Ilie Bolojan: Nem léteznek megmentők

Pap István

Az elmúlt időszakban nemcsak a Nemzeti Liberális Párt (PNL), hanem a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR) államelnök-jelöltje is azt nyilatkozta, hogy megválasztása esetén szívesen látná Ilie Bolojant a miniszterelnöki tisztségben. Nem csoda hát, hogy a Bihar Megyei Tanács elnökének csütörtöki sajtótájékoztatóján – melyet Dumitru Țipleával, a PNL Bihar megyei szervezetének képviselőházi jelöltjével, valamint Gheorghe Bota szenátorjelölttel közösen tartott – az újságírók főként arra voltak kíváncsiak, hogy Bolojan elvállalná-e ezt a tisztséget. Annál is inkább indokolt volt ez a kérdés, mert a tájékoztatón Bolojan egy valóságos kis kormányprogramot ismertetett, melynek lényege egy (költség)hatékonyabb állam megteremtése. Mindenesetre az újságírói kérdésre válaszolva Bolojan elmondta: a választások után a legvalószínűbb az, hogy egy koalíció fogja kormányozni Romániát, ennek a tagjai kell megegyezzenek a kabinet összetételéről és a kormányprogramról, illetve megvalósításának a módjáról. „Ilyenkor nemcsak tisztségekről egyeztetnek, hanem a kormányzati tervről is. A PNL-nek elsősorban a problémákra adandó válaszokról, a felelősségről kell egyeztetnie. Nem fontos, hogy ki a miniszterelnök, amikor 10 milliárd euró kamatot kell visszafizetni és több milliárd euró hitelt kell felvenni” – fogalmazott, és amikor az újságírók csak erőltették a kérdést, pusztán ennyit tett hozzá: „Nincsenek megmentők. A polgároknak nem az a fontos, hogy valaki mit óhajt, hanem az, hogy a politikum reális válaszokat adjon”. 

A program

A sajtótájékoztatón elhangzott: a Nemzeti Liberális Párt Bihar megyei jelöltjeinek politikája az elkövetkező ciklusban két pilléren nyugszik: az egyik Bihar megye támogatása Bukarestből, a másik pedig a Romániának kivívott tisztelet. Ez utóbbi kapcsán Ilie Bolojan, a párt megyei elnöke és szenátori jelöltlistájának a vezetője elmondta, hogy az országban a most következő időszakban komoly kihívásokra kell konkrét megoldásokat találni. Az igaz, hogy politikai stabilitás és gazdasági fejlődés jellemzi Romániát ebben az időszakban, de ezek a pozitívumok nem takarják el a súlyos gondokat: az öt százalékos inflációt az idei év első félévében, a 2024 végére várhatóan 8 százalékosra emelkedő államháztartási hiányt, a nagyon alacsony adóbehajtási képességet, és a nagyon magas, az idén már több mint 50 százalékos eladósodottsági szintet, mely utóbbinak egyik következménye az, hogy csupán ebben az esztendőben 6 milliárd eurót kell kifizessen Románia csak kamatokra. Ráadásul az uniós források csökkenni fognak, ugyanis befejeződik az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) program, miközben a felvett hitelek kamatai 2030-ig meg fognak duplázódni, és a külföldi befektetések is csökkenőben vannak – vázolta fel a helyzetet a politikus, aki leszögezte: „Bármilyen kormány is jön majd, nehéz helyzet elé lesz állítva”. Bolojan szerint az állam jelenleg nagyon sok forrást elpazarol, amelyeket meg lehetne spórolni, ezáltal minden szempontból hatékonyabb állammá lehetne tenni Romániát. Számos konkrét példát is említett ebben a vonatkozásban, például azt, hogy a minisztériumok és a decentralizált intézmények túl vannak méretezve. „Németországban egyetlen intézmény szabályozza az összes közmű- és szolgáltatói hálózatot, nálunk minden hálózatra létrehoztak egy külön szabályozó hatóságot” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a különböző intézmények jogszabályokkal bástyázták körül saját érdekeiket és felségterületüket, amelyeket fel kell törni. Erre példaként említette a digitalizálást, amelyet azonban csak akkor lehet hatékonyan megvalósítani, ha minden intézmény rendelkezésre bocsátja az adatbázisát, jelenleg ugyanis az tapasztalható, hogy ezek „elzárják az adatbázisaikat, nehogy valaki ellopja azokat” – mondta félig ironikusan Bolojan. A továbbiakban megemlítette, hogy változtatni kellene a szerencsejátékokat és az etnobotanikus szerek forgalmazását szabályozó jogszabályokon, a bírák nyugdíjba vonulási idejét is át kellene gondolni, a jelenleg uralkodó nepotizmus helyett reális esélyegyenlőséget kell biztosítani az állami intézményekben betölthető, jól fizető állások tekintetében, de még a betegszabadságra vonatkozó szabályozást is felülvizsgálná Bolojan. Gazdasági téren az exportot, valamint a hazai élelmiszer-feldolgozó ágazatot kell támogatni. A hatékonyabb állam megvalósításának eszköze lehet a közigazgatási reform is – fejtette ki Bolojan. A jelenlegi struktúra megtartása mellett is sok pénzt lehetne megspórolni olyan intézkedésekkel, ha például az 1500 főnél kisebb községekben nem lenne alpolgármester, illetve, ha az állam csak a jól teljesítő önkormányzatokat támogatná, és nem fizetné ki például a rosszul gazdálkodók adósságait. Egy másik mód lehet a közigazgatási egységek csökkentése is, de ez utóbbit komoly elemzések kell megelőzzék – tette hozzá.

Kérdések 

Ilie Bolojan nem adott érdemi választ arra az újságírói kérdésre, hogy helyi szinten miért rekedtek meg a tárgyalások az RMDSZ-szel, azt azonban megjegyezte: fontos az együttműködés a többi párttal akkor is, ha nincs köztük politikai megegyezés, és a PNL részéről a továbbiakban is a különböző felekezetek és nemzeti közösségek iránti tisztelet lesz a mérvadó hozzáállás. Donald Trump amerikai elnökké választása kapcsán Ilie Bolojan kifejtette, hogy Románia és az Egyesült Államok kapcsolatait a hosszú éveken át épített stabil kapcsolatok határozzák meg, és bár egy politikai szereplő személyiségének lehet valamelyes befolyása a dolgokra, de a két ország közötti vállalások és stratégiák stabilak és hosszú távra szólnak.

A maguk során Dumitru Țiplea és Gheorghe Bota elmondták, hogy Románia parlamentjében támogatni fogják a Bihar megye számára fontos projekteket. Țiplea ezek közül kiemelte az észak-erdélyi autópálya és az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út, a váradi labdarúgó-stadion építését, valamint a gázhálózat bővítését.