1 órája
A püspöki palota búcsúját ünnepelték
A Borromeo Szent Károly tiszteletére szentelt püspöki kápolna búcsúját tartották november 4-én, hétfőn. A 11 órakor kezdődött szentmise főcelebránsa Böcskei László megyés püspök volt, szónoka pedig Vánkos Alexandru váradújvárosi segédlelkész.
Ciucur Losonczi Antonius
A Borromeo Szent Károly ünnepén tartott szentmisén Böcskei László megyés püspök úgy fogalmazott: a jelenlevők nem csupán azért vannak együtt, hogy közösen imádkozzanak, és bemutassák a legszentebb áldozatot, de „előttünk áll a mi meghívásunk, az a hivatás, amelyen keresztül Jézus követőivé válhatunk” – legyen szó egyházi vagy világi dologról. Azokat a feladatokat kell tehát teljesítsük a mindennapok folyamán, amelyeket ránk bíztak, mindig a Lélek sugallatát követve. Arra is felhívta a figyelmet a főpásztor: az idei év egyházmegyei mottója egy Szentírásból vett mondat, miszerint „A Lélek a pusztába vitte Őt.” (Lk 4,1b). Ez a kijelentés pedig a ma valóságára is emlékeztet bennünket. Ugyanis nekünk a remény és a szeretet közvetítőjévé kell válnunk, akárcsak a két vértanú püspök, Apor Vilmos és Bogdánffy Szilárd, akiket a püspöki kápolnában szenteltek pappá, illetve diakónussá. Ahogyan ők is vállalták, hogy a pusztában világító jelek legyenek, úgy nekünk is áldozatot kell hoznunk, hogy az evangélium vonzó legyen, megérintse a ma élőket. Ehhez pedig elsősorban nekünk kell nyitottnak lennünk, hogy megfelelően ápolhassuk a hivatás kegyelmét és ajándékát, hogy reményt tudjunk vinni az emberekhez – hangsúlyozta a váradi egyházmegye elöljárója.
„A hit és a józan ész úgy kapcsolódik egymáshoz, mint két szárny, melyekkel az ember Istenhez emelkedik, aki maga az igazság” – erről már Vánkos Alexandru nagyvárad-újvárosi segédlelkész beszélt, aki Borromeo Szent Károly életére alapozta prédikációját. Felidézte vele kapcsolatban, hogy nemes családból származott, majd amikor pappá szentelték, vagyonát a szegények között osztotta szét. Milánóba érkezése után számos reformot vezetett be, mert „értelmével felfogta, hogy nem elég elítélni a reformációt, az egyház azért reformra szorul”. A pestisjárvány idején pedig józan eszére támaszkodva elrendelte a templomok bezárását, hogy a fertőzés ne terjedjen zárt helyeken, és ehelyett a szentmiséket az útkereszteződésekben tartották. „Hitvallása szerint a hit és az értelem, az ima és a józan ész egymást erősítik, és együtt vezetnek az igazság felé. Kérjük az ő közbenjárását, hogy mi is hasonlóan hűek lehessünk az igazsághoz és az ő példáját követhessük” – tanácsolta a káplán.