„Ültess fát! Hogyha mást nem, lombot ád”

Szolár Éva

– Hol vásároljunk gyümölcsfa-csemetét? Vidéki piacokon, kiskereskedőknél, faiskolában vagy bevásárlóközpontoknál? Egy szakember, honnan vásárolna?
– A legoptimálisabb az lenne, ha faiskolában vásárolnánk, de tudjuk, hogy nem minden olvasó közelében található faiskola, ezért azt mondanám, hogy inkább bevásárlóközpontokban vásároljunk csomagolt gyökerű fát. Sajnos szabadgyökeres csemetét vásárolni nem túl biztonságos, mivel sok helyen olyan kereskedők is árusítanak, akik nem értenek hozzá, nem tudják, hogy egy fa gyökere nem száradhat ki. A csomagolt gyökerű és a bevásárlóközpontokban forgalmazott fa, azért megbízhatóbb, mivel azok csak faiskolákból átvett, a megfelelő engedélyekkel rendelkező csemetéket árulhatnak. A piacon árusított fák a leginkább kerülendők az utóbbi 10 év tapasztalatai alapján. Több romániai piacon láttam, hogy Ukrajnából behozott csemetéket árusítanak, címke és származási igazolás nélkül. Ha sorrendet kellene felállítani, akkor azt mondanám, hogy elsősorban faiskolából vásároljanak közvetlenül. Például Bihar-megyében van egy ilyen faiskola Biharon, valamint a közeli Szilágy-megyében is van több. Sajnos a megyénk nincs túl jól ellátva faiskolákból, az itteni forgalmazók nagyrészt Fehér-megyéből, Nagyenyed környékéről szerzik be a csemetéket.
Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor bevásárlóközpontok által árusított csomagolt gyökerű fákat vegyünk, hiszen ezek esetében ellenőrzött származás és a fajtaazonosság, de azt is inkább ősszel. Ennek az oka, hogy azt vettem észre a tavasszal forgalmazott fákat a bevásárlóközpontok is ősszel szerzik be és nem minden esetben tartják megfelelő helyen a tél folyamán. Amikor a tavaszi időszakba eladásra kínálják, már minőségükben nagyot romlanak (például kiszáradnak, vagy túl magas hőmérsékleten tartották őket ahhoz hogy nyugalomban maradjanak, s már kezdenek kihajtani).
Azt szoktam mondani az embereknek, ha két-három fát veszünk, akkor azt a legközelebbi hozzáférhető helyen vegyük, de már egy új telek esetében, ha a kertet be szeretném ültetni, akkor rá kell szánni az időt és utazást, hogy faiskolából vásároljuk meg azt a 10-20 csemetét.

– Mire figyeljünk a vásárlásnál? Mit kell figyelnünk a törzsén, gyökerén? Szabadgyökerest vagy konténerest vegyünk? Honnan látjuk, ha egy csemete beteg?
– A magam részére szabadgyökerű csemetét szoktam venni, s mindezt ősszel teszem, akkor vásárolok és ültetek. Ha nem szabadgyökerűt veszünk, akkor nézzük meg jól a gyökerét, ne legyen kiszáradva vagy felsértve. A gyökérnek élénk színűnek kell lenni. Ha a gyökér elhalt, akkor a fa kérge is fekete vagy sötét barnás.
Általános szabály, akár szabad gyökereset, akár csomagoltat veszünk, hogy ne a legvastagabb, legnagyobb csemetét vegyük, hanem inkább közepeset és vékonyabbat, mivel egy kisebb csemete fokadási esélye sokkal nagyobb. Kevesebb sejtet, faanyagot kell tápláljon első évében. A szabad gyökeresnél azt is figyelembe kell venni, hogy nagyjából a gyökér és száraránya legyen egyenlő; ne vegyünk olyat, aminek nagy a szára és kicsi a gyökere. Sokkal kifizetődőbb hosszú távon, ha a gyökere nagyobb, mint a törzse, de semmiképp se fordítva legyen ez az arány. Inkább azt a fát vegyük meg, aminek a törzse 1-1,5 méter és megfelelő a gyökere, mint a nagy törzsűt, de kicsi gyökerűt. 
A betegségek kapcsán nincs sok támpont, hiszen sok betegség, vírus esetén csak akkor látjuk, ha már leveles a fa, de a csemetének legyen feszes a kérge. Ha ráncosodik és össze van húzódva, akkor az a vízhiány, dehidratáltság jele. Ha van rá lehetőség, akkor vigyünk magunkkal egy metszőollót és vágjunk bele a gyökerébe, valamint a felső részébe is. A törzs halvány zöldes kell legyen, míg a gyökerének a belső része fehér. Amikor elkezd elhalni a gyökere, akkor már barna vagy szürke. Az élő gyökér mindig hófehér és lédús. 

– Hazaértünk a fával, akkor mit teszünk? A szabadgyökerest tegyük vagy sem vízbe ültetés előtt? Van aki megmetszi a gyökerét…
– Ha szabadgyökerest vagy csomagoltat vettünk akkor is mindenképpen vágjunk bele a gyökerébe. Nem sokat vágunk le belőle, de a lényeg, hogy egyenes vágást ejtsünk a gyökerén (a kitermelés során felszakadhatott, megsérülhetett a gyökér). Minden egyes gyökérfelületen egy egyenes, friss vágást ejtsünk, fél centiset. Ha valami roncsolt, akkor az lassabban gyógyul, mint egy sima egyenes vágás. Ugyanakkor vízbe is ajánlatos beletenni a fák nagy részét ültetés előtt, rövidebb-hosszabb ideig. Azt mondom egy-két órára minden csemetét érdemes betenni vízbe.

– Melyek azok a hibák, amelyeket a laikusok leggyakrabban elkövetnek az ültetéskor? Például az ültetési távolságok, az ültetőgödör esetében.
– Az egyik, általam tapasztalt leggyakoribb hiba az ültetésnél a gyökerek elhelyezkedésével kapcsolatos. Az a szabály, hogy minden gyökér lefelé nézzen; egyik se legyen olyan módon elhelyezve, hogy elindul a gyökér lefelé, majd a vége felfelé hajlik. A csemete föld feletti része a nap irányába tartson, a föld alatti pedig lefelé nézzen, ha oldalra is megy, de lassan lejtsen. 
Az oltásponttal kapcsolatos hiba az, hogy nagyon mélyre ültetik a csemetét, abból a megfontolásból, hogy nem szárad ki hamar. Ez nagyon nagy hiba! A túl mélyre ültetett csemetéből egészséges fa soha nem lesz! Ez végleges hiba, hiszen a fa sohasem fog rendesen teremni, mivel a gyökérnek oxigénre is szüksége van, nemcsak nedvességre. Az oltáspont felett egy-két centivel, ahol látszik, hogy a kéreg más színű, ott a földben volt a faiskolában is. Addig a pontig ültessük mi is be. Az oltáspont egy megvastagodott része a törzsnek, ami legyen mindenképp a földfelszín felett. 
Másik hiba a kiszáradással kapcsolatos. A fa gyökerének az ültetésig nem szabad kiszáradni! Amikor megvásárolom, tegyük bele nejlon zsákba, úgy szállítsuk és tároljuk. Ne tegyünk olyat, hogy a szabad gyökerű csemetét felkötjük az autó tetejére és úgy szállítjuk haza! Tegyük be zsákba, nedves fűrész porba vagy homokba. Nedves közegben legyen amíg nem kerül sor az ültetésre. A nagy gyümölcsösöket is vízből telepítik, például egy nagy vizes tartályba vannak a csemeték és onnan kerülnek közvetlenül a földbe. Ezt kiskertekben sem lehet megspórolni: a nedves környezetből közvetlenül a gödörbe tegyük a fákat.
Az ültetési távolságnál a leggyakoribb hiba, hogy azt látjuk kicsi a fa, kevés a helyünk, sok fát akarunk ültetni, legyen mindenből. Hosszútávon, hat-hét év múlva, mindenki megbánta, aki kicsi távolságra ültetett. A fajták nagy részénél három méteres tőtávolságot, míg a sorok között 3,5-4 méter távolságot kell tartani. Ha túl közel tesszük őket, egy idő után egymásba fonódik a koronájuk, sokan megpróbálják visszametszeni, hogy ne érje egymást, de emiatt a fa nem terem, csak hajtást hoz. Beárnyékolják egymást, s ahol árnyék van, ott elkezdenek felfele kopaszodni, mindig csak a korona legteteje vagy az ágvégek teremnek. Egy fát minden oldalból kell érje a fény. 
Az ültetőgödröt minél nagyobb területen jól fel kell lazítani, különösen ott ahol fű vagy kaszáló volt. Ez akár 80-100 centimért is jelenthet, de minimálisan legalább 50x50 centimért. A lazított földben sokkal jobban tud haladni a gyökere az első években. 
Állandó kérdés szokott az is lenni, hogy trágyát tegyünk vagy sem ültetésnél. Ha hozzáférünk érett istállótrágyához, aminek az állaga a virágföldéhez hasonló, vagy boltban kapható szerves trágyához, akkor azt érdemes tenni olyan formán, hogy a gyökérzetre elhelyezünk egy réteg földet, majd egy réteg trágyát 20-30 centiméterre a fa törzségtől, végül az utolsó réteg földdel befedjük a gyökereket. 

– Öntözés...
– Az ültetés után feltétlenül öntözzük be, az őszi telepítés esetén is. Tavaszi ültetés után pedig feltétlenül öntözzük, ne sajnáljunk 20-30 liter vizet, addig míg teljesen el nem árasszuk. Ha nem csapadékos az időjárás, akkor hetente ajánlatos öntözni május-júniusig. Általában március közepéig van csapadék. 

– Melyek a tavaszi ültetés veszélyei? Megbolydult az időjárás, hamar beáll már tavasszal is az aszályos időszak…
– Szinte ugyanolyan fokadást biztosíthatunk a tavaszi ültetésnél, csak nagyobb odafigyeléssel. Sajnos a tavaszok az utóbbi években kiszámíthatatlanok, hirtelen robban be az évszak, magas hőmérsékletekkel, ami nagy igénybevétel a frissen ültetett fának. Arra készteti a fát, hogy úgymond ébredjen fel egy hét alatt, s kezdjen dolgozni, gyökeret hajtani és szívni a tápanyagokat, amire nincs felkészülve. Tudni kell a fákról, hogy a föld feletti részek nyugalmi állapotban, télen nem nőnek, de a föld alatti részek, a gyökerek még növekednek. Két-három centiméter hosszúságú szakálgyökereket télen is hajtanak. Az ősszel ültetett fának tavaszig nő egy bizonyos mértékű gyökértömege, és márciusban már aktívan tudja felvenni a tápanyagokat. 

– A fák metszéséről szóló cikkben beszéltünk arról, hogy metszeni kell a frissen ültetett csemetét is. Mikor? Ültetéskor vagy hagyjuk fokadjon meg, s aztán?
Az őszi ültetésnél februárban kell megmetszeni a koronáját, míg a tavaszi telepítésnél már közvetlenül az ültetésnél vissza is metszhetjük. Kajszit és őszibarackot maximum 60 centire, más gyümölcsfajtát maximum 80 centiméterre. 

– Milyen fafajtáknál egyáltalán nem ajánlott a tavaszi ültetés?
– A dió tavaszi ültetése teljes hazárdjáték. Nagyon kis eséllyel fokad meg és ha meg is fokad nagyon nehezen fejlődik. 

– Miben térnek el a különböző talajtípusok? Milyen gyümölcsfajta mit kedvel?
– Vannak olyan gyümölcsfajták, amelyeket nem ajánlott bizonyos talajtípusokba telepíteni. Egy agyagos, hidegebb és nedvesebb talajra nem ajánlatos cseresznyét, őszibarackot és kajszit ültetni, de a körte, birs és az alma jól tűri, akár szereti is ezeket a körülményeket. Egy domboldalon, kövekkel és vékony termőréteggel a cseresznye, meggy, őszibarack és kajszi is megtalálja az optimális körülményeket, de a körte vagy az alma már kevésbé.

– Január elején és a végén is voltak meleg időszakok, s aztán lehűlt az idő. Ezek a meleg időszakok mennyire zavarják a vegetáció nyugalmi fázisát? Mekkora kárt tesznek a gyümölcsfákban? A kajszibarack már január végén meg volt indulva…
– Nagyon rosszul hatnak a gyümölcsfákra ezek az időszakok, főleg a kajszira és az őszibarackra. A kajszi őshazájában (Közép-Ázsia és Kína – a szerk.) nagyon rövid a vegetációs időszak, rövid a nyár. Azért is alakult olyanná, hogy amikor megérez egy kis meleget, akkor tudja, hogy el kell kezdjen rügyezni, mert eltelik a rövid nyár és nem hagyhatja későbbre a kikeletet. A bihari régió is hagyományos kajszitermő vidék, de most már nálunk is gyakran megesik, hogy a januári egy-két hét meleg felbiztatja a növényeket, elkezdik az életciklusukat, megduzzadnak a rügyek, sőt ezekből is a virágrügyek, amelyeknek mínusz 5-6 Celsiuson megnő a fagyérzékenységük. A téli rügy, amellyel elkezdte ősszel a telet, a mínusz 10-20 Celsius fokot is kibírja. Például mínusz 8 foknál már 30-40 százalékos rügyveszteségünk is lehet a kajszibaracknál. Sajnos az utóbbi öt évben visszatérően előfordultak ezek az időjárási kilengések, ami a gyümölcstermesztésnek nagyon nagy érvágás.