A sztrájk feltételeiről tájékoztatott a munkaügyi felügyelőség

ERDON-összeállítás

A tájékoztatás egy országos kampány része – derül ki a felügyelőség közleményből –, melynek célja a 367/2022 számú törvény rendelkezéseinek ismertetése, ezen belül is a sztrájk törvényi szabályozásának bemutatása. A közlemény kiemeli, hogy kollektív munkaügyi konfliktusoknak és sztrájkoknak, valamint a szakszervezeti akciók egyéb formáinak (tiltakozások, gyűlések, demonstrációk) kezdeményezése és lebonyolítása a Munka Törvénykönyve, a szociális párbeszédről szóló törvény, a gyülekezési törvény és egyéb idevágó jogszabályok feltételei szerint bonyolíthatók le. A kollektív munkaügyi konfliktusokat a tárgyalásokra és a szerződések megkötésére jogosult felek kezdeményezhetik. A jogilag bejegyzett kollektív munkaügyi konfliktusokat békés úton (békéltetés, közvetítés stb.) és bírósági eljárás során lehet rendezni. A megoldatlan kollektív munkaügyi viták sztrájkhoz vezethetnek. A sztrájk lehet figyelmeztető megmozdulás, szolidarizálás vagy tényleges sztrájk. A sztrájk indításáról a kollektív szerződés tárgyalására jogosult és a kollektív vitát kezdeményező szakszervezeti szervezetek dönthetnek. Tilos a munkavállalókat kötelezni arra, hogy részt vegyenek a sztrájkban. Az egyéni munkaszerződést és a munkaviszonyt a sztrájkban való részvétel ideje alatt felfüggesztik a munkavállaló kezdeményezésére, de ebben az esetben is fizetni kell utána a társadalombiztosítást. Tilos azonban a munkavállaló elbocsátása vagy leváltása a sztrájk alatt.

Sztrájktípusok

A sztrájk lehet szabálytalan, ha a törvény által előírt egyes eljárásokat nem tartottak be, de ezek pótolhatók. A sztrájk azonban lehet jogellenes is. Ebben az esetben kérésre a bíróság kötelezheti a szervezőket és a munkavállalókat a sztrájk során okozott gazdasági és vagyoni károk megtérítésére. A sztrájk során lehet kérni munkaügyi felügyelő jelenlétét. A kollektív szerződés érvényességi ideje alatt nem lehet kollektív sztrájkot kezdeményezni; kivéve az ágazati kollektív szerződések esetében és csak akkor, ha a munkáltatók megtagadják az ágazati szerződés betartását, vagy ha megsértik a kollektív munkaszerződés előírásait. A kormány gazdasági és szociális politikája elleni sztrájkokat a reprezentatív szakszervezeti szövetségek és konföderációk kezdeményezhetik akkor, ha úgy ítélik meg, hogy a szóban forgó közpolitikák az elfogadásuk időpontjában érvényes kollektív munkaszerződésekben biztosított jogok csökkenéséhez vezetnek.
A szakszervezeteknek a sztrájk megszervezése előtt legalább 10 nappal értesíteniük kell a kormányt. A munkáltatók sztrájkját nem ismeri el és nem szabályozza a törvény. A tényleges sztrájk csak a kollektív munkaügyi vita nyilvántartásba vétele és az egyeztetés után indítható, legalább 48 órával azután, hogy erről értesítették a munkáltatót, valamint csak a figyelmeztető sztrájk – ami maximum két órás lehet – megtartása után. A tárgyalásoknak a sztrájk teljes időtartama alatt folytatódniuk kell.
A szolidaritási sztrájk nem tarthat egy napnál tovább, és erről értesíteni kell a vezetőséget legalább két nappal az akció lebonyolítása előtt. A sztrájk befejezését és törvényes voltát csak a bíróság állapíthatja meg, amely gyorsan, két napon belül dönt erről. A munkáltató kérésére a bíróság kártérítést ítélhet meg a jogellenes sztrájk esetén okozott kárért. A munkáltató semmilyen feltételt nem szabhat a munkavállalóknak a sztrájkban való részvételre vagy az abból való kimaradásra vonatkozóan. Az effajta feltételek bűncselekménynek számítanak.