Felavatták a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Komplexumot

Pap István

A nagyváradi Zárda (Mihai Viteazul) utca 5. szám alatti ingatlant korábban Kis Lorántffy néven ismerték a helyiek, de mára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által fenntartott egyházi komplexummá fejlődött. Bentlakás és étkezde működik itt, illetve a mellette lévő épületben van az iskola, ahova a Nicolae Bălcescu iskola magyar tannyelvű elemi és általános iskolai osztályait vették át. Az egyházkerület 2019-ben vásárolta meg a két épületet: először az iskolát újították fel, majd a bentlakás következett, és végül a konyhának a befejezésével vált teljessé a beruházás. 

Ebből az alkalomból szervezte meg az egyházkerület az épületkomplexum ünnepélyes avatását pénteken délben Bogdán Szabolcs János püspök, Magyar Levente államtitkár, Szabó Ödön parlamenti képviselő, és több más elöljáró, valamint lelkészek, pedagógusok, diákok jelenlétében. Az igei gondolatokat Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tolmácsolta. Elmondta, hogy az Úr ad a maga erejéből az embereknek is, de nem azért, hogy az ember fitogtassa azt, illetve, hogy legyőzzön másokat vele, hanem azért, hogy segítse a gyengébbeket. Jól példázza ezt az igazságot a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Komplexum is, melyet az egyházkerület önerőből nem tudott volna megvásárolni és felújítani. „Isten azonban rendelt számunkra egy nagyobb és erős testvért, egy olyan testvért, aki szeret bennünket, és ez a testvér nem más, mint az anyaországnak a kormánya” – fogalmazott. Kiemelte továbbá, hogy református komplexum felekezetre való tekintet nélkül szolgálja a magyar közösséget. Megjegyezte, hogy egyetértés nélkül közösségi szinten gyengévé válhat a közösség és a nemzet is.

Végvár

Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminisztériumának parlamenti államtitkára a kormány támogatásával megvalósult Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Komplexum ünnepélyes átadásán kiemelte, hogy Nagyvárad a történelem során mindig kiemelt fontosságú település volt a nemzet történelmében. Nagyvárad a múltban végvár szerepet töltött be, és az immár a román–magyar határ mellett fekvő város „104 éve ismét kiemelt jelentőségű pontja a magyar megmaradásért folytatott állandósult küzdelemnek. Úgy adatott, hogy nekünk országhatárokon kívül és országhatárokon belül újra minden nap meg kell harcolnunk azért, hogy élhessünk magyarként, méltósággal, szabadon. (…) Várad ma tehát ismét végvár, nem katonai, hanem szellemi védekezésre alkalmas és kötelezett település” – fogalmazott, ugyanis „Ma az elmékért és a lelkekért folyik a harc” – tette hozzá. Kiemelte, hogy az anyaország mintegy hátországként azzal támogatja a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosít „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére, mint amilyen ez az iskola is, és minden más intézmény, ahol magyarul hangzanak el a tanítás, a nevelés, a bátorítás és a példaadás szavai” – fogalmazott, majd hozzátette: „Ha Várad elesik, elvész Erdély, ha Várad kitart, megmarad Magyarország!”

Zsidó örökség 

Az államtitkár az ünnep „lélekbe markoló” mozzanatának nevezte azt, hogy „a magyar közművelődés eme új bástyáit az egykor hatalmas, virágzó és a magyar kultúrát múlhatatlanul gazdagító nagyváradi zsidó közösség által hátrahagyott építőkövekből emelhetjük. Gondoljunk ma rájuk kegyelettel és hálával. Legyen egyben az ő sorsuk mementó számunkra, hogy a földi életben a ránk bízottakat és magunkat csak erővel tudjuk megvédeni. A mai szerencsésebb korban, amikor nem a fizikai pusztulás, hanem az identitásvesztés fenyegető árnya alatt élünk, ez elsősorban szellemi erőt jelent, amit legbőségesebben az összefogásból merítünk” – fogalmazott.

Ugyanezt a gondolatot kiemelte Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke is, aki sokat segített abban, hogy törvényesen működhessenek az egyházkerület eme új intézményei és létesítményei. A politikus rámutatott arra, hogy az az épületkomplexum, amely most a református egyházkerület birtokában van, egykoron a Kárpát-medence egyik legerősebb magyar zsidó közösségének a tere volt, de ez a közösség már nem létezik. Örökségüket azonban „legalább anyanyelvében a mi közösségünk tovább viszi, hisz itt, akik ezekhez a közösségekhez tartoztak, magyar iskolákat, magyar könyveket, magyar nyomdákat, magyar újságokat tartottak fenn, és adtak lehetőséget arra, hogy a magyar kultúra szárnyaljon” – fogalmazott.

Bátornak kell lenni 

Szabó Ödön az utolsó percben berúgott gólhoz hasonlította a beruházást, emlékeztetve ezzel arra, hogy amikor a Nicolae Bălcescu iskola kiköltözött az ortodox zsinagóga melletti épületéből, akkor csak a magyar tannyelvű osztályok maradtak a mai oktatási igényeknek már nem megfelelő, leromlott állagú épületben. Amikor azonban a magyar osztályok is egy modern épületbe költözhettek, akkor a bukaresti diszkriminációellenes tanács kezdett el vizsgálódni, és az etnikai szegregáció bélyegét próbálták rásütni a magyarokra. Ebben a helyzetben „jó volt az, hogy volt kire számítani, hiszen ott volt az anyaország, amely nemcsak a szívét és a lelkét, hanem a pénzét is beletette ebbe a projektbe” – fogalmazott Szabó Ödön, aki köszönetet mondott azért, mert az anyaországtól úgy érkezik a segítség, hogy eközben a határon túli magyar közösség meg tudja őrizni méltóságát. A politikus Ady Endre A tűz csiholója című versét idézve azt kívánta, hogy a magyar közösség tudja: bátran kell megélni a magyarságot, méltósággal kell megőrizni és megtartani a szülőföldet.

Dénes István Lukács püspökhelyettes elmondta: a magyar kormány támogatásával és svájci segítséggel megépült egyházi komplexumban magyar gyerekek, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kisdiákjai tanulnak, de egyetemi kollégium, rendezvényterem és korszerűen felszerelt konyha is van benne. Emlékeztetett: az egyházkerület 1997 óta működtet szociális konyhát, és a létesítmény részét képező konyha az egyház bölcsődéit, óvodáit és szociális intézményeit is ellátja meleg étellel.

Az avatóünnepségen beszédet mondott Peter Hauri, aki egy svájci alapítvány segítségével támogatta a konyha felszerelését, Barna Gabriella-Györgyi, a Lorántffy gimnázium igazgatóhelyettese Módi Kinga iskolaigazgató üdvözletét tolmácsolta, és szólt az egybegyűltekhez Tőtős Áron, a Collegium Varadinum elnöke, a bentlakás vezetője is. Az ünnepség lezárásaképpen elvágták az avatószalagot. Az eseményen rövid műsorral közreműködtek a Lorántffy gimnázium diákjai.