Schengeni csatlakozás: elvágták a közösségeket elválasztó láncot

Valószínűleg soha akkora tömeg még nem várakozott, és nem volt olyan nagy médiaérdeklődés a Biharfélegyháza–Pocsaj határátkelőnél, illetve nem volt annyira megvilágítva, mint a 2024. december 31-ről 2025. január 1-re virradó éjszaka csúcspontján, az éjfél utáni egy-két órában, amikor szimbolikusan elvágták a két országot elválasztó láncot.

Az ünnepség romániai idő szerint 00.30 órakor kezdődött Románia és Magyarország himnuszának felcsendülésével, majd Kelemen Zoltán biharfélegyházi polgármester köszöntötte az ünneplőket. Röviden, lényegre törően Schengen fontosságát értékelte az elöljáró, mely településnév elhangzása után a tömegből több helyről is éljenzés hallatszott.

Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a román–magyar határ egész Európa egyik legzártabb államhatára volt, mindkét ország szocialista blokkhoz való tartozása ellenére.

 – fogalmazott. Mint kifejtette, most fordult a történelem kereke, és visszaadott valamit abból, amit korábban elvett: 

• a magyar–román határvidékek együttes fejlődésének lehetőségét, 
• a természetes gazdasági, társadalmi, közlekedési kapcsolódások megerősödését, 
• és legfőképpen a szabad mozgás ajándékát. 

Mindezeket elsősorban is azoknak, akik leginkább megszenvedték ennek a határnak a létezését, annak a több százezer embernek, akik a határ két oldalán élnek.

„Pontosan tudjuk, mennyi könny és fájdalom, egyéni és közösségi sorstragédia, elvesztett lehetőség kötődik ennek a határnak a sok évtizeden keresztüli átjárhatatlanságához. Ismerjük egész országrésznyi területek gazdasági elsorvadásának történetét, főleg a nagyvárosi kapcsolataitól megfosztott magyarországi oldalon. De ma történik valami, ami felvillantja egy sikeres jövő reményét a nehézségek időszaka után. Nemcsak Románia schengeni övezethez való csatlakozását ünnepeljük ugyanakkor, hanem azt is, hogy a meglévő tizenkét, Magyarországot Romániával összekötő útkapcsolat mellé tíz új útkapcsolat is forgalomba lép, ezzel az átkelők átlagos távolságát a jelenlegi 37 kilométerről 20 kilométerre csökkentve” – jelentette az államtitkár.

Fényes éjszaka a magyar–román kapcsolatok történetében

Magyar Levente úgy vélte: „ez kétszeresen is fényes nap, fényes éjszaka” a magyar–román kapcsolatok történetében. Közös történelmünk árnyai hosszúak, bizony nagyot kell ugranunk, hogy kikerüljünk alóluk. „Nem fogunk a múlttal kapcsolatban mindig, mindenben egyetérteni, talán nem is kell, de azt szeretném itt is most leszögezni, hogy mi, magyarok messzemenően érdekeltek vagyunk a lehető legszorosabb és legvirágzóbb kapcsolatokban önökkel, ahogyan ezt a Románia schengeni csatlakozásáért tett erőfeszítéseink bizonyítják.”

Arra is kitért az államtitkár: Magyarország számára egy fontos nemzeti elégtétel, hiszen a most megszűnő határellenőrzés magyarok millióit választotta el egymástól, „de amit most tettünk, azt román barátainkért, a román nemzeti egységért is tettük”. Hozzátette: „innentől fogva közös feladatunk, hogy ezt a mai történelmi vívmányt megőrizzük, és az Európai Unióval is megőriztessük, hiszen naponta tapasztaljuk, hogy téves brüsszeli intézkedések miként sodorják veszélybe Schengen egészét”.

Az esemény történelmi jelentőségét emelte ki Szőllősi Roland, Pocsaj nagyközség polgármestere is, aláhúzva, hogy ezáltal apáink, nagyapáink egyik álma vált valóra, hiszen amikor több mint száz éve létrejött a határvonal, családokat, barátokat, ismerősöket választottak el egymástól, nemzeti és egyéb hovatartozástól függetlenül. Az elöljáró felidézte, milyen nagy örömöt jelentett már az is, amikor néhány éve, az út elkészülte után egyelőre csak minden hétvégén, de megnyílt a határátkelő. Most pedig a sikeres uniós elnökségnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek köszönhetően lehulltak a láncok. Ismét egyesült Bihar, és ezután a határ nem lesz más, mint képzeletbeli közigazgatási vonal vagy földrajzi fogalom.

Jószomszédi viszony

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hangsúlyozta: azért jelentős ez a pillanat, mert már nagyon régóta vártunk erre, s talán már úgy gondoltuk, hogy sohasem fog megvalósulni. Elérkezett azonban végre az a momentum, amikor az, ami elválasztott eddig bennünket, nincs többé, immár a múlté. A honatya szerint egy kerítés mindig az idegenektől kell hogy megvédjen, nem a szomszédoktól. Mi azonban ugyanannak a közösségnek, ugyanannak az Európai Uniónak vagyunk a tagjai, „és szinte megaláztatásnak” éreztük azt, hogy annyi évet kell várjunk a EU-s csatlakozás után arra, hogy a schengeni térség tagjai lehessünk. „Ezért ez most mindannyiunk számára egy elégtétel, és szimbolikus, hogy a magyar soros uniós elnökség alatt történt meg a schengeni felvétel. Mert ennek az az üzenete: Magyarországnak fontos a romániai magyar kisebbség és a jószomszédi viszony. Hiszem azt, hogy nekünk jóbarátként kell élnünk a mindennapjainkat, emiatt is lényeges, hogy azt a határt, ami az elmúlt évtizedek alatt annyi szenvedést okozott, együttes erővel tudtuk felszámolni”, fogalmazott az RMDSZ-es politikus.

Emanuil Florin biharfélegyházi ortodox pap és Kruppa Kirill Imre pocsaji görögkatolikus parókus mondtak egyházi áldást, majd következett a leginkább várt pillanat, a lánc elvágása. Ezután szabaddá vált az út, sokan láncdarabokért, -szemekért tömörültek, melyeket bizonyára fontos ereklyeként fognak őrizni otthonaikban. Lehetett barátkozni, beszélgetni, koccintani, egymást megölelni, kezet rázni immár mindenfajta korlátozások nélkül, s a metsző hidegben sokan éltek is ezzel a lehetőséggel.