Évindító rendezvényt tartott a közgazdász-társaság

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Szabó Géza, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) nagyváradi szervezetének elnöke köszöntötte.

Dobre Nóra HR-szakértő, egyetemi oktató tavalyi doktori dolgozatára alapozta prezentációját, mely azt vizsgálta, hogy a demográfiai változások, különösen az öregedés és a mobilitás hogyan alakítják át az emberi erőforrás (HR) menedzsmentet, beleértve a toborzást, a megtartást és a munkaerő-gazdálkodást két nagyvárosban, Bukarestben és Kolozsváron. A kutatás kiemelte a világjárvány, a távmunka és a folyamatos demográfiai trendek munkaerőpiacokra és munkáltatói megoldásokra gyakorolt jelentős hatását. Azzal érvelt, hogy ezeknek a népességváltozásoknak a megértése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy előre jelezzék a jövőbeli munkaerő-igényeket, és testre szabják a megtartási és tehetséggondozási stratégiákat, különösen a készséghiányok kezelésében. A tanulmány ugyanakkor Románia demográfiai változásaira is összpontosított, feltárva azok következményeit a stratégiai HR-menedzsmentre, különös tekintettel a tovább- és az átképzésre. Ötletekkel szolgált a „személyzetisek” számára, hogy miként alkalmazkodjanak a munkaerő-tervezés változó demográfiai és globális trendjeihez.  

„Az ország most öregedő népességgel néz szembe, a várható élettartam növekszik, de a termékenységi ráta a helyettesítési szint alatt marad. Az olyan városi területeken, mint Bukarest és Kolozsvár, nőtt a népesség, míg a vidéki területek elnéptelenedtek. A gazdasági egyenlőtlenségek nőttek, és a munkaerőpiac olyan kihívásokkal küzd, mint a szakképzett munkaerő hiánya és a hazautalásokra való fokozott támaszkodás. Románia uniós csatlakozása megkönnyítette a migrációt, tükrözve más közép- és kelet-európai országok hasonló tendenciáit. A jövőbeli előrejelzések folyamatos demográfiai hanyatlást és a népesség elöregedését jelzik, ami hatással lehet a társadalmi és gazdasági struktúrákra”, hangsúlyozta Dobre Nóra.

A munkaerőpiac kihívásai

Mint elhangzott, a több generációhoz tartozó munkaerő kezelése magában foglalja a különböző igények, motivációk és elvárások kezelését. A legfontosabb kihívások közé tartozik a készséghiány áthidalása, a különböző munkastílusokhoz való alkalmazkodás és a lehetséges konfliktusok kezelése. Hatékony HR-stratégiák lehetnek a rugalmas otthoni munkavégzési politikák, a befogadó kultúra, a személyre szabott toborzás és a fejlesztési programok. „A kommunikáció, a személyre szabott képzés és az adaptálható juttatások hangsúlyozása elengedhetetlen az alkalmazottak generációkon átívelő bevonásához és megtartásához. A készséghiány miatt folyamatosan frissíteni kell a képzési stratégiákat. A hatékony HR-gyakorlatok nemcsak a képzés és a fejlődés javítását foglalják magukban, hanem rugalmas munkafeltételek és befogadó kultúrák megteremtését is. A személyre szabott tanulási és mentorálási programok ugyanis növelhetik a motivációt és kezelhetnek néhány kihívást, viszont önmagukban nem teljes megoldások”, figyelmeztetett a meghívott.

Mi a megoldás a demográfiai problémákra?

Szakáli István Loránd, a budapesti Oeconomicus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója problémaként felvetette, hogy napjainkban egy olyan globális versenyben kell helytállniuk a vállalatoknak, településeknek, államoknak, ahol a munkaerő meghatározó konkurenciális tényező. Mindeközben pedig a demográfia közbeszól, hiszen:

• öreg és elöregedő társadalmakban élünk;
• a fejlett világban a munkaképes korosztályú népesség elérte a csúcsot és csökkenésnek indult;
• földrészenként és országonként más a helyzet.

Ami pedig a jövőt illeti: becslések szerint az Európai Unió népessége 2026-ban tetőzik és 2100-ra közel 34 millió fővel csökken, a medián életkor pedig 50,2 lesz. Kevesebb 14 éven aluli gyermek lesz, mint 80 év feletti felnőtt, és a munkaképeskorú  lakosság 57,4 millió fővel fog csökkeni. „Megoldás lehet talán a robotizáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia; a tartalékok mozgósítása (tengődő fiatalok, nyugdíjasok, romák); a szabályozott keretek közt történő legális bevándorlás, valamint a külföldön élők hazatérésre ösztönzésre. Ugyanakkor köztudott, hogy Magyarország nemzeti kormánya nagy hangsúlyt fektet a demográfiai és a családtámogató intézkedésekre”, hangsúlyozta Szakáli István Loránd.