Kötet jelent meg Simon Magda hátrahagyott verseiből

János Piroska

Az érdeklődőket a házigazda szerepében Simon Judit, a Holnap Kulturális Egyesület elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Szűcs Lászlónak, a kötet szerkesztőjének és Gáspárik Attilának, a kiadás kezdeményezőjének. Mint elhangzott, a gépelt kézirat több évtizedig „lappangott“, a szerző 1969-ben bekövetkezett halála után annak testvéréhez, Klárához, majd később a család barátjához, Majtényi Erikhez került. Utóbbi a Kriterionnál 1975-ben kiadásra ajánlotta a kötetet, a kiadó azonban akkor nem vállalta a publikálást. Bár Harsányi Zimrához hasonlóan Simon Magda (1908–1969) sem Nagyváradon született, élete jelentős részét a Körös-parti városban töltötte. A szatmárnémeti születésű író, költő a Brassói Lapok után a Nagyváradi Napló munkatársa volt, majd a zittaui munkatáborból való hazatérését követően ugyancsak Nagyváradon folytatta újságírói pályafutását, riportokat írt többek között a város környéki tanyákon élő cselédekről (Tanyai lelkek). A most megjelent kötethez hasonlóan a Váradi harangok című kötete is halála után jelent meg (1975), ennek a könyvnek egyik írásából született meg a váradi Kortárs Színpad 1984-ben bemutatott Halál futószalagon című előadása, színdarabjait ugyanakkor román színházak is bemutatták. Verseit már érettségi után közölték a Brassói Lapokban, Berde Mária ajánlotta be a Kemény Zsigmond Társaságba, ahol 1931-ben mutatkozott be, a jelenlegi irodalmi kánonból mindezek ellenére hiányzik. „Ezek a versek nemcsak azért fontosak a magyar irodalom számára, mert a holokausztról szólnak és egy holokauszt-túlélő írta meg, hanem mert ezek jó versek” – jegyezte meg a beszélgetés során Gáspárik Attila. Mint elhangzott, a kötet szerkezetén nem változtattak, hiszen a gépelt kézirat jegyei alapján egyértelmű volt a szerző szándéka, ezért is történt meg az, hogy például a férj, Karácsonyi László sakkmester 1964-ben bekövetkezett halála után írt versek a kötet elején szerepelnek, míg a munkatáborban, 1945-ben született költemények a kiadvány második részében olvashatók. A könyv kiadása apropóján ugyanakkor felvetődött Karácsonyi László váradi köztudatba való visszahozása is, ami kapcsán egy esszét jelentetnek meg a sakkmesterről – jegyezte meg Szűcs László. Simon Magda lágerben írott versei nemcsak irodalmi szempontból fontosak, történelmi adatokat is hordoznak: például az utolsó két költeményből következtethető ki, mikor szabadult fel a munkatábor, hiszen míg 1945. április 30-án az éhségről ír, addig május elsején az újjáéledésről, a reményteljes jövőről – jegyezte meg a szerkesztő. A kötetben Simon Magda versei mellett a szerző életét, munkásságát bemutató sajtóanyagok, interjúk is helyet kaptak, illetve Miklóssy Gábornak az íróról készült festménye – mely a borítón is szerepel – ugyancsak a függelék részét képezi. A könyvbemutatón Simon Magda verseiből olvastak fel Kovács Enikő és Gáspárik Attila színművészek.