Cseke: Rajtunk múlik, hogy ott leszünk-e a parlamentben

ERDON-összeállítás

A margittai kultúrházat az RMDSZ Bihar megyei szervezetének polgármesterei, alpolgármesterei, tanácsosi mandátumot nyert képviselői, illetve a közelgő parlamenti választásokon induló jelöltjei töltötték meg.
Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke már felvezetőjében emlékeztetett, hogy Margittán négy év után ismét sikerült nyernie az RMDSZ jelöltjének, aki ráadásul több mint ezer szavazatnyi különbséggel szerepelt jobban az eddigi polgármesternél, illetve az utóbbi húsz-huszonöt év legjobb eredményét érték el Margittán. „Ez azt is bizonyítja, hogy lehetséges, hinni kell, együtt kell dolgozni és lehetséges a győzelem” – fogalmazott az ügyvezető elnök. 


Házigazdaként az első polgármesteri mandátumát megkezdő Demián Zsolt üdvözölte képviselőtársait. Felidézte, hogy ő maga huszonévesen kezdte pályafutását az RMDSZ-ben, lépcsőfokról fokra haladva lépegetett feljebb a ranglétrán. Kiemelte: minden, amit a karrierjében sikerült elérnie, az RMDSZ segítségével sikerült. „Óriási büszkeség ez számomra azért is, mert én az RMDSZ-t egy bővebb családnak tekintem. Én azt szoktam mondani, hogy az RMDSZ az én nagy családom. És ebben a nagy családban olyan emberekkel dolgozhatunk együtt és olyan embereknek kampányolhatunk a következő időszakban, akik mellé mindenki büszkén beállhat” – mondta Margitta polgármestere. Demián Zsolt arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy „erősen fogják meg a munka végét” legalább olyan jó eredményt érjenek el együtt, mint amilyet a június 9-ei helyhatósági és európai parlamenti választáson sikerült, „annak érdekében, hogy azokat a projekteket, amelyeket mi indítottunk, de mások nem fejeztek be, mi be tudjuk fejezni és újabbakat nyissunk”.

Cseke Attilát, a Bihar megyei RMDSZ elnökét vastapssal köszöntötte felszólalása előtt a közösség. A volt közigazgatási és fejlesztési miniszter már beszéde elején hangsúlyozta: a november 24-ei és a december 1-jei választás a következő több mint tíz évről szól. „Arról szól, hogy mi, erdélyi, partiumi, Bihar megyei magyarok, a szórványban élő magyarok bele tudunk-e szólni az ország irányításába. Tudjuk-e azt nemcsak befolyásolni, hanem utat és irányt szabva a célokat is elérni” – fogalmazott a szenátor. Szerinte a választások tétje, hogy a magyarok nyertesei lesznek-e a következő több tíz évnek. „Június 9-én megmutattuk, hogy igenis van annyi magyar ember és van annyi közösségi akarat és erő, amennyit talán olykor nem is gondolnánk. Annyi szavazatot kaptunk, amennyit az utóbbi húsz évben soha egyszer nem kaptunk” – nyomatékosította Cseke Attila.
Szerinte most újabb felelősségünk van, hiszen november 24-én és december 1-jén legalább ezt az eredményt meg kell tudni ismételni. „Egy olyan kampányban vagyunk, amikor mások magukról és az államról beszélnek, az állam hatásköreit próbálják erősíteni, a mi programunk pedig arról az egyszerű tényről szól, hogy a fejünkre nőtt az állam. Kelemen Hunor és az RMDSZ az emberek gondjairól beszél. Az emberekért szól. Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak – ez a jelszó, és ez a mi programunk. Mi nem árulunk zsákbamacskát. Mi őszintén mondjuk azt, hogy kormányzati programunk van, hiszen kettő és fél éven keresztül kormányzati szerepkörünkben megmutattuk azt, hogy mire vagyunk képesek. Mi már bizonyítottunk, bizonyítottunk ennek az országnak, Romániának, és bizonyítottunk az erdélyi partiumi magyar közösségnek is” – fogalmazott a Bihar megyei RMDSZ elnöke.

Cseke Attila felidézte: fejlesztési és közigazgatási miniszteri mandátuma idején egymilliárd eurónyi beruházást hoztak Bihar megyébe, és „nincs olyan település és önkormányzat, amelyik ebből ne részesült volna”. Ezzel szemben ma azt láthatjuk, hogy nő a bürokrácia, nő a gyermekek óráinak száma az iskolában, nőnek a sorok és a várólisták a kórházakban, nő a különbség az emberek, illetve a város és a vidék között. Az állam nem fizeti határidőre a beruházások számláit, még az uniós finanszírozással rendelkezőket sem, de közben pénzügyi amnesztiát ad a rosszul fizetőknek – sorolta. „Mi azt mondjuk ezekből egyszer s mindenkorra elég! Az állam tisztelje polgárait, adjon több jogot, lehetőséget, decentralizációt, hatékonyságot a döntésekben!” – fogalmazott.   
A parlamentben beterjesztett közigazgatási átszervezési tervezet veszélyeiről szólva Cseke Attila kiemelte: a romániai pártok nagy többségének nem számít, hogy törvényszerűen népszavazás kell döntsön az átszervezésről. „Ők Bukarestből akarják eldönteni, hogy nekünk mi a jó itt, Biharban. (…) Hiába tudja mindenki, hogy a közigazgatás is egy közszolgáltatás, ők úgy tekintenek rá, mint egy kereskedelmi társaságra, amely ha nem termel profitot, akkor megszüntetnék, mert csődbe jutott. Mi meg azt mondjuk, hogy a polgároknak minél hamarabb és hozzájuk minél közelebb minőségi közszolgáltatást nyújtó önkormányzatot akarunk. Ebből az első kettőt egy grafitceruzával akarják átrajzolni” – mondta Cseke Attila.
Ismertette: az átszervezés mai tervezete szerint Nagyváradon kívül egyetlen város vagy municípium sem maradna Bihar megyében, és a községek zöme is megszűnne, az Érmelléken például tíz magyar többségű önkormányzat szűnne meg önálló egységként létezni. Ez azt jelenti az embereknek, hogy távolabb kerül tőlük a döntési jog, távolabb kell utazni, ha ügyeket kell intézniük, illetve ami „nagyon-nagyon fontos, az a többségi akarat és az a beleszólási jog, amely ma ezeken a településeken a magyar közösségnek juttat döntési helyzetet, vagyis polgármestert. (…) Nem tudnánk beleszólni ezekbe az ügyekbe, a magyar közösség érdekeit nem tudnánk úgy képviselni” – magyarázta Cseke Attila. „Amit megszerzünk magunknak november 24-én és december 1-jén, az lesz a miénk, amivel gazdálkodhatunk a parlamentben, esetleg kormányzati szinten. A mi közösségünket úgy tudjuk megvédeni, ha erősek vagyunk” – nyomatékosította a Bihar megyei RMDSZ elnöke.

Biró Rozália parlamenti képviselő és az RMDSZ képviselőjelöltje mindenekelőtt kiemelte: „Harmincnégy éve építjük ezt a szövetséget, minden romániai magyar ember szövetségét. És úgy, ahogy egy szőttes összeáll, úgy áll össze ez az érdekképviselet. Egymás mellett, egymással tevődve, egymással összefonódva alkot széttéphetetlen egészet. Minden egyes romániai magyar ember, aki Romániában él, aki külföldön él, része, szála ennek a szövetségnek.” Meglátása szerint olyan időket élünk, amikor „szükség van arra, hogy kiindulva ebből a szövetségből és ebből a szőttesből, mindenkinek elmondjuk azt, hogy mit jelent. Hogy milyen lehetőségeket és milyen kötelezettségeket jelent ennek a szőttesnek, ennek a szövetségnek a része lenni.” 
Olyan közössége vagyunk a mai Romániának, amelyik rengeteg értéket adott ennek az országnak. „És ez a közösség is akarunk maradni. Aki tudott olyan minisztereket adni Romániának, amilyenek nem voltak még, és reméljük, hogy újra lehetnek, akik tudtak olyan hagyományokat, olyan keresztény értékrendet adni Romániának, ami példaértékű, és amire építjük a közösségünket” – fogalmazott Biró Rozália.

A Bihar Megyei Önkormányzati Tanács újraalakuló ülésén jelen lévő Horváth Anna, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a Szövetségnek van egy jól összerakott programja, „egy olyan program, ami nem attól jó, mert briliáns elmékből pattant volna ki, hanem attól jó, hogy az RMDSZ szakértői csapatai, képviselői, szenátorai az emberekkel álltak szóba, amikor ezt a programot összeállították, az emberek gondjairól szól.”

Szabó Ödön képviselőjelölt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetek ügyvezető elnöke a magyarellenes és soviniszta pártok előretörésének veszélyére hívta fel a figyelmet beszédében. Kiemelte, sokan azt gondolják, hogy ez a probléma távoli, nem érint minket, és úgy hiszik, hogy nincs olyan sok ember, aki bedőlne ezeknek a pártoknak, aztán június 9-én kiderült, hogy van éppen elég támogatójuk ahhoz, hogy bekerüljenek a döntéshozatalba. Szerinte az RMDSZ-nek képesnek kell lennie arra, hogy ezeket a nacionalista, sovén hangokat elszigetelje, de komolyan kell venni azt, hogy az AUR és Diana Șoșoacă pártja, az SOS összesen mintegy 25 százalékot tesz ki ma Romániában. „Mi nem mások ellen vagyunk, (…) soha nem hallottatok bennünket másokról csúnyán beszélni. Ügyekről beszélünk, problémákról beszélünk. Ennek a józan hangnak ott kell lenni a parlamentben. És ezt nem kérhetjük számon másokon, csak rajtunk és a saját közösségünkön múlik” – fogalmazott Szabó Ödön.