Interjű

2020.02.09. 17:59

Kelemen László: A népdalok örök érvényű üzeneteket hordoznak

A Nagyvárad Táncegyüttes 2020. február 21-én, pénteken 19 órától mutatja be Katonaének című előadását. A darab zenei szerkesztőjével, Kelemen László zeneszerzővel beszélgettünk.

Bíró Árpád Levente

– Az előadás kiindulópontjának tekinthető Bartók- és Kodály-féle katonadal-gyűjtemény nem csupán a földrajzi kiterjedést tekintve volt jelentős, hanem azért is, mert a népi alkotások folyamatára is rávilágított. Mi a jelentősége ennek a gyűjteménynek a ma embere számára?

– Maga a gyűjtemény bekerült Bartókék különböző osztályozási rendszereibe („Bartók rend, Kodály rend”), és tudományos jelentősége abban áll, hogy ez volt az első rendszerezési próbálkozás a népdalok zenei rendbe állítására.

– Mi az, amit ebből a gyűjteményből megtartottak az előadás zenei szerkesztésében?

– A gyűjtemény és a korabeli előadás sem volt szoros kapcsolatban egymással, nem is lehetett, a nagyszámú népdalt lehetetlen egy előadáson belül megjeleníteni. Mi pedig még kevesebb konkrét feldolgozást használunk, hiszen az elmúlt száz évben nemcsak a tudásunk bővült a területtel kapcsolatban, de a szemlélet is alapvetően megváltozott.

– Az előadás zenei szövetének másik részét Bartók-művek adják, ami mindig kihívás elé állítja a zenészeket és az énekeseket egyaránt. Milyen zeneművekre esett a választás, és hogyan fognak ezek megszólalni Nagyváradon?

– A bartóki feldolgozások áthangszerelve jelennek meg, de a nézők fel fogják ismerni ezeket: a Három Csík megyei népdal, a Román népi táncok közismertek, és közkedveltek lettek, csakúgy, mint Bartók egynemű karai, vagy hegedűduói.

– Úgy tűnhet, a katonadal rendkívül férfias műfaj, ám a gyűjtések hetven százaléka nőktől származik. Férfi és női sors így egyaránt megmutatkozhat a dalokban: a zenei dramaturgia hogyan követi ennek alakulását?

– Az, hogy férfi, vagy nő volt a korabeli énekes, másodlagos. A népdalok olyan örök érvényű üzeneteket hordoznak, amelyek elvonatkoztatnak egy konkrét szituációtól, mint például a világháború. Példa: „Nem arról hajnallik, amerről hajnallott / Magam sorsa felől szomorú hírt hallok” – általánosan is üzen, nemcsak a konkrét behívóparancsot jelentheti.

– A zenei szerkesztésben kikkel dolgozott együtt?

Elsősorban a Magyar Állami Népi Együttes prímása, Nyitrai Tamás segített, de a Nagyvárad Táncegyüttes zenekarával is nagyon jó volt együtt dolgozni. Remélem, számukra is tanulságos volt ez a munka.

Borítóképünkön: Kelemen László

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!