A Tisza család ősi fészkébe szervezett kirándulást az EKE

Ciucur Losonczi Antonius

A Fekete Irén által szervezett EKE-kirándulás fő célpontja a Tisza család ősi otthona, a geszti kastély volt, melyet több évig tartó renoválás után tavaly június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján adott át ünnepélyesen Orbán Viktor miniszterelnök. Akkor szinte végig zuhogott az eső, és az elmúlt szombaton sem maradt el az égi áldás, de ekkor a Nagyváradról és Biharszentjánosról “verbuválodott” kirándulók már a buszban voltak, hazafelé indulásra készen.

A Tiszákról, különösen a két miniszterelnökről, Kálmánról és Istvánról, a 19. század utolsó harmadának és a 20. század meghatározó politikai alakjairól már sokan hallhattak, de magánemberként kevésbé ismertek. Ahogyan a kastélylátogatást népszerűsítő  szórólapon olvasható, e két államférfi személyiségvonásai, környezetükre gyakorolt lenyűgöző hatásuk mellett egyúttal egy nagy jellemekkel és tehetségekben bővelkedő család további színes egyéniségeivel is “találkozhatnak” az érdeklődők. Szakszerű idegenvezetéssel a kastélyba lépve feltárul előttünk egykori életvitelük, a geszti otthonuk szellemisége, egy család és általuk egy ország története. A kiállítás négy témából tevődik össze: a Tiszáknak a közügyek iránti erős elköteleződése, a családot összefűző szeretet és összatartás, a kulturális, irodalmi és tudományos élet iránti érdeklődésük, valamint református hitvallásuk és egyházukhoz való szoros kötődésük.

Vad, geszti bolond

Akár az idegenvezető által elmondottakból, akár a feliratokból, több váradi vonatkozású részletre is fény derült a Tiszák életéből, mint például az, hogy Nagyváradon született 1798-ban Tisza I. Lajos, 1830-ban pedig Tisza Kálmán. Az is talán köztudott, hogy Ady nem kedvelte Tisza István miniszterelnököt "vad, geszti bolondnak” és „gyújtogató, csóvás embernek" titulálva őt, de azért a kormányfő sem maradt az adósa neki. Tisza Istvánnak ugyanis Arany János volt a kedvenc költője és leszólta a kétségkívül korszakalkotó jelentőségű Nyugat folyóiratot, ezért Adyt- bizalmas társaságban ugyan-,  de “levéltetűnek” nevezte a magyar kultúra fáján. Kétszer is elutasította a költő közeledését: nem támogatta párizsi ösztöndíját, és nem közvetített a Csinszka-házasság ügyében sem. (Csinszka apja, Boncza Miklós földbirtokos Tisza híve volt.)

Az ételek mellett a családnak büszkeségre adott okot a saját termelésű érmelléki bora (bakator) is, amellyel több országos és nemzetközi kiállításon szerepelhettek a Tisza testvérek. És végül szintén egy váradi vonatkozású apróság: a Tiszák az 1640-es években jelentek meg először a Körös-parti városban, amikor I. Tisza György feleségül vette az akkori református püspök lányát, és ezért egy házat kapott ajándékba a püspökségtől.  

A látogatás végén a kirándulóknak abban a szerencsében volt részük, hogy “összefutottak” gróf Tisza Attilával, Tisza Kálmán ükunokájával és Nitsch G. Gábor református tiszteletessel, gróf Tisza Ilona, Tisza István  dédunokájának a férjével, akik szívesen beszélgettek velük. A hátralevő időben lehetett sétálni a parkban, illetve megtekinteni a geszti református templomot is kivülről és belülről egyaránt.