Egyháztörténeti konferenciát szerveztek Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

A csütörtök este tartott nyitóünnepségen Nagy Mihály Zoltán főszervező, történész-főlevéltáros köszöntötte a megjelenteket. Felidézte, hogy tizenkét évvel ezelőtt rendezték meg először az összejövetelt, de a Covid egy időre megszakította a sort, azért volt ez most csak a nyolcadik alkalom. Úgy vélte: bár konferenciának indult, inkább szakmai műhellyé alakult az idők folyamán, melyhez mindig csatlakoznak új arcok is. Bánkuti Gábor történész, a Pécsi Tudományegyetem docense az otthonosság érzését emelte ki, melyhez a Posticum nyújt infrastrukturális keretet. Megjegyezte: eleinte csak az egyház és az állam viszonyáról vitáztak, aztán bővült a kör, interdiszciplinárissá váltak a megközelítések azáltal, hogy csatlakoztak szociológusok, művészettörténészek, teológusok, néprajzkutatók, román történészek is, miközben interakciók, új kapcsolatok szövődtek. Az idén arra fókuszálnak, mi az oka annak, hogy különböző perspektívák, más álláspontok fogalmazódtak az évszázadok során az egyházzal kapcsolatban, és azon belül. Ki miért látja úgy a dolgokat, ahogy. Nem a kronológiai szerint vizsgálják a nézőpontokat, hanem inkább „a léptékek játékát” érvényesítik, függetlenül attól, hogy a mohácsi csatáról vagy a II. vatikáni zsinatról van-e szó.

Bogdán Szabolcs János református püspök hangsúlyozta: az egyházi élet kulcsszava a jó közösség, ezért is szeret emberek közt lenni. Arra hívta fel a figyelmet: az emberiség történelme tulajdonképpen Isten története, aki a legnagyobb rendezője a történteknek, melyeknek központi eseménye a megváltás. Minden ember fontos láncszem ebben, ezért mindenkinek megvan a maga felelőssége, döntéshozó szerepe. A Böcskei László római katolikus püspök üdvözletét és áldását közvetítő Vakon Zsolt püspöki titkár, irodaigazgató Györgypál Albert vértanú pap „alakját” hozta magával, annak fontosságát hangsúlyozva, miért kell jellé válnunk a világban. Szabó Ödön parlamenti képviselő, történész, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a múltat ismerve a történészek jobban átlátják, hogy egy adott folyamat a jelenben milyen irányba tart, illetve napjainkban is Janus-arcú a román állam viszonyulása a történelmi magyar egyházak problémáihoz.  

A beszédek után Balogh Margit, a HUN-REN BTK főigazgató-helyettese két kiadványt mutatott be. Először a Tabajdi Gábor, Szuly Rita, Erdős Kristóf és Wirthné Diera Bernadett által szerkesztett Küzdelem a lelkekért. Pártállam és egyházak a hosszú hatvanas években című tanulmánykötetet, majd Németh László Imre Magyar egyházi hírek 1975–1984. Ahogy Mester István látta Rómából című könyvét.

Pénteken szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás. Olyan témákat vitattak meg, mint például: Van-e a mohácsi csatának egyháztörténete? A romániai görögkatolikus egyház helyzetét és stratégiáit meghatározó tényezők a 20. század első felében – Hajdúdorog példája; Reformátusok az embermentő hálózatokban 1944-ben; Egyházbomlasztás a Veszprémi Egyházmegyében a 60-as évek elején. Szombaton Szilágy megyei Árpád-kori és középkori templomoknak a meglátogatása szerepel a programban, Szilágynagyfaluban, Szilágysomlyón és Somlyóújlakon, illetve borkóstoló egy kémeri pincészetben.

A szervezők a Nagyváradi Posticum Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézet (PETI), a pécsi  Magyar Egyház- és Teológiatörténeti Akadémia Egyesület (META), a budapesti Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL-OL) és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont (HUN-REN BTK), valamint a Collegium Varadinum, Szacsvay Akadémia és az RMDSZ Bihar megyei szervezete voltak.