Szülővárosába látogatott Dancs Rózsa írónő

Balázs József Attila

Dancs Rózsa írónő szülei a háromszéki Sepsimagyarósról érkeztek Érmihályfalvára, édesapja Dancs Kálmán gazdatiszt, édesanyja Kónya Irén háztartásbeli volt. A második világháború alatt édesapját is besorozták, aki Ausztriában esett hadifogságba, szabadulása után néhány napra visszatért Érmihályfalvára, hogy megismerje időközben megszületett gyermekét, Rózsikát, aki 1944. július 7-én született. Apja néhány nap múlva külföldre távozott, édesanyja pedig visszaköltözött a másfél éves kislánnyal Sepsimagyarósra, ezért az írónő nem őriz élő emléket szülővárosáról. Azonban néhány tárgyi emlék és annak tudata, hogy őt a mártírsorsú Sass Kálmán, református lelkész keresztelte, egy láthatatlan, eltéphetetlen szállal Érmihályfalvához kötötte. Rózsa az elemi iskolát Sepsimagyaróson, az általános iskola felső tagozatát Lisznyóban, a középiskolát Sepsiszentgyörgyön, a mai Székely Mikó Kollégiumban végezte. Marosvásárhelyen, a pedagógiai főiskolán magyar-történelem szakos tanári diplomát, majd Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen magyar szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. A szeretett Székelyföldet 1987-ben hagyta el két kisgyerekével. Ausztriából Kanadába emigrált, ahol elfogadtatta diplomáját, majd tanulmányait a Seneca College-ban és a Torontói Egyetemen bővítette. A torontói Upper Canada College-ban, és magyar kötődésű iskolákban, szülőföldjüktől elszakadt kiskorú honfitársainak mutatta meg a magyar nyelv és irodalom szépségét. „Nyelvklubnak” becézett magániskolát is alapított, hogy angol, skót, spanyol, olasz, német felnőtteket is eljuttasson az alapfokú magyar nyelvvizsgáig. 

Dancs Rózsa második férjével, Telch Györggyel Sigma, illetve Kaleidoscope Publishing néven alapított könyvkiadói vállalkozást, hogy lehetőséget adjanak közlésre azoknak a honfitársaiknak, akik nem tudnak műveikkel nagy kiadókhoz fordulni. 1998-ban útjára indították a kanadai magyar diaszpóra egyetlen Kalejdoszkóp című, kétnyelvű, kéthavi kulturális folyóiratát, amely 2021 óta internetes lapként folytatja működését. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a Bobó Bóbitája című Észak-Amerika egyedüli magyar nyelvű gyermeklapjának megjelentetése. Több mint ötven kötetet szerkesztett, saját magyar és angol nyelvű írásai több antológiában jelentek meg, esszéit díjazták az Egyesült Államokban és Magyarországon is. Önálló gyűjteményes kötetét, a Vaddisznók törték a törökbúzát, lapszerkesztői munkásságával együtt, az Amerikai Egyesült Államokban működő Cleveland-i Magyar Kongresszus az Árpád arany éremmel jutalmazta. Dancs Rózsa novellájából dokumentumfilm is készült Az ’56-os székelyek címmel. Kötetei közül még ki kell emelni a Pokoljárás című, Sorsok az egykori romániai abortusztörvény idején alcímű, önéletrajzi könyvét, amelyet a szerző hatalmas sikerrel mutatott be több magyarországi és vajdasági városban. A műből a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Debreceni Csokonai Színház koprodukciójaként Anyaöl címmel monodráma készült, amit Újhelyi Kinga színművész előadásában láthatott a közönség. Érdemes megjegyezni, a Gizella Művelődési Központ első előadása, ez a monodráma volt, akkor sajnos nem tudott az írónő ellátogatni szülővárosába. 
Ez év októberében Dancs Rózsa régóta dédelgetett álma is megvalósult: Érmihályfalvára látogatott. Útjára elkísérte a látogatás szervezője, Varga Gabriella, felelős kiadó, főszerkesztő, aki szintén erdélyi születésű. 

Dancs Rózsát és Varga Gabriellát dolgozószobájában fogadta Karsai Attila polgármester, akinek az írónő átadta azt a képet, amit sok évvel ezelőtt magával vitt az óceán túlpartjára, néhány szülővárosából származó emléktárggyal együtt. Az írónő úgy tudta, hogy a kép az érmihályfalvi téglagyárat ábrázolja, azonban Karsai Attila elmondta: a képen az egykori Állami Mezőgazdasági Vállalat (Gostat) főépülete látható, amely az 1940-es években a Gloria fűszerpaprika malom volt. A kedélyes találkozó után Dancs Rózsa és Varga Gabriella a város néhány fontosabb, emblematikus helyszínét kereste fel. Meglátogatták a Hazaváró édesanya szobrát, valamint a Széchenyi téren található Máté Imre és dr. Andrássy Ernő mellszobrokat, majd az 1956-os emlékműt, megnézték a Petőfi Sándor emléktáblát és a Testvértelepülések falát. Az írónő óhaja volt, hogy az ’56-os emlékmű mellett, a Sass Kálmán emlékhelyeket is érintsék, ahol elhelyezhetik az emlékezés koszorúit. A kellemes őszi napsütésben a református templom falán lévő márványtáblára és a vele szemben lévő Sass Kálmán mellszoborra, majd a ravatalozó melletti emlékhely fekete obeliszkjére is koszorút helyeztek el. A helytörténeti séta végén elérkeztek arra a helyre, ahonnan annak idején a kép készítője megörökítette a fűszerpaprika malom épületét. Volt alkalmuk Kovács Rozália helytörténésszel is találkozni, aki Érmihályfalva jeles személyiségeit, épületeit, jellegzetességeit kutatja, áldozatos munkáját többször is elismerték.
A látogatás végén Dancs Rózsa így nyilatkozott: „Hálás vagyok a Jóistennek, hogy ilyen szép időben ismerhettem meg szülővárosomat és fejet hajthattam a mártír Sass Kálmán emléke előtt. Büszke vagyok arra, hogy Érmihályfalván születtem!”