Megemlékezés

2024.10.07. 17:26

Vértanúinkra emlékeztek a Szacsvay szobornál

A hagyományokhoz híven ebben az esztendőben is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról Nagyváradon. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) szervezésében megvalósult főhajtásra az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban szintén mártírhalált halt nagyváradi országgyűlési képviselő és jegyző, Szacsvay Imre szobrához várták az emlékezőket.

Fotó: János Piroska

János Piroska

A zuhogó esőben egybegyűlteket Moldován Gellért Lajos, az EMSZ váradi elnöke köszöntötte. Az elmúlt évekhez hasonlóan felolvasta az aradi 13 vértanú nevét, kiegészítve Szacsvay Imre nevével, akit 1849. október 24-én végeztek ki Budapesten és akinek „csak egy tollvonás volt bűne”. „Aradon kivégezték tisztjeinket, tábornokainkat, mert szabadon akartak élni, gondolkodni és cselekedni. Búcsúleveleiket olvasva nem csupán a szeretteikhez való ragaszkodás, de az elveik melletti feltétel nélküli kitartás megrendítő dokumentumait lapozgathatjuk” – fogalmazott. 
Zatykó Gyula polgármesteri tanácsadó beszédében rámutatott: október 6-án – más nemzeti ünnepünkhöz hasonlóan – a becsületről, az önfeláldozásról, az igazságért való kiállásról emlékezünk meg. A véres történelmi események felelevenítése során külön kiemelte annak bihari vonatkozásait: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő véres megtorlások során Rulikowski Kázmért 1849. augusztus 28-án Nagyváradon végezték ki, az aradi tizenhármak között volt a Körös-parti város szülötte, Nagysándor József, de az aradi vértanúk közé sorolandó Lahner György, aki a nagyváradi várban működő hadi üzem hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelője volt, illetve a mártírok között találjuk a nagyváradi születésű Szacsvay Imre országgyűlési képviselőt és jegyzőt is. A győztesek a vérengzéssel nem akartak mást, csak félelmet kelteni – mutatott rá a felszólaló. „Hiszen csak azok küzdenek, akik nem félnek. Bibó István ezt úgy fogalmazta meg, »a szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem«. Amint sikerült legyőznünk a félelmünket, rögtön meg szabadulunk béklyóinktól és olyan dolgokért tudunk kiállni, amit addig meg se mertünk fogalmazni. (…) Történelmi hőseinkre, vértanúinkra való emlékezés egyik nagy kihívása az, hogy sikerül-e méltó példaképet állítani a társadalom elé. Az aradi vértanúk példával szolgálnak ma is hazaszeretetből, lelki nagyságból, karakterből. Olyan nagy szükség van értékszegény világunkban az ilyen példamutatásra” – fogalmazott a polgármesteri tanácsadó.

Novák Irén, művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár beszédében rámutatott, „ahogy magyar népünket összekötik nagy ünnepeink, úgy összekapcsolnak minket nemzeti sorscsapásaink, tragédiáink is. Meggyőződésem, hogy a hazaszeretet és a családszeretet egy tőről fakad. Egy családban is közös öröm egy gyermek születése és közös veszteség egy szeretet személy elvesztése. Sorsfordító események, amelyek – legyen szó családról vagy hazáról – igazán és mélyen egymáshoz tartozóvá formálnak minket. Ma ezt a közösséget jelképezve gyúlnak mécsesek, ennek jegyében helyezik el a megemlékezés virágait, koszorúit, szerte a Kárpát-medencében, de még más földrészeken is az ott élő magyarok. (…) Az aradi vértanúk a történelem kiemelkedő hősei, akik tudatosan és méltósággal vállalták Petőfi Sándor látnoki sorait: »kik érted haltak, szent világszabadság«. Amikor elhelyezzük a kegyelet koszorúit, nemcsak fejet hajtunk hős vértanúink előtt, hanem egyben hitvallást is teszünk. Meggyőződésem, hogy nemzetépítő ember csak az lehet, aki ismeri hazája történelmét, szívből megbecsüli örökségét és a mindennapokban megéli magyar hagyományait. Ezt a hitvallást is magunkkal visszük, amikor mécsest gyújtunk az aradi hősök előtt tisztelegve, éljünk a világ bármely pontján” – fogalmazott a helyettes államtitkár. „Az, hogy ezt megtesszük évről-évre, generációról-generációra, világosan igazolja: a mártírok áldozata nem volt hiábavaló. A magyarok közössége, egysége megmaradt, a túlerő nem győzhette le. Az a szent ügy, amiért küzdöttek és a legdrágábbat, az életüket is feláldozták érte, ma is eleven és szét nem téphető köteléket jelent a magyar lelkekben” – tette hozzá.

Az ünnepi megemlékezésen az alkalomhoz illő verset adott elő a Szigligeti Színház két színművésze, Firtos Edit és Hajdú Géza, valamint énekekkel készült a Váradi Dalnokok csoportja. Az ünnepi felszólalásokat követően koszorút helyeztek el a Szacsvay-szobor lábánál az Erdélyi Magyar Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Partiumi Keresztény Egyetem és annak diákönkormányzatának képviselői, valamint a megemlékezés résztvevői egy-egy szál virággal tisztelegtek az aradi vértanúk emléke előtt. A főhajtás a Himnusz eléneklésével ért véget.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában