy a határ menti térségben a magyarországi iskolák „elszívják” a Bihar megyei magyar gyermekeket.