A magyar közösség napja Nagyvárad-Velencén

Pap István

Közel százéves hagyományt akar feléleszteni a váradvelencei magyar közösség: 1936. október 18-án avatták fel az ottani római katolikus kultúrházat, és ezt az eseményt minden évben megünnepelte. Az egykori helyi közösség utódai 2024. október 18-án szervezték meg a magyar közösség napját, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy újraélesszék ezt a nemes hagyományt. „A rendezvény kiindulópontja a kultúrház évfordulója, amit évről évre megünnepelt a velencei közösség. Arra gondoltunk, hogy miután felújították a kultúrházat, ezt fel kell eleveníteni” – mondta a pénteki eseményen szép számban összegyűlt résztvevőknek dr. Fleisz János, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) partiumi alelnöke, a Váradvelencei Közösség Hete rendezvénysorozat kezdeményezője. Megfogalmazta: „amennyiben közösségi rendezvényt szervezünk, akkor úgy éreztem, hogy a közösség hangja legyen az, ami megjelenik, ezért próbáltunk meg felkérni olyanokat, akik velencei kötődésűek. Ezt a rendezvényt, ha tovább akarjuk vinni, akkor közösen kell fejleszteni. Ez a rendezvény mindaddig lesz, amíg a varadvelencei közösség akarja és igényli”. A továbbiakban röviden beszélt Nagyvárad történetéről, majd Fleisz Judit Váradvelence történetét ismertette dióhéjban.  

Értékgyűjtés 

A kézműves vásárral egybekötött találkozón változatos kulturális műsort kínáltak a megjelenteknek olyan előadók jóvoltából, akik valamilyen módon kötődnek Nagyvárad-Velencéhez. Kocsis Gyula színművész Horváth Imre versét szavalta, Thurzó Sándor József brácsaművész váradi zeneszerzők kompozícióit adta elő. Fried Noémi Lujza bemutatta az újabban a váradvelencei kultúrházban szerkesztett Várad folyóiratot. 

Az eseményen fellépett a nagyvárad-velencei református ifjúsági zenekar, a helyi református egyházközség, majd a római katolikus plébánia kórusa, végül közös éneklés zárta a kulturális műsort. Fleisz Judit felolvasta annak a felhívásnak a szövegét, melyben kérik a helyi közösséget: „Gyűjtsük össze a váradvelencei közösség értékeit: alkotásait, hagyományait, emlékeit, személyiségeit; jelentősebb alkotók, épületek, ipartörténeti emlékek, kereskedők, kisiparosok emlékeit, itteni termékeket, régi emléktárgyakat, fényképeket, háztartási eszközöket, rajzokat. Mindent, amit váradvelencei közösségünk fontosnak és értelmesnek tart”. Elárulta, hogy attól függően, hogy mekkora anyag gyűlik össze, szeretnének létrehozni egy emlékszobát a volt óvoda egyik termében. 

A továbbiakban Fleisz János emelte ki azt, hogy az értékgyűjtéssel is a cselekvő közösség létrehozása a cél. „A cselekvő közösség maga fogalmazza meg céljait, és lehetőség szerint véghez is viszi. Az egyik ilyen cél az értékgyűjtés” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy már az utolsó utáni órában vannak, most kellene a gyűjtést elkezdeni, amikor még van erre lehetőség, illetve azért, hogy a közösség visszanyerje az identitását. A rendezvény hivatalos programja az áldással zárult: Visky István református lelkész és Blaga Antoniu katolikus plébános áldották meg a megjelenteket. A továbbiakban baráti beszélgetés zajlott a finom falatokkal megterített asztal körül.