Fül- és elmedekolonizáció Nagyváradon

Pap István

Ritka az olyan koncert, ahol két egymástól annyira elütő stílusú együttes lépjen fel, mint történt az az V. Ora Jazz Fesztivál második, pénteki napján. A berlini Arseny Rykov Trio kellemes jazz kompozíciókat szólaltatott meg, produkciójukat pozitívan fogadta a közöség a több mint húsz perces csúszás ellenére, is, késett ugyanis a repülőgépük, ami miatt később érkeztek Nagyváradra. Arseny Rykov zongorista korábban már fellépett Nagyváradon, most azonban saját triójával érkezett hozzánk. A szimpatikus fiatalember és zenésztársai, Nikolai Olshansky nagybőgős és Johannes Metzger dobos barátságos jazz zenével örvendeztették meg a hallgatóságot. A trió alapvetően a zongorista kompozíciót játszotta, ezek a tonális harmóniákban gazdag, nem túlimprovizált, problémamentes alkotások megnyugtatták a közönséget, mintha csak tudta volna a trió azt, hogy mi vár még a közönségre az est második felében.

 Különlegesség

Szünet után ugyanis a furcsa nevű, még furcsább megjelenésű, és még annál is furcsább zenét játszó Decolonize Your Mind Society lépett színpadra. Akik nem készültek fel előre arra, hogy mi vár rájuk, igencsak meglepődhettek a hattagú brigádon, akik az arcukat takaró hosszúkás maszkokban vonultak a színpadra, amelyek mindvégig takarták az arcukat, még a koncert végeztével sem vették le azokat. A meglepetés csak fokozódott, amikor elkezdtek muzsikálni. Programjuk nem különálló számok fűzére volt, hanem egy komplex, szünetek nélküli hangfolyamat, amelybe beleágyazták a kompozícióikat. Az első meghökkenés után a kellő nyitottsággal rendelkező hallgatók alászállhattak az együttes különös zenei világába. 
A Decolonize Your Mind Society egyébként nem egy hagyományos értelemben vett zenekar, hanem, ahogy azt a neve is mutatja, egy zenei közösség, egy nyílt társaság, amelyhez olyan zenészek csatlakozhatnak, akik tevőleges résztvevői akarnak lenni az elme és a fül dekolonizációjának. A Szabó Bálint gitáros által alapított csapat ezt úgy éri el, hogy eldobja a hagyományos tonalitást, hangszereiket alternatív matematikai rendszerek szerint hangolják, ami a jól ismert dúr és moll hangnemek helyett egészen szokatlan hangzásvilágot eredményez. A pénteki koncerten is gyakran hangolta át a hangszerét Szabó Bálint, ha az adott kompozíció igényelte hanghatást előcsalogathassa elektromos gitárjából. A zenei folyamat fontos részei a riffeknél hosszabb monoton dallamszekvenciák, amelyekre mintegy rárakódnak a hangszerek által keltett hangok. Porteleki Áron dobos és Hock Ernő basszusgitáros nem egyszerűen csak a ritmusszekciót alkotják, hangszereik hangfestő hatása ugyanolyan jelentőségű, mint bármelyik másik hangszeré, vagy épp a szintetizátoré, amit Pozsár Máté kezelt zseniálisan. Az együttes hangzásának fontos része Kováts Gergő szaxofonja, valamint a Váczi Dániel által kezelt különleges fúvóshangszer, a glissotár is, amelynek ő maga az egyik feltalálója. A formáció tagjai néha énekelnek is, de ez esetükben van amikor ez bekiabálást, vagy felkiáltásokat jelent, netán dúdolgatnak, tehát ebben a tekintetben sem lehet a mindenki által ismert zenével való kapcsolódási pontokat találni. A Decolonize Your Mind Society mintegy nyolcvan perces műsora hatásos ízelítő volt az avantgárd jazz, a pszichedelikus rock és a kortárs experimentális zene ötvözte univerzumba, ami persze elég nehezen befogadható, főleg első hallásra. A péntek esti koncert alatt is voltak, akik el- elszállíngóztak a helyszínről, mert egy idő után feladták a harcot a dekolonizálókkal, de még így is maradt egy körülbelül hetven fős kemény mag, amelyik ovációval és hangos tapssal ünnepelte ezt az úttörő művészi gárdát.